Doktori disszertációnk megírásának fő célja, hogy átfogó képet kapjunk az általunk vizsgálandó labdarúgó akadémiák tehetséggondozó működésének sajátosságairól, elsősorban nevelésszociológiai és sportpedagógiai kérdések mentén vizsgálva a vidéki és fővárosi intézményeket. Kutatásunk központi témája az akadémiák pedagógiai munkája és idevonatkozó részlegük működése, az oktatás lehetőségeinek megteremtése, valamint a pedagógiai programok minőségének és kidolgozottságának feltárása. További célunk még az akadémiákon tanuló és fejlődő növendékek társadalmi hátterének, interakcióinak és tapasztalatainak megismerése a saját akadémiájukkal kapcsolatos elégedettségük, az edzőikkel való viszonyuk és a jövőképük tekintetében. A kutatás fő elméleti keretét részint a tehetség-és sporttehetség gondozás (pl. Balogh 2004, Czeizel 2004, Balogh és mtsai 2014, Heller és Balogh 2009, Herskovits 2005, Révész és mtsai 2005, Révész 2008, Gagne 1999, Mills et al. 2004, Clarke és Harwood 2014, stb.), részint pedig a fiatal sportolók társadalmi hátterével, edzőikkel való kapcsolatával és jövőképükkel (pl. Gebken és Vosgerau 2014, Tóth és Dóczi 2017, Egressy 2005, Pierce et al. 2010, Agergaard és Sorensen 2009, Gyömbér és mtsai 2016, Varga 2017, Jowett és Poczwardowski 2007, stb.) összefüggő kutatások jelentik. Az első kutatási kérdésünk az, hogy milyen jellegű a pedagógiai munka és a pedagógiai részleg működése az intézményekben. Ehhez kapcsolódó hipotézisünk szerint a labdarúgó akadémiák az oktatásnak jelentős szerepet szánnak és a pedagógiai programok kellőképpen kidolgozottak. Második kutatási kérdésünk a labdarúgó akadémiákon fejlődő gyermekek társadalmi helyzetére vonatkozik, ehhez kapcsolódó hipotézisünk szerint a vidéki és fővárosi akadémisták között összességben jelentős különbségek vannak a társadalmi hátterüket illetően. Harmadik kutatási kérdésünk a játékosok elégedettségére, edzőikkel való kapcsolataikra és szabadidős tevékenységeikre koncentrál. Harmadik (a) hipotézisünk szerint a játékosok vidéken és a fővárosban is elégedettek az edzőik szakmai felkészültségével, de problémák esetén nem hozzájuk fordulnak. Harmadik (b) hipotézisünk szerint az edzők tehetségesnek tartják a mai futballistákat, és gyakran keresik fel őket a játékosok bármilyen magánéleti problémával. Negyedik kutatási kérdésünk az akadémisták jövőbeli terveit térképezi fel. Ehhez kapcsolódó negyedik (a) hipotézisünk szerint mind a vidéki, mind pedig a fővárosi akadémisták az érettségi megszerzésére látnak a legnagyobb esélyt, a profi pályafutás kapcsán a fővárosi fiatalok magabiztosabbak. A negyedik (b) hipotézisünkben az edzők szerint a fiatalok vágynak külföldre elsősorban a magas kereset miatt. Kutatásunk során kvantitatív és kvalitatív módszereket egyaránt alkalmazunk. Kvantitatív módszerünk a kérdőíves kutatás, amely segítségével három vidéki és három fővárosi akadémia fiatalját (N=560) kérdezzük meg. Kvalitatív módszerünk részint a dokumentumelemzés, amellyel az intézmények pedagógiai programjait elemeztük, illetve az interjús vizsgálat, amivel minden akadémiáról 2-2 edzőt és 1-1 oktatási és szociális részlegvezetőt kérdezünk meg. A kutatás eredményei nem reprezentatívak, így nem általánosíthatók a teljes akadémista populációra levetítve, de a kutatásba vont akadémiákról teljes képet adnak és bizonyos összehasonlításokat lehetővé tesznek. Kutatásunk eredményeként elmondható, hogy az akadémiák pedagógiai programjainak minősége kritikán alulinak bizonyult, mind a formai, mind a tartalmi követelményektől jelentősen elmaradnak, mindemellett erős heterogenitás jellemzi őket. Az oktatási-és szociális részlegek vezetőivel készített interjúk alapján maguk a vezetők is érzik a hiányosságokat, minden akadémia úgy alakította ki idevonatkozó szekcióját, ahogyan azt saját szempontjaik szerint jónak látták. További eredményünk, hogy a vidéki és fővárosi akadémisták között összességében nincsenek jelentős különbségek a társadalmi hátterüket tekintve. Az akadémisták összességében elégedettek az edzőik szakmai felkészültségével, azonban a fiatalok véleményei alapján úgy látjuk, az edzők inkább a vidéki akadémiák játékosainak esetében figyelnek oda a tanulmányi eredményességre. Megtudtuk azt is, hogy az akadémisták problémáikkal nem edzőikhez fordulnának segítségért. Az akadémisták terveinek tekintetében kijelenthetjük, hogy az érettségi megszerzésére látnak nagy esélyt, illetve a leendő profi pályafutás kapcsán a fővárosi fiatalok bizonyultak magabiztosabbnak. A külföldi pályafutást majdnem minden akadémista tervezi a jövőben, és elsősorban a szakmai fejlődés miatt szeretnének külföldi együttesben játszani a későbbiekben. A dolgozat újdonsága, hogy összehasonlítottuk a vidéki és fővárosi akadémiák tevékenységeit és rámutattunk a két akadémiacsoport tehetséggondozó munkájában mutatkozó hasonlóságokra és különbségekre.

The main objective of producing this doctoral dissertation has been to provide a comprehensive insight into the characteristics of the talent development work going on at the football academies subject to our research, with special attention to educational-sociological and sports pedagogical questions at the academies in the provinces and in the capital city. The focus of our examinations was the educational-pedagogical work of the academies, the work of the sections in charge of that activity. We also wished to reveal the conditions under which those sections work, and what the quality and the level of elaboration of their educational materials were. Our further goals included a survey of the social background, interactions and experience of the students attending the academies so as to find out what they think about, and how satisfied they are, with their own academy, what they think about their relationship with their coaches, and what visions they have about their future. The main theoretical framework of the research project was constituted partly by talent- and sports talent development (e. g. Balogh 2004, Czeizel 2004, Balogh at al., 2014, Heller and Balogh 2009, Herskovits 2005, Révész et al., 2005, Révész 2008, Gagne 1999, Mills et al. 2004, Clarke and Harwood 2014, etc.), and partly by the examinations related to the young sportsmen’s social background, their connections with their coaches and their vision of their future (e. g. Gebken and Vosgerau 2014, Tóth and Dóczi 2017, Egressy 2005, Pierce et al. 2010, Agergaard and Sorensen 2009, Gyömbér et al., 2016, Varga 2017, Jowett and Poczwardowski 2007, etc.). Our first research question was related to the educational-pedagogical work going on at the institutions, and how the educational sections in the academies work. Our oiginal hypothesis was that the football academies attributed great significance to curricular education, and their educational-pedagogical programmes are adequately elaborate. Our second research question addressed the social background of the academists. Our hypothesis there was that major differences were to be observed between the social situation of the academists from the provinces and those from the capital city. Our third hypothesis dealt with the satisfaction of the players, their relationship with their coaches and their activities in their free time. According to our third (a) hypothesis, although the players in both the capital and the provinces were satisfied with the professional skills and competences of their coaches, but the coaches would say that the student did not ask them for help when they had some problem. Out third (b) hypothesis was that the coaches considered their young players talented, and that the players would say that they often approached the coaches when they had some sort of a problem in their private life. Our fourth research hypothesis was meant to survey the plans of the academists for the future. In our fourth (a) question we presupposed that the academists in both the provinces and in the capital city found the completion of secondary education a realistic objective, and the academists in the capital are more confident in connection with a potential professional career. In our fourth (b) hypothesis, we believed that coaches would mostly identify higher income as a reason why the young players longed for a career abroad. For our research, both quantitative an qualitative methods have been used. The quantitative method consisted of a questionnaire, with the help of which we gathered data from the students of three academies in the provinces and three in the capital city (N=560). Our qualitative method consisted partly of the document analysis, with which we examined the educational-pedagogical programmes of the institutions, and the interviews that we conducted with 2 coaches and 1 head of the educational-social section at each insitution. The research findings are not representative, and cannot be generalized for the entire population of all the football academies. The results, however, provide a complete image of the institutions involved in the research, and also make certain comparisons possible. Our research findings suggest that the eduational-pedagogical programmes of the academies are of woefully poor quality, both in terms of form and content. These programmes lag far behind the requirements, and they are also highly heterogeneous. At the interviews with the heads of the educational-social sections we noted that the heads themselves are also aware of most of the shortcomings. Each academy formulated an educational programme largely the way they pleased. Our research also revealed that there are no major differences between the academists in the provinces and those in the capital in terms of social background. The academists are largely satisfied with the professional skills and competences of the coaches. The students of the academies in the provinces reported that their coaches paid more attention to their learning efficiency. We learned that the academists usually do not seek help from their coaches when they have a personal problem. As far as their future plans are concerned, the academists in the capital city are more confident in connection with a future professional career. Almost every academist is planning to play at a foreign club, primarily because of the possibilities of professional development. A novelty of the thesis is the comparison of the talent development activities of the academies in the provinces and those in the capital city, and that the similarities and differences in the talent development activities in the two categories were identified.