Kutatásunk annak a kérdésnek a megválaszolására irányult, hogy egy középiskolai, ötéves komplex tehetséggondozó programba beválogatott hátrányos helyzetű, alacsony szocioökonomiai státusszal bíró tanulók szociometriai státusza, szociális és érzelmi intelligenciája, jövőre irányuló tervei, aspirációi mutatnak-e eltérést a náluk egyébként kedvezményezettebb helyzetben lévő társaikétól, és ha igen, miben. Kutatásunk során a társas kapcsolatok feltárására a Mérei-féle többszempontú szociometriát alkalmaztuk, melynek során a csoport szerkezetének meghatározásán túl hangsúlyt fektettünk a csoportban betöltött közösségi funkciókra, a funkciókhoz kötött kapcsolatokra, egyéni tulajdonságokra, valamint a szerkezeti mutatókra, amelyek révén sokkal egzaktabban írható le a csoport szerkezete. A szociális és érzelmi intelligencia mérésére SZEMIQ (Oláh, 2005b) tesztet használtuk. Különös figyelmet fordítottunk az érzelmek akarat útján történő szabályozásának a képességére, tekintettel arra, hogy ez kiemelt jelentőséggel bír az önmegvalósítás és az élettel való elégedettség pszichés jellemzőinek megjelenésében, amelyek pedig a tehetséghasznosulás szempontjából kiemelt pszichés jellemzők (Bar-On, 1997, 2001, 2006; Gagne, 2010). A vizsgálatban résztvevő tanulók hosszú távú céljait az Aspirációs Index kérdőívvel vizsgáltuk (Kasser, 2005; V. Komlósi és mtsai, 2006). A szociometriai elemzés során igazoltuk, hogy az AJTP-ben a gyerekek jellemzően inkább egy kiterjedtebb központhoz tartoznak, vagy köztes pozíciót töltenek be, s alig találunk közöttük magányos, peremhelyzetű tanulót. Mindez kedvező közösségi légkörről, empátiáról, toleranciáról tanúskodik, amely pedig kimondottan feladatközpontú, teljesítményre irányuló, érdekvezérelt közösségek jellemzői. A magas kohézió szintén a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjának attribútumának mutatkozott, mely sok társas tapasztalatot, közös szokásokat, aktív társasági életet, hagyományokat, stabil, akadálytalanul kialakuló közvéleményt és könnyen mozgósítható csoportot jelent. Eredményeink alapján az AJTP-ben és a kontrollcsoportban tanulók érzelmi és szociális intelligenciájában nem mutatkozik markáns különbség. A szociometriai elemzéseinkkel összhangban egy területen, a kapcsolatépítés sikerében, nyitottságban, együttműködésben értek el az AJTP-sek szignifikánsan magasabb pontszámot Nemi különbségek ugyanakkor a programban való érintettségtől függetlenül kimutathatók. Leginkább a lányokra jellemző, hogy higgadt, kiegyensúlyozott természetűek, énerejük átlagon felüli. A fiúk azok, akik inkább konstruktívabb megküzdést alkalmaznak, kevésbé félnek a kihívásoktól, valamint pozitívabb önértékeléssel bírnak. Az AJTP-s tanulókra különösképpen jellemző, hogy létfontosságúnak tartják a mély, közvetlen, elkötelezett baráti és emberi kapcsolatokat, a saját növekedést, az önelfogadást, a szuverenitást, hiszen ez alapozza meg jövőbeli sikerességüket, boldogulásukat. Fogékonyabbak a társadalmi, és szociális problémákra, jobban együtt éreznek az elesettekkel, a támogatásra szoruló emberekkel. Eredményeink alapján továbbra is támogatjuk az olyan tehetséggondozó szemlélet, melyben nem a tehetséget, hanem a tehetséges gyermeket, fiatalt segítjük. Ennek része a szociális és érzelmi intelligencia célirányos fejlesztése, a teljes személyiséggel való munka.

Our research was aimed at answering the question whether the sociometric status, social and emotional intelligence, future plans and aspirations of disadvantaged students with low-socioeconomic status who were selected to participate in a five-year-long, complex talent management programme in secondary school indicate any deviations from those of students in a more advantaged position and if yes, in what. In our study, Mérei’s multi-aspect sociometry was applied to explore social relationships, during which – beyond the determination of the structure of the group – great emphasis was put on community functions, relationships connected to these functions, individual characteristics within the group as well as structural indicators which enabled us to describe the group’s structure in a far more precise way. To measure social and emotional intelligence, a SZEMIQ (Oláh, 2005b) test was applied. A particular emphasis was laid on the ability to control emotions by volition, taking into consideration that this is highly significant in the manifestation of psychological characteristics of self-actualization and satisfaction with life which are priority target personality characteristics from the point of view of the utilization of talent. (Bar-On, 1997, 2001, 2006; Gagne, 2010). The long-term aspirations of students in the study were examined by the Aspiration Index questionnaire (Kasser, 2005; V. Komlósi and co., 2006). During the sociometric analysis it was confirmed that students in the Janos Arany Talent Support Programme tend to belong to a more expanded centre or possess a neither peripheral nor central position and hardly any of them is a lonely student in a marginalized position. All these indicate a favourable atmosphere, empathy and tolerance which are the features of task-, as well as performance – oriented and interest—driven communities. High cohesion was also proven to be an attribute of the Janos Arany Talent Support Programme which indicates an abundance of social experience, shared habits, active social life and traditions, an evolvement of a stable, unhindered common opinion and an easily mobilizable group. Based on our results, no significant difference is indicated in the emotional and social intelligence of the control group and those of the group in the AJTP. In accordance with our sociometric analysis, the AJTP group had a significantly higher score in one field, namely openness, cooperation and success of establishing relationships. Irrespective of taking part in the programme, differences according to gender can be observed. Females tend to be calm and well-balanced, their assertiveness is over average. Males are more inclined to choose constructive coping strategies, are less afraid of challenges and also possess higher self-esteem. Students in AJTP are particularly characterized by regarding profound, direct and dedicated human relationships, self-growth, self-acceptance and sovereignty as inevitable as this will determine their future success and achievements. They are more receptive to social problems, have greater empathy towards the disadvantaged and people in need of support. Based on our results, we continue supporting talent management approaches in which not the talent, but the talented child or youth is assisted. This includes the target-oriented development of social and emotional intelligence, the work with the whole personality.