Összefoglalás Az őszi búza a világon az egyik legszélesebb körben termesztett szántóföldi növény. Az elmúlt években a nemesítők számára egyre fontosabbá vált, hogy a relatíve magas hozamok mellett, megfelelő minőségű őszi búza genotípusokat tudjanak előállítani, amelyek maximálisan kiszolgálják a gazdálkodók igényeit. Azonban a klímaváltozás és az időjárási tényezők viszontagságai miatt egyre jobban felértékelődik az ember által is befolyásolható tényezők úgy mint, megfelelő adaptációs képességű genotípus és kedvező elővetemény választás, valamint a harmonikus, a növény igényéhez igazodó tápanyagutánpótlás. Kutatómunkánkat a Debreceni Egyetem AKIT DTTI Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepén végeztük 2018. és 2020. tenyészévek között. Kísérleteink során három eltérő elővetemény (csemegekukorica, napraforgó, szemeskukorica) hatását vizsgáltuk a GK Öthalom, az Ingenio, az Mv Ispán őszi búza fajtáknál, valamint a Hyland őszi búza hibridnél. A vizsgált tenyészévekben fiziológiai méréseket végeztünk a növényállományban. A fiziológiai mérések során meghatároztuk a növény relatív klorofill tartalmát és levél terület indexét. A 2018-2020. tenyészévben megvizsgáltuk a különböző genotípusú búzák eltérő elővetemények és tápanyag kezelések esetén mért növénymagassági paramétereket. Továbbá, felvételezésre került a betegségek közül, a kalászfuzárium, a levélrozsda, HTR, lisztharmat, valamint a sárgarozsda. Ezen kísérletekkel és eredményeivel az volt a célunk, hogy olyan új technológiai megoldásokat bizonyítsunk tudományos megközelítésben, amelyek alkalmasak lehetnek a különböző genotípusú búzák elővetemény és tápanyag reakciójának meghatározására, szem előtt tartva a fenntartható növénytermesztés elemeit. Vizsgálataink alapján megállapítottuk, hogy a tápanyagkezelésnek közepes pozitív [r=0,659 ()] hatása volt a növénymagasságra és a növénymegdőlésére [r=0,487 ()] egyaránt. A három év átlagában megvizsgálva, a termésmennyiség és a növénymagasság között szoros pozitív [r=0,721 ()], míg a megdőlés és termésmennyiség között pozitív közepes [r=0,420 ()] kapcsolat volt. Az elővetemény hatását a megbetegedésekre statisztikailag nem tudtuk igazolni a Pearson-féle korreláció elemzés elvégzése után. A vizsgált növénykórtani paraméterek és a tápanyagkezelések között pozitív közepes [r=0,446-0,579 ()] kapcsolatot tapasztaltunk. Vizsgálataink során meghatároztuk az őszi búza genotípusok levélterület-indexét, valamint a relatív klorofill tartalom alakulását és dinamikáját eltérő fenológiai fázisokban a három vizsgált tenyészévben. Mind a levélterület nagysága [r= 0,475 () 0,577 () 0,597 () 0,647 () 0,621 ()] mind a növény relatív klorofill tartalma és a tápanyagkezelés között [r= 0,575 () 0,585 () 0,633 (**)] pozitív közepes kapcsolatot igazoltunk. Az eredmények alapján megállapítottuk, hogy a 2018-2020. tenyészévek átlagában a műtrágyázás (71 %) befolyásolta a legnagyobb mértékben a termésmennyiséget, míg az elővetemény 19 %-ban, a genotípus választás 10 %-ban határozta meg a hozamot. Varianciakomponensek felosztásával értékeltük az agrotechnikai elemek termésminőségére gyakorolt hatását a három vizsgált év átlagában. Az eredmények alapján megállapítottuk, hogy a 2018-2020. tenyészévek átlagában a legnagyobb mértékben a fehérje tartalom kialakulását a genotípus (50 %), a nedves sikér-tartalmat (77 %) és a szedimentációs értéket (84 %) pedig a tápanyagutánpótlás befolyásolta.

Kulcsszavak: őszi búza, tápanyagellátás, elővetemény, genotípus, hibrid búza, LAI, SPAD, búza minőség, termés

Summary Winter wheat is one of the most widely grown field crops in the world. It is the most popular of cereals. In recent years, it has become increasingly important for breeders to be able to produce winter wheat genotypes in the proper quality, which serve the needs of farmers to the fullest, in addition to the relatively high favourable previous crop selection, as well as harmonious nutrient supply adapted to the yields. However, due to climate change and the problems caused by weather, factors that can be influenced by humans, such as genotype with appropriate adaptability and ds of the plant, are becoming increasingly important. Our research work was carried out at the Látókép Crop Production Experiment Site of the Centre for Agricultural Sciences of the University of Debrecen between 2018 and 2020. In our experiments, we examined the effect of three different previous crops (sweet maize, sunflower, grain maize) on winter wheat cultivars GK Öthalom, Ingenio, Mv Ispán and the winter wheat hybrid Hyland. Physiological measurements were performed on the crop in the studied growing seasons. During these physiological measurements, the relative chlorophyll content and leaf area index of the plant were determined. Measurements were performed at untreated control, N90+ PK and N150+PK nutrient levels at defined phenological stages during the growing season. In the growing seasons of 2018-2020, plant height parameters measured for different previous crops and nutrient treatments were examined in wheat of different genotypes. In addition, the population was screened for fusarium head blight, leaf rust, HTR, powdery mildew, and yellow rust. With these experiments and results, we aimed to demonstrate new technological solutions in a scientific approach that may be suitable for determining the previous crop and nutrient response of different genotypes of wheat, while also focusing on the elements of sustainable crop production. Fertiliser treatment had a moderate positive effect [r = 0.659 ()] on both plant height and lodging [r = 0.487 ()].Averaged over the three examined years, there was a strong positive correlation [r = 0.721 ()] between yield and plant height, while there was a medium positive correlation [r = 0.420 ()] between lodging and yield. The effect of previous crop on diseases was not significant based on Pearson’s correlation analysis. A positive moderate correlation [r = 0.446-0.579 ()] was found between the examined plant pathological parameters and nutrient treatments. During the performed examinations, we determined the leaf area index of winter wheat genotypes, as well as the development and dynamics of relative chlorophyll content in different phenological phases in the three examined growing seasons. . A medium positive correlation was found both between leaf area size [r = 0.475 () 0.577 () 0.597 () 0.647 () 0.621 ()] and the relative chlorophyll content of the plant and nutrient treatment [r = 0.575 () 0.585 () 0.633 (**)]. Based on the obtained results, it was found that, averaged over the 2018-2020 growing seasons, fertilisation (71%) had the greatest influence on yield, while previous crop has a 19% influence and genotype selection had a 10% influence on yield. By dividing the variance components, we evaluated the effect of the agrotechnical elements on yield quality, averaged over the three examined years. Based on the obtained results, it was found that, averaged over the 2018-2020 crop years, the development of the protein content was most influenced by the genotype (50 %), while the wet gluten content (77 %) and the sedimentation value (84 %) were most influenced by nutrient replenishment. Keywords: winter wheat, fertilization, precrop, genotype, hybrid wheat, LAI, SPAD, wheat quality, yield