A kutatás során mélyebb bepillantás vált lehetővé a tanyák fenntartásában, az ott lakók életét segítő legfontosabb szervezetek, a tanyagondnoki szolgálatok munkájába. Hajdú-Bihar megyében az országosan jellemző fenntartói tipusokból mindet megtaláljuk, igaz, egyeseket csak kis számban. A fenntartói formák megjelenését az aktuális helyi sajátosságok formálják ennek megfelelően a nyújtott szolgáltatások és a közvetített értékek sem egyformák. A disszertáció 6 fejezetből áll. A bevezető rész áttekintést ad a témáról, lehatárolja a kutatás kereteit, azonosítja a kutatás problémáit, meghatározza a kutatási célt és részcélokat, majd megfogalmazza a hipotéziseket. A 2. fejezet tárgyalja a tanya fogalmát, kialakulását, a tanyás térségek területi elhelyezkedését, jelenlegi helyzetét, majd az abból adódó deprivációkat, ahol eljut a segítő szociális szolgáltatásoktól a tanyagondnoki szolgálatokig. A működésük jellemzői aztán a menedzsment irodalmon belül meghatározásra kerülnek a szociális menedzsment témakörében. A 3. fejezet a kutatás módszertanát tárgyalja. Mind kvalitatív, mind kvantitatív kutatási módszerek is alkalmazásra kerültek vegyes módszertani megközelítésben. Egyfelől irodalmi feldolgozás, történeti forráselemzés is végrehajtásra került a téma megalapozásaképp, illetve személyes terepmunkára is sor került, mely kapcsán a helyi sajátosságok, szokások, bevett gyakorlatok mélyebben voltak megismerhetők. Másfelől a megye 10 járásában összesen 558 kitöltött kérdőív került begyűjtésre az ott lakó tanyalakóktól, illetve 31 kitöltött kérdőív a velük kapcsolatban álló tanyagondnokoktól. A 4. fejezet mutatja be és hasonlítja össze a kutatási kérdésekre adott válaszok eredményeit. A kapott adatok elemzése során sok esetben leíró statisztika került alkalmazásra mely során a gyakorisági, arány, szórás és medián értékek kerültek kiemelésre. A hipotézisek tesztelése több esetben Kruskal-Wallis próbával és kereszttábla elemzéssel történt. Az 5. fejezetben a disszertáció az eredmények elemzése alapján következtetéseket fogalmaz meg, ajánlásokat ad, valamint leírja a kutatás újszerű hozzájárulásait. Összességében a kutatás arra az eredményre jutott, hogy nem a hagyományos jellegű fenntartói formák (önkormányzati, egyházi) képesek leginkább megfelelni a tanyalakók elvárásainak, hanem az újonnan megjelentek (alapítványi, nonprofit vállalkozás), melyek tevékenységük során kombinálni tudják a magánszféra vállalkozói szemléletét és a piaci információkat belső erőforrásokká átalakító tulajdonságát az állam és a közigazgatás közjót érvényesítő szándékával, miközben áthatja őket a kliens-centrikus és minőségközpontú megközelítés. In the course of the research a deeper insight into the maintenance of the homesteads became possible, into the work of the most important organizations that help the lives of the inhabitants, the homestead caretaker services. In Hajdú-Bihar county we can find all the nationally typical forms of the maintainers, although only in a small number. The appearance of the forms of the maintainers is shaped by the current local characteristics, accordingly the services provided and the mediated values do not appear equally. The dissertation consists of 6 chapters. The introductory part partially gives an overview of the topic, defines the framework of the research, identifies the problems, defines the research goal and sub-goals, and then formulates the hypotheses. Chapter 2 discusses the concept and development of the homestead, the territorial location of the homestead areas, the current situations and then the resulting deprivations, where it reaches from support social services to the homestead caretaker services. The characteristics of their operation are then defined within the management literature in the topic of the social management. Chapter 3 discusses the research methods. Both qualitative and quantitative methods have been used in a mixed methodological approach. On one hand literary processing and historical source analysis were carried out as a basis for the topic, and personal fieldwork was also carried out, in connection with local peculiarities, customs and best practices could be learned more deeply. On the other hand in ten districts of the county a total of 558 completed questionnaires were collected from the homestead inhabitants who living there and 31 completed questionnaires from the caretakers who are related to them. Chapter 4 presents and compares the results of the answers to the research questions. At the analysis of the obtained data descriptive statistics were used in many cases, during which the frequency, ratio, standard deviation and median values were highlighted. The hypotheses were tested in several cases by Kruskal-Wallis test and cross-tabulation analysis. Chapter 5 draws conclusions, makes recommendations and describes novel contributions to the research based on the analysis of the results. Overall, the research concluded that not the traditional forms of maintenance (municipal, church) are able to meet best the expectations of the homestead inhabitants, but the new ones (foundation, non-profit enterprise), which ones in the course of their activities can combine the entrepreneurial approach of the private sector and the property of transforming market information, into internal resources with the intention of the state and the administration to enforce the public good, while they are permeated by a client-centric and quality-focused approach.