Disszertációmban magyarázatot keresek arra, hogy pontosan mi az oka annak, hogy miközben mára egyetlen jogi akadály sincs, mely a nőket meggátolná abban, hogy a Magyar Tudományos Akadémián ugyanolyan arányban képviseltessék magukat, a számok (6,7%) mégis szignifikáns különbségeket, nagy fokú egyenlőtlenséget mutatnak a férfi és a nőtudósok között. Elsődleges célom bemutatni az akadémikus nők, valamint az Akadémia nődoktorainak karrierívét, a tudósok körében is meglévő, egyenlőtlenséget generáló nemi sztereotípiákat, azt, hogy a karrierjük során milyen tényezők segítették, akadályozták őket. Emellett szeretnék választ kapni arra is, hogy az esetleges gátló tényezőknek voltak-e olyan vonatkozásai, melyek visszavezethetőek a nemi alapú diszkriminációra. Illetve a Magyar Tudományos Akadémia doktorainak és/vagy akadémikusainak hogyan sikerült átjutni azokon az akadályokon, amiket a hagyományos szerepek állítottak fel, hogyan tudták végül áttörni az üvegplafont, milyen kompromisszumokat, nehézségeket jelentett mindez. Ezek mentén végül arra is választ kaphatunk, hogy vajon az ő élet- és pályaívük miben tér el az átlagtól. A kutatás céljának eléréséhez elsősorban kvalitatív módszert, a félig strukturált interjútechnikát alkalmaztam. A mintába 32 tudósnő került, közülük 11 akadémikus (rendes vagy levelező tag) illetve 21 akadémiai doktor volt. A kiválasztásnál szempont volt, hogy mindegyik tudományterületről képviseltetve legyenek, így a műszaki- és a természettudományok, valamint a társadalom- és bölcsészettudományok képviselői közül ugyanúgy. Az MTA doktorai közül pedig olyanokat is kiválasztottam, akik már voltak valamikor akadémikusnak jelölve. A disszertáció elméleti keretét a nőkérdés és a tudományszociológia adja. Ezen belül olyan filozófiai és kultúrtörténeti fragmentumok gazdagítják a visszatekintést, melyek a nőkérdéssel kapcsolatos dilemmákat a kezdetektől napjainkig rendre besorolják, annak korban változó, megoldott és máig megoldatlan problémáinak taglalásával együtt. Az elméleti keret sarokkövei a bináris oppozíciók és a nyelvi kódok, melyek segítségével betekinthetünk abba a kulturális örökségbe, amely a nemekkel kapcsolatos hagyományos szerepfelfogások mögött húzódnak meg. A kutatás eredményei szerint a tudományos karrierhez kellő feltételek, melyek a meritumon kívül szükségesek, általában szerencsés módon voltak jelen a vizsgált tudósnők életútja során. Másodsorban, az akadémikusság a nők esetében nem volt mindig kimondottan ambicionált pozíció. Utóbbit egyöntetűen a tudománypolitika szférájába sorolták. Megállapíthatjuk tehát, hogy a „tiszta” tudományos teljesítmény esetében nem számított a nemiség, míg az akadémiai választás esetében megerősödött, és újratermelődött a magyar társadalom tradicionális viszonyrendszere.

In my dissertation, I seek an explanation as to why, while there is no legal barrier to women being represented at the Hungarian Academy of Sciences in the same proportion, there are still significant differences in numbers (6.7%) that show inequality between male and female scientists. My primary goal is to present the career paths of female academics and doctors of science, gender stereotypes that still exist among scientists, and the factors that helped and hindered them in their careers. In addition, I would like to know whether any inhibitory factors had aspects that can be traced back to gender discrimination. And how the doctors and / or academics of the Hungarian Academy of Sciences managed to overcome the obstacles posed by traditional roles, how they could finally break through the glass ceiling, what the trade-offs and difficulties were. Along these lines, we can finally find out how their lives and careers differ from the average. In order to achieve the aim of the research, I mainly used a qualitative method, the semistructured interview technique. The sample included 32 female scientists, including 11 academic (regular or correspondent) and 21 academic doctors. The selection was made up of representatives from all disciplines, including the technical and natural sciences as well as the social sciences and the humanities. And I chose from among the doctors of the Hungarian Academy of Sciences who had already been nominated as an academic. The theoretical framework of the dissertation is the question of women and sociology of science. In particular, it explores philosophical and cultural history fragments that classify women's dilemmas from the beginning to the present, along with an analysis of its ever-changing, resolved and unresolved problems. Cornerstones of the theoretical framework are binary oppositions and language codes that provide insight into the cultural heritage behind traditional gender roles. According to the results of the research, the conditions necessary for a scientific career, which are necessary outside the meritum, were generally fortunate in the life of the investigated scientists. Second, academia has not always been a particularly ambitious position for women. The latter was unanimously classified in the sphere of science policy. Thus, it can be stated that in the case of “pure” scientific achievement, gender did not matter, whereas in the case of academic choice, the traditional relation system of Hungarian society was strengthened and reproduced.