Összefoglaló

PhD értekezésem témája a csoport és team jellegű ismeretek mezőgazdasági vonatkozásainak feltárása. A téma választásakor kulcsfontosságúnak tekintettem, hogy a terület vezetéstudományi aspektusait helyezzem a vizsgálatok középpontjába, illetve a megfigyelés a vezetői tevékenységre vonatkozó értékítélet jellegzetességeinek azonosítására, leírására irányuljon. A vizsgálati eredmények is a vezetői munka javítására, fejlesztésére irányulnak, mely révén a csoportos munkavégzés eredményesebbé és hatékonyabbá tehető. Vizsgálataim a Vezetési és Munkatudományi Tanszék funkcionális jellegű kutatási programjának szerves részét képezték, önálló modulként. A munka során saját, önálló kérdőívet szerkesztettem a vezetők értékítéletének felmérésére, melyet mind módszertani, mind pszichológiai vizsgálatnak is alávetettem, így folyamatosan fejlesztettem, majd 2004-ben véglegesítettem. A vizsgálatok anyagát agrárgazdasági és nem agrárgazdasági szervezetek vezetői körében felvételezett interjúk adták. A kérdőív a szervezeti és az interjúalany adatainak felmérésén túl 15 szakmai kérdést tartalmazott a vezetői csoportmenedzsment értékelésére. A vizsgálatok elemszáma 477. A begyűjtött adatokat statisztikai próbáknak vetettem alá. A sokaság bemutatására leíró statisztikai vizsgálatokra alapozott elemzéseket végeztem. Mivel az értékítéletekben megmutatkozó különbségek, összefüggések mögött egyaránt rejtőzhetnek szervezeti és személyes okok, így azt tovább vizsgáltam főkomponens analízissel. A sokaság egy további szempontból való megközelítését tette lehetővé az általam definiált klaszterek bemutatása és analízise. Mindezek a vizsgálatok funkciójukat tekintve egyrészt mélyítették kutatásaimat a leíró statisztikai vizsgálatok eredményeihez képest. Az összefüggések értékeléséhez, a szervezeti paraméterek és az interjúalanyok személyes jellemzőire alapozott különbözőségek megértéséhez a főkomponens és klaszter elemzés önállóan is hozzájárult. Vizsgálataim főbb eredményei az alábbiak:  Szakirodalmi vizsgálatokat végeztem a csoportok és csapatok működésére vonatkozólag. Az elemzések alapján úgy gondolom, a terület interdiszciplináris jelleget ölt. Bizonyos területek vizsgálata alapos, más területeké elnagyolt. A mezőgazdaságban vezetési szempontból igen kevés, főként szervezési leírásokkal találkozhatunk, tehát vizsgálatom újszerű. Meggyőződtem róla, hogy a csoportos működés hagyományosnak tekinthető ezen területen.  Az elemzések alapján önálló definíciót fogalmaztam meg, így véleményem szerint a csoport nem más, mint emberek direkt vagy indirekt (virtuális, illetve valamiféle információs technológiai kapcsolat) interakcióján alapuló, többféle szükségletet kielégítő, ugyanakkor elsősorban célrealizáló közösségi forma, jelenség, mely tulajdonságaiban, kölcsönhatásaiban és megjelenésében alapvetően eltér az izolált egyének jegyeitől. Definiáltam a teamet, ami újszerű feladatra létrehozott, változó csoport.  A szakirodalom tanulmányozásával a csoportok menedzselésére saját, önálló modellt dolgoztam ki. Más szakterületek eredményeinek aggregálása lehetővé tette számomra saját, önálló, folyamatszempontú megközelítéssel bíró modell összeállítását, ahol a folyamatok elemei vezetési feladatokkal társíthatóak. Az eredmények révén alaposabban körvonalazhattam a formálódás, a működés, és az eredményértékelés szempontjait.  Megállapítottam, hogy agrárgazdasági viszonyok között jól definiálható csoportokkal találkozhatunk. Az agrárgazdasági szervezetek vezetői értékítéletében a saját tapasztalat is meghatározó. A menedzsment területén alapvetően kétfajta irányzat uralkodik, a hasznosíthatóság és annak ellentéte. Vizsgálataim megerősítik, hogy a mezőgazdasági vezetők véleménye szerint a csoportok alapvetően eredményesebbé és hatékonyabbá teszik a szervezetet, noha, bár csekély mértékben, az ezzel ellentétes vélemények is tetten érhetőek.  Úgy találtam, hogy a mezőgazdasági viszonyok sajátos csoportokat alakítottak ki. Az általam definiált típusok közül alapvetően funkcionális és feladatcsoportok létrehozása jellemző. Ez azt is jelenti, hogy a vizsgált vezetők főleg a csoportok szervezeti aspektusait veszik figyelembe, az informális viszonyok kevés figyelmet kapnak. A szervezeti céloknak való megfelelés olyan módon is nyomon követhető, hogy állandó feladatokra funkcionális, változó feladatokra pedig feladatcsoportokat (ad hoc, team) hoznak létre.  A vezetői értékítéletek szerint a belső csoportviszonyokban egyaránt megjelennek szervezeti és személyes aspektusok. A csoporttagság alapvetően előnyökön alapul. A nyújtott előnyök a gazdasági profil, a szervezeti méret és a személyes jellemzők szerint is különbözhetnek.  A normák vizsgálata során személyes szempontok is megjelentek. A belső strukturális viszonyok meglétét a vizsgálatok is igazolták. A vertikális pozíció, a státusz meghatározódása személyiségtől, annak hozzáértésétől, gyakorlatától függ. Horizontális viszonyok vizsgálata során kiderült, hogy az általam meghatározott szerepek mindegyike fontos, ez jelentheti a szerepek demokratizmusát, illetve mellérendeltségi viszonyát. Továbbá a szerepek komplexitása a vezető tevékenységének sokszínűségére, tehát túlterheltségére is utal. Korral, végzettséggel, pozícióval változik a vezető menedzselésre vonatkozó elvárása. A csoportok kohézióját a célokban való egyetértés határozza meg, azaz az egyetértés kohéziót teremt. A polarizáltság, a széthúzás előidézésében pedig személyiségi és szervezeti okok rejlenek.  A csoport eredményességét és hatékonyságát sikerként fogalmaztam meg. Az általam definiált tényezőket sikerkritériumokként minősítették a megkérdezett vezetők. A siker ugyanakkor elsősorban szervezeti kategória, tehát személyes és környezeti tényezők nem játszanak szerepet annak elérésében.  A vezetői értékítéletek összességében inkább szervezeti aspektust tartalmaznak, kevés személyes viszony fogalmazódik meg. Ez utalhat a mezőgazdasági vezetők autokratikus szemléletére. SUMMARY

The subject of the PhD thesis is to reveal specialities, agribusiness characteristics of group and team operation. I decided during my examinations to mainly focus on managerial aspects, and researches would identify and describe characteristics of managerial activity, managerial opinions. The purpose of the examination was to analyze managerial group management attitude in the agribusiness sector. Further intention was to draw such consequences, by which tasks of managerial groups management could be awared, some functions cleared and certain processes could be more efficient and effective. Researchal results would also intend to develop and enhance managerial activity, by which communal work operation may get more efficient and effective. Researches were based on the functional examination method of University of Debrecen, Department of Management and Labour Sciences, it forms a private modul of that.

I have edited a private questionnaire to survey the managerial opinions, it was revised by methodologic and psycholigic bases. It was continuously developed and closed in 2004. Material of the research included managerial interviews of agribusiness organizations. Questionnaire included fifteen technical questions to evaluate group management, beside the survey of basic corporal and individual data. The number of items was 477. Data collected was tested statistically. To introduce the mass, I carried out descriptive statistical examinations. Since differences may also be explained by organizational and individual skills, I have also examined it by main component analysis. Another approach was possible by the demonstration and analysis of defined clusters. It all deepened my examinations considering functions compared to the results of descriptive statistics.To the evaluation of relations, the understanding of differences by individual and corporate characteristics, main component and cluster analyses privately contributed.

Primal research results may be detailed as follows:  I have studied relevant professional literates of the operation of groups and teams. I believe that my research subject has interdisciplinary characteristics. Some fields are precisely observed, others are not really studied. I could only examine few agriculture and agribusiness related descriptions, studies, and these ones were detailed by organizational aspects. It convinced me that my approach seems to be novel. I was also convinced that common work and group performance seems to be traditional in the sector.  By the analyses I made a private definition for groups. I my understanding In my opinion, group is a communal form based on direct or indirect (virtual or some kind of IT connection) interaction, intends to meet many needs but mainly focuses on objective realization. Its characteristics, interactions and appearance largely differ from the skills of an individual. I have also defined team as a changing group set up for a novel task.  I have worked out a private model for the management of the groups by studying professional literatures. The aggregation of the findings of other professional fields enabled to compose a process approach model, where stages of processes may be paired with private managerial tasks. By my results aspects of formation, operation and performance evaluation may be more precisely described.  I have declared that we may clearly identify group operating in the agribusiness sector. Managerial value orientation also reflects real experience. Two, separate aspects may be identified through the development of management. Former, classic theories justify the efficiency loss by group operation, while novel approaches promote communal work due to efficiency and effectiveness reasons. Results confirm that managers consider groups as leverages which basically make organizations more efficient and effective, although, in a small ratio the controversal aspect still exists, which suggests avoiding the application.  I have found that sectoral conditions resulted in the presence of specific groups. Of the defined types, the formation of functional and tasks groups are typical. It also means that managers mainly consider organizational aspects, informal relations seem to be ignored. Meeting organizational intentions may also be realized in the set up of functional groups for permanent objectives, and formation of task groups (ad hoc, team) for the changing ones.  Managerial opinions reflect that organizational and private aspect also appear in internal group relations. Membership is primarily based on benefits. Benefits may differ by economic profile, organizational scale and private characteristics.  Private aspects also appeared at the examinations of group norms. The existence of internal structural relations were justified by the examinations. Vertical position, status depends on the personality, his competence and professional experience. The examination of horizontal relations revealed the importance of all defined roles, which may suggest the democracy of the roles and their equal importance. Complexity of the roles may relate to the variegation of managerial activity and managerial overload. Expectation to manage also changes by age, graduation and position. Cohesion of groups are determined by accordance in objectives, accordance results in cohesion. In the generation of polarization, organizational and personal reasons also interact.  Efficiency and effectiveness were defined by the term of success. Factors defined were qualified as success criteria by intervieweed managers. Still, success primarily is an organizational category, personal and environmental factors do not largely affect that.  Managerial opinions mainly covered organizational aspects, the participation of individual relations seems to be slight. It also means the ignorance of personal conditions and enhance the current, mainly economic aspects and may relate to the autocratic attitude of managers.