Értekezésünkben arra a szubsztantív jellegű kérdésre keressük a választ, hogy a tanulók milyen ismérvek mentén hozzák meg az egyik, avagy a másik iskolatípus melletti döntést? Melyek azok a determináns érvek, amelyek a döntési procedúrában kritériumként szolgálnak? Csak a teljesítmény alapú választás a perdöntő, amelynek a nemzetközi szakirodalom oly nagy figyelmet szentel a racionális döntések elméletének vizsgálata tükrében (vö. korlátozott racionlitás), vagy a szabad döntés elve (is) érvényesül, amely lehetővé teszi a különböző alternatívák közti szabad (és méltányosságon alapuló?) iskolaválasztás lehetőségét? Az iskola-felhasználók (tanulók, valamint a szülők) iskolaválasztásánál szerepet játszik-e a felekezeti iskolák által képviselt norma, érték és vallásosság? Beszélhetünk-e szektorspecifikus döntési motivációkról? Értekezésünk teoretikus struktúráját három pillér köré konstruáltuk, amelynek talapzatát (lábazat) a szabad iskolaválasztás három érvcsoportján (versengés-, szabadság- és méltányosság érvek) alapuló három modell (közgazdasági/kvázi-piaci, politikafilozófiai, nevelésszociológiai) képezi. Törzsét a döntési modellezést megalapozó két elmélet (közgazdasági/ kvázi-piaci modell: racionális döntések elmélete; nevelésszociológiai modell: értékváltozás elmélete), majd fejezeteként (fej/fő) az iskolaválasztást befolyásoló három tényezőjének (makro- mezo- és mikro tényezők) taglalása képezi. A mikroszintű tényezőket értekezésünk empirikus részében elemeztük, amelyet a fejezet (oszlopfő) öt része mentén hajtjuk végre. 1) A kik kérdés megválaszolására a tanulók családi (szocio-demográfiai) hátterét vizsgáljuk meg. 2) A miért kérdés a tanulók iskolaválasztási determináns ismérveit elemzi a döntési kritériumok, a döntési folyamat (procedurális racionalitás) és a döntés értékelése (szubsztantív racionalitás) részek mentén. 3) A hogyan („ahonnan”) kérdés megválaszolását a döntési folyamat során kapott eredmények indikálták: egyrészt a döntés szülőkkel történő konszenzusos/ disszenzusos meghozatala, másrészt a kortárscsoportok intenzív/ enyhe hatásának elemzése mentén. A döntési kritériumok eredményei két további kérdés vizsgálatát irányozták elő. Egyrészt 4) a mivel magyarázható kérdés az értékalapú döntés vizsgálatát az értékracionális dimenziójának elemzése mentén; másrészt 5) a milyen eredménnyel kérdés a tanulók iskolai eredményességmutatóit vizsgálja. Értekezésünk az iskolaválasztást nemcsak a racionális cselekvések ügyeként tekinti (vö. RCT és SEU elméletek: Erikson – Jonsson 1996; Breen – Goldthorpe 1997; Esser 1999; Becker 2000 stb.), hanem annak elemzésébe az értékalapú dimenzióját is bevonja (Klages 1984; 1992; 2001a; 2001b; Klages – Gensicke 2006 stb.), ugyanis az a soktagú mátrix másik esszenciális vonulati lehetősége, amely biztosíthatja a módszertanilag megalapozott és szélesebb spektrumú analízist. Így értekezésünk eltér a korábbi kutatásoktól, hiszen a két dimenzió együttes vizsgálatának metszetébe kívánja helyezni a diskurzust. Ebben az analízisben az eltérő teoretikus megközelítésmódok összevetésével igyekszünk az iskolaválasztás tulajdonképpeni konceptuális keretét körvonalazni.
Kutatásunk célcsoportját a székelyföldi felekezeti és a hozzá illesztett nem felekezeti 9. és 11. osztályos tanulói (ISCED 2-3) képezik. Többlépcsős, csoportos mintavételt alkalmaztunk. Összesen 14 iskola került kiválasztásra: hét felekezeti (két római katolikus, négy református és egy unitárius iskola) és hét nem felekezeti. Az alapsokaság 2.157 fő, a válaszadók száma pedig 1.927 fő volt. A lekérdezésre 2018. április 16. – 2018. május 23. között került sor papír alapú kérdőív formájában. A SIC-CSC 2018 című adatbázisunkat az SPSS 22.0 statisztikai programcsomag segítségével rögzítettük és dolgoztuk fel. A 46 zárt és nyitott kérdéseket egyaránt tartalmazó kérdőív kérdéskörei hét főcsoportba sorolhatók. Az elméleti és az empirikus modellek egyaránt arra engednek következtetni, hogy nem létezik egy tisztán célracionális, vagy értékracionális, egy konszenzus-, vagy teljesítményorientált döntési modell alapján kirajzolódó általános iskolaválasztási mechanizmus, hanem egymásba fonódó, egymásra ható tényezők konstellációjának láncolata. A szektorközi összehasonlítás során viszont jól körvonalazható, interpretálható modellek és tényezők hatásait olvashattuk ki, amelyek szektorspecifikus jelleget öltöttek az iskolaválasztók körében, mintegy megadták az iskola-felhasználók differentia specifica-ját.

In our thesis, we seek the answer to the substantive question, along which criteria do students decide on one or another type of school? Which are the determinant arguments that serve as criteria in the decision-making process? To what extent do the student’s previous achievements influence the choice of the given school type? Is the achievement-based choice the only conclusive one, to which the international literature dedicates so much attention in the light of the examination of the rational decision’s theory (cf. limited rationality)? Or does the principle of free decision (also) apply, which makes the free (and equity-based?) school choice possible among the various alternatives? In the school choice of the school users (students as well as parents), do the norm, value and religiousness represented by denominational schools play a role? Can we talk about sector-specific decision motivations? The theoretical structure of our thesis is constructed around three pillars whose plinth (footing) is constituted by the three models (economic/quasi-market, political philosophy and educational sociology) based on three groups of arguments of free school choice (competition, freedom and equity arguments). Its body is made up by the discussion of the two theories underlying decision modelling (economic/quasi-market model: rational choice theory; educational sociology model: the theory of value change), then, by chapters, the discussion of the three factors (macro, mezo and micro factors) influencing school choice. The micro-level factors are analysed in the empirical section of our thesis, which we carry out along the five parts of the chapter (capital). 1) To answer the who question, we examine the students’ family (socio-demographic) background. 2) The why question analyses the determining criteria of the students’ school choice along the parts discussing decision criteria, decision process (procedural rationality) and decision assessment (substantive rationality). 3) Answering the how (“from where”) question was indicated by the results obtained throughout the process of decision making: on the one hand, along the analysis of decision making by consensus/dissensus with parents; on the other hand, that of the intensive/mild impact of peer groups. The results of the decision criteria provided for the examination of two further questions. On the one hand, 4) the what can explain question provided for the discussion of the value-based decision along the analysis of its value-rational dimension; on the other hand, 5) the what results question examines the students’ school performance indicators. Therefore, our thesis regards school choice not merely the case of rational actions (cf. RCT and SEU theories: Erikson – Jonsson 1996; Breen – Goldthorpe 1997; Esser 1999; Becker 2000 etc.), but it also includes its value-based dimension in its analysis (Klages 1984; 1992; 2001a; 2001b; Klages – Gensicke 2006 etc.), considering that it is the other essential strand of the multi-element matrix, which might assure the methodologically grounded and wider-spectrum analysis. Thus, our thesis differs from earlier research since it wants to place the discourse in the cross-section of the joint examination of the two dimensions. In this analysis we try to outline the actual conceptual framework of school choice by comparing different theoretical approaches.
The target group of our research is constituted by 9th and 11th grade students of denominational and non-denominational schools of Seklerland fitted to them (ISCED 2-3). We applied a multi-stage cluster sampling. Thus, 14 schools were selected: seven denominational (2 Roman-Catholic, 4 Reformed and a Unitarian) and seven non-denominational schools. Out of the population of 2,157 there were 1,927 respondents. The survey took place between 16 April 2018 – 23 May 2018 in the form of paper questionnaires. Our SIC–CSC 2018 data base was recorded and processed with the help of the SPSS 22.0 statistical program package. The 46, both closed and open questions of the questionnaire can be grouped into seven main categories. Both the theoretical and empirical models suggest that there is no general school choice mechanism based on a purely objective-rational or value-rational, a consensus- or achievement-oriented decision model, but a chain of constellations of intertwined, interacting factors. However, in the course of the cross-sectoral comparison we were able to read the effects of clearly distinguishable, interpretable models and factors, which were specific in nature among the school choosers, as it were, providing the differentia specifica of the school users.