Kutatási feladatként került kitűzésre a fegyveresen és felfegyverkezve minősítések magyar büntetőjogi és egyes esetekben szabálysértési szabályozásának vizsgálata. A vizsgálat – az említett minősítő körülmények vonatkozásában a részletesség és alaposság érdekében – magában foglalta a fegyveresen és felfegyverkezve minősítések kialakulásának elemzését, egészen a kora középkortól kezdődően, figyelemmel az egyes uralkodók által alkotott, új rendelkezéseket és elemeket tartalmazó jogszabályokra. Ezt követően foglalkoztam doktori értekezésemben a modern kori büntető törvénykönyvekkel, így a Csemegi-kódex rendelkezéseivel, a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló 1961. évi V. törvénnyel (a továbbiakban: 1961-es Btk.) és a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvénnyel (a továbbiakban: 1978-as Btk.). A történeti fejlődés mellett mindenképp szükségesnek tartottam a jelenleg hatályos szabályozás, így a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: 2012-es Btk.) vonatkozó rendelkezéseinek részletes leírását is, ideértve a releváns joggyakorlatot és a rendelkezésre álló kriminálstatisztikai eredményeket is. A magyar szabályozás mellett foglalkoztam a német és az osztrák szabályozással is, több okból is: a magyar történelemben a német és az osztrák hatás mindig erőteljesen érvényesült, tekintettel a közös múltra. A közös múltból pedig szükségszerűen ered a közös jogalkotás és jogalkalmazás is: az osztrák jogot több esetben is alkalmazni kellett a magyar területeken, illetve a német jogot az osztrák területeken, így pedig a német jog közvetett módon a magyar területeken is megjelent. Ennek eredményeként megállapíthatóvá vált, hogy a magyar büntetőjogot a fegyveresen és felfegyverkezve minősítések terén is erőteljes német és osztrák hatások érték. Die Entstehung der Regulationen der Qualifikationen mit Waffe und bewaffnet, den Vergleich der geltenden Regelungen, und auch die Untersuchung der Rechtspraxis und der kriminalstatistischen Dateien der einzelnen Äras beinhalten würde. Deswegen wurde es als Forschungsaufgabe erzielt, die Qualifikation mit Waffe und bewaffnet im ungarischen Strafrecht und eventuell im Ordnungswidrigkeitsrecht zu untersuchen. Die Untersuchung umfing – im Interesse der Ausführlichkeit und Gründlichkeit bei diesen Qualifikationsumständen – die Analyse der Entwicklung von den Qualifikationen mit Waffe und bewaffnet vom Beginn der Mittelalter, im Hinblick auf die Rechtsnormen mit neuen Regelungen und Elementen ausgegeben von den einzelnen Herrschern. Darauffolgend beschäftige ich mich mit den modernen Strafgesetzbüchern: mit den Regelungen im Kodex Csemegi, dem Gesetz Nr. V von 1961 über das Strafgesetzbuch der Ungarischen Volksrepublik (im weiterhin als StGB-1961) und mit dem Gesetz Nr. IV von 1978 über das Strafgesetzbuch (im weiterhin als StGB-1978). Neben der Beschreibung der historischen Entwicklung habe ich es auch für wichtig gehalten, die zur Zeit geltende Regelung, dh. Gesetz Nr. C von 2012 über das Strafgesetzbuch (im weiterhin als StGB-2012) ausführlich zu beschreiben, inkludiert die relevante Rechtspraxis und die erreichbaren kriminalstatistischen Ergebnisse. Neben der ungarischen Regelung habe ich mich auch mit der deutschen und österreichischen Regulation beschäftigt, aus mehreren Gründen: in der ungarischen Geschichte war der deutsche und österreichische Einfluss schon immer sehr stark, die Frage der gemeinen Vergangenheit kommt bei mehreren Zeitaltern vor, einschließlich der gemeinsamen Herrscher. Aus der gemeinsamen Vergangenheit resultiert natürlich auch eine gemeinsame Gesetzgebung und Rechtsanwendung: das österreichische Recht war mehrmals auf den ungarischen Gebieten anzuwenden, beziehungsweise das deutsche Recht auf österreichischen Gebieten, so erschien das deutsche Recht indirekt auch auf den ungarischen Gebieten. So konnte es festgestellt werden, dass das ungarische Strafrecht bei den Qualifikationen „mit Waffe“ und „bewaffnet“ einen sehr starken deutschen und österreichischen Einfluss hat.