Az értekezéssel a célom, hogy az eddig ilyen komplex szempontból még nem vizsgált középiskolás korosztályt felmérjem elsősorban élelmiszerfogyasztási preferenciáik mentén, melynek segítségével az állami döntéshozóktól kezdve – a pedagógusok, a szülők, a civil szféra és –a vállalati szektorig jobban megismerhessék, megérthessék őket, és jobban tudják segíteni őket tudatos felnőtté válásukban. Az állam számára nagy kihívást okoz a folyamatos demográfiai csökkenés a kitolódott átlag élettartammal, hiszen a jelen generáció fiataljai lesznek az a gazdaságilag aktív réteg, akik az elöregedő társadalmat támogatják, kiszolgálják. Ehhez mindenképp szükséges, hogy minél egészségesebb és tudatosabb társadalmi réteg legyen az a felnőtt korosztály majd. Ezenkívül gazdasági terhet ró a nemzetekre a környezetkártalanítás, rehabilitáció, ahogy az emberi egészség rehabilitációja is, mely megfelelő egészségmagatartás mentén arányaiban csökkenhetne. A vállalatoknak az egyre tudatosabb és információval túlterhelt fogyasztók számára kell a megfelelő alternatívákat biztosítani a hosszú távú fennmaradás érdekében. Tehát ez részükről sem csak morális kérdés, hanem gazdasági érdek. A fiatalok jól informálódó, kritikus tömegét nehezebb lojálissá tenni, érdeklődésüket fenntartani. Azonban aktív fogyasztók, akik bevonhatóak a fejlesztésbe, kommunikációba. A tudatos vagy fenntartható fogyasztás nem lehet csupán a szélsőséges csoport különlegessége, divatossá, természetessé, rutinszerűvé kell tenni, (profán példával) ahogy az ápolt külsőt, napi tisztálkodást, a higiénikus életvitelt. Ezt a középiskolások életkori sajátosságának, tájékozottságának, érdeklődésének megfelelő módon kell átadni, elmélyíteni, és a cselekvési feltételeket adekvát, jó példa és jó gyakorlat keretében biztosítani már ebben az élethelyzetükben. A kérdőíves felmérésből kiderült, hogy a diákság nagy része már középiskolai éveiben aktív fogyasztó, 3-4 alkalommal étkezik egy nap, és tudja, hogy milyen élelmiszerek fogyasztása vagy étkezési változtatás hatására lehetne egészségesebb. Az élelmiszerjelölések, címkék esetében a friss jelzőt ismerik és kedvelik leginkább, de a hazai termékek preferálása is nagyarányú. A másik fontos elemzés az egészségtudatosságra, a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó értékekre és az individuális, divatkövető attitűdökre épülő klaszterelemzés volt, melyet az előzetesen meghatározott öt faktor mentén végeztünk el. A faktoranalízis segítségével könnyebben tudtuk később beazonosítani az egyes klaszterek főbb jellemzőit. Ezek a klaszterek a divatkerülő tudatosok, a felelősséghárító individualisták, a passzív alsóévesek és a tudatos individualisták voltak. A négy szegmens mentén vizsgálódva már eltéréseket tapasztalhattunk az élelmiszerválasztáshoz, az étrendváltoztatáshoz és az információforrásokhoz való hozzáállásuk kapcsán. Következtetéseim közül kiemelném az embert körülvevő környezeti stimulusok intenzív hatásának bemutatását, az egészségmagatartás komplex elemzését, a szülők erős befolyását ebben a korban is, illetve a szegmensekkel kapcsolatos differenciált kommunikációs stratégiák szorgalmazását. Az állami és a gazdasági szereplők által támogatott megfelelő egészségmagatartást és egészséges táplálkozást megerősítő programok esetében érdemes a szülőknek kulcsszerepet szánni (KISS – SZAKÁLY, 2016). Kiemelten fontos tehát a szülők felelőssége, példamutatása, mert a gyerekek abból tanulnak, ahogyan a felnőtt cselekszik, és nem abból, amit mond. (Carl Jung)

My main aim with this discussion was to examine the secondary school student age group mainly on the basis of food consumption preferences. I am sure that it will help the national regulators, teachers, parents, the civil sphere and the members of the business sector to know and understand them better, and to give them a helping hand in the way to adulthood. The continuous demographic reduction with a delaying age rate means serious challenge for the state, since the youngsters of today’s generation will be that economically active level who need to serve and maintain this ageing society. For reaching this, it is essential that this future adult social layer will be healthier and conscious. Besides of it, the compensation, and rehability put heavy economical loads on the nations in environmentaly and healthy way too. With a proper health behaviour, this loading can be reduced as well. The business sector needs to provide satisfying alternatives for the more conscious and informed consumers in order to maintain a long term existence. The conscious or sustainable consumption cannot be a pecularity of an exaggerated group, it is necessary to make is special, fashionable, natural and accomplished like well maintained look or daily hygene. We need to convey it adjusted to their age characteristics, awareness and fields of interests with providing good examples and practices even in this stage of life. Since price sensibility is a quite important factor in the field of consumption, it is worth emphasising that investing in the environment serves the protection of health and decreases some health risks, which can reduce the rate of our recreation payments and optimise our average mood. The majority of the examined youngters are willing to act, they are interested and are not totally incorporated by the scepticism and individual self-interests. But unfortunately in the researches of adults, this rate is much less. In the case of those programmes strengthening health behaviour and healthy eating we need to give a key role for parents (KISS-SZAKÁLY, 2016). The responsibility and guidance of parents is essential, because children can learn from how the adults act, and not what they say. (Carl Jung)