ÖSSZEFOGLALÁS

A baromfiágazat nagy múltra tekint vissza Magyarországon. A gazdasági és piaci környezet változásai, illetve az egyre éleződő piaci verseny azonban mind üzemi szinten, mind a vertikum egészének tekintetében kiemelten fontossá, szükségessé és indokolttá teszik a magyar baromfivertikum, ezen belül a vágócsirke ágazat versenyképességét egyértelműen befolyásoló ökonómiai tényezőinek vizsgálatát. Szükség van továbbá a termékpálya kapcsolatok feltárására, az értékképződés és a részpiacok folyamatos bemutatására.

Értekezésem fő célkitűzései ennek megfelelően először a vertikum eredményességét befolyásoló gazdasági és technológiai tényezők szerepének meghatározása, másodszor a termékpálya belső kapcsolatainak és az értékképződés folyamatának megítélése, és harmadszor a vágócsirke vertikum hatékonyságának és versenyképességének értékelése tőkeazonosság mellett, illetve tőkeazonosság nélkül működő vertikumot feltételezve.

A disszertáció témájának szakirodalmi áttekintése során ismertettem a baromfiágazat, ezen belül a vágócsirke előállítás piaci tendenciáit globális, uniós és hazai kitekintésben. Részletesebben bemutattam a hazai termelés naturális és gazdasági jellemzőit, kiemelve a problémás területeket. Végül a vertikális integrációk jelentőségére, a baromfiágazaton belüli szerepére, s a magyarországi viszonyok alakulására hívtam fel a figyelmet.

A kutatómunka megvalósításához a primer adatgyűjtés tekintetében egy az Észak-alföldi régióban működő teljes és zártkörű vertikális integráció üzemsoros adataira támaszkodtam. Ennek indoka az integráció vágócsirke előállításban betöltött jelentős szerepe, illetve a termékpálya egyes szakaszaihoz kapcsolódó, viszonylag korlátozott mértékben rendelkezésre álló adatbázisok és adatforrások voltak. A célkitűzéseimnek megfelelő – elsősorban – üzemtani elemzések elvégzéséhez kidolgoztam a vágócsirke vertikum szimulációs modelljét, melynek bemeneti paraméterei között számos gazdasági és technológiai változó szerepel, kimeneti eredményei pedig a konkrét vizsgálatok elvégzéséhez szükséges adatokat tartalmazzák. Az általam összeállított modell teszteléséhez üzemsoros adatokat, szakértői véleményeket, illetve egyéb forrásból származó adatokat használtam fel, alátámasztva azt, hogy a modell alkalmas a termékpálya egymásra épülő gazdasági folyamatainak leírására.

A modell működésének tesztelésével párhuzamosan a bázisparaméterek mellett részletesen elemeztem a termékpálya egyes szakaszainak költség-, árbevétel- és jövedelemviszonyait. Vertikum szintjén összeállítottam a makrogazdasági elemzésekből adaptált Ágazati Kapcsolatok Mérlegét, melyben számszerűsítettem a termékpálya szakaszai, és azon kívüli nemzetgazdasági ágak között fennálló közvetlen kapcsolatokat. A termékpálya input-output modellje segítségével meghatároztam a vertikum halmozatlan termelési költségeit és halmozatlan termelési értékét. Megállapítható, hogy a 2007. évi hazai gazdasági környezetben a csirkehús-előállítás összességében jövedelmező (5,3% költségarányos jövedelmezőség), viszont az egyes szakaszok közötti jövedelemelosztás aránytalan, minek eredményeként a brojler-hízlalás jelentős mértékű veszteséggel jellemezhető.

A vertikum eredményességét befolyásoló gazdasági és technológiai tényezők szerepének számszerűsítéséhez érzékenységvizsgálatokat végeztem. Elsőként az egyes paraméterek rugalmassági mutatói alapján rangsoroltam, majd csoportosítottam az inputtényezőket azok termékpálya eredményére gyakorolt hatása szerint. A vizsgálat igazolta a technológiai tényezők meghatározó jelentőségére vonatkozó hipotézisemet. Az inputtényezők elaszticitása alapján kiemelt jelentőségűnek ítélhető az összes késztermék ára, a brojler napi testtömeg-gyarapodása, az egy tyúkra eső tojások száma, a brojler hízlalási végtömeg, a kelési arány, a keltetőtojás aránya, a mellfilé értékesítési ára és kihozatali mutatója, a brojler fajlagos takarmány-felhasználása, az összes takarmány-alapanyag ára. Ezt követően szcenárió-elemzések segítségével vizsgáltam az utóbbi évben tapasztalható input-output árak változásának, illetve a szélsőséges naturális hatékonysági mutatók pénzügyi eredményekre gyakorolt hatásait. Kijelenthető, hogy a 2008. év eleji inputárak mellett a vágócsirke termékpálya veszteséges, továbbá a szélsőséges technológiai paraméterek egyrészt jelentős veszteséget, másrészt meglehetősen nagy tartalékokat mutatnak a vertikumban. Kritikusérték-számításokkal meghatároztam az inputárak outputáraknál magasabb mértékű növekedését fedező késztermék értékesítési árait, illetve a termékpálya egészében képződött jövedelem arányos elosztásához tartozó vertikumon belüli árakat.

A termékpálya belső kapcsolatainak és az értékképződés folyamatának megítéléséhez számszerűsítettem az értéklánc mentén előállított hozzáadott értékeket (2007. év). Az eredmények alapján kijelenthető, hogy fajlagosan egy kg késztermékre vetítve közel 215 Ft hozzáadott érték képződik, melynek kiemelkedő részét (69%) a feldolgozás jelenti. Továbbá jelentős értéket képvisel a takarmánygyártás és a vágóalapanyag előállítás is. Meghatároztam a hozzáadott értéket és a termékpályán belüli arányait befolyásoló legfontosabb tényezőket is.

A termékpálya működését követően vizsgáltam az ahhoz szükséges berendezkedési költségek alakulását is. Jelenlegi (2007. évi) értéken kalkulálva a peremfeltételeknek megfelelő vertikum befektetett eszköz értékét megállapítható, hogy fajlagosan egy kg késztermékre vetítve megközelíti a 600 forintot, ebből kiemelkedik a hízlalás (51%) és a feldolgozás (21%). Az arányokat összevetve más területekkel is megállapítható, hogy egy teljes, életképes és működő vertikum kialakítása jelentős tőkelekötést igényel, azonban a termékpályán belüli szakaszok jövedelemtermelése, illetve érték előállítása nincs összhangban a befektetett eszköz értékkel. A vágócsirke vertikum hosszú távú gazdaságosságát szakértői becslés alapján értékelve kijelenthető, hogy a 2007. évi jövedelemviszonyok mellett a vertikum újkori értéken kalkulált beruházási költsége 15 év alatt nem térül meg, a termékpálya egésze kockázatokkal terhelt.

Végezetül a szakirodalmi forrásokban megfogalmazott vélemények és az általam végzett vizsgálatok alapján részben igazoltam, érvékkel alátámasztottam a tőkeazonosság mellett működő vertikális integrációk hatékonyabb működését. Így versenyképesebbé válhat a vágócsirke termékpálya szemben a tőkeazonosság nélküli vertikummal. Nem tekinthetünk el azonban attól a ténytől, hogy minden tőkeazonossággal induló integráció eljut egy olyan pontra, ahol már nem a tőke, hanem az érdekek azonossága lesz a döntő.

SUMMARY

The poultry enterprise dates back to a long history in Hungary. Changes of the economic and market environments as well as the more and more strengthening marketing competition make the investigation of economic factors influencing the competitiveness of the Hungarian poultry product chain especially of the broiler enterprise important, necessary and reasonable both at a farm level and extended to the whole product chain. Furthermore, it is essential to reveal the product chain connections and to introduce the value generation and partial markets continuously.

In association with these, the principal objectives of my dissertation are firstly determining the economic and technological factors influencing the profitability of the product chain, secondly investigating the inner connections of the product chain and the process of value generation and thirdly evaluating the efficiency and the competitiveness of the poultry product chain, focusing on the broiler product chain in case of capital uniformity, and in a product chain operating without capital uniformity.

During reviewing the relevant literature I dealt with the market tendencies of the poultry enterprise and broiler production in global, European Union and domestic views. I introduced the natural and economic characteristics of the domestic production in a more detailed way highlighting the problematic fields. At last I attracted attention to the significance of vertical integration, its role in the poultry enterprise and the tendencies of Hungarian conditions.

In order to realize the research I used the farm-level data of a whole and closed vertical integration in the North Great Plain Region. The reason is its significant role played in producing broiler and the limited available database and data sources relating to the certain phases of the product chain. To carry out farm business analysis being in accordance with my objectives I worked out the simulation model of the broiler product chain, which input parameters includes several economic and technological variables, the output results contain data necessary for farm-level data to test the constructed model. For testing the model I used farm-level data, expert opinions as well as data from other sources basing the fact that the model is suitable for describing the economic processes building on each other of the product chain.

Parallel to testing the operation of the model I analyzed the cost, revenue and profit relations of certain phases of the product chain besides the basic parameters. I constructed the output-input model adapted from macro-economic analysis at the level of the product chain, in which I calculated the direct connections of the product chain phases and between the national economic branches outside the chain. By the help of the output-input model of the product chain I determined the non-cumulative production cost and non-cumulative production value. I proved that chicken meat production under the domestic economic condition of the year 2007 is profitable (5,3% profit to cost ratio) relating to the whole product chain, although the profit distribution is disproportioned, which results in the fact that broiler growing shows a significant deficit.

To calculate the role of economic and technological factors influencing the results of the product chain I carried out sensitivity analysis. Firstly I graded and classified the input factors on the basis of the elasticity indicators according to the effects on the results of the product chain. The analysis proved my hypothesis relating to the determining significance of technological factors. According to the elasticity of the input factors the price of ready products, the daily weight gain of broiler, the number of per hen eggs, the growing target weight of broiler, hatching ratio, the ratio of hatching eggs, the selling price and output indicator of breast filet, the per kilogram feed consumption of broiler, the price of the total feed raw material are considered as highly significant parameters.

After these I examined the effects of changes of input-output prices experienced in the latest year and the extreme natural efficiency indicators on financial results. It turned out that the broiler product chain shows a deficit regarding input prices at the beginning of 2008, furthermore the extreme technological parameters reflects significant losses at one hand, and rather big reserves in the product chain on the other hand. By the help of critical value analysis I determined the selling prices of ready products covering a higher rated increase of input prices than that of output prices and prices within the product chain belonging to the proportioned distribution of the generated profit in the whole product chain.

To evaluate the inner connections of the product chain and the process of the value generation I calculated the added value generated along the value chain (year 2007). On the basis of the results 215 HUF added value is realized to one kilogram ready product, from which the major portion (69%) is shared by processing. Furthermore, producing feed and broiler raw material constitute a significant value. I determined the added value and the major factors influencing its ratio within the product chain.

After the operation of the product chain I investigated the necessary investment costs as well. Calculating the value of the fixed assets of the product chain meeting the requirements of the conditions in present value (of the year 2007), it is near 600 HUF per one kilogram ready product, from which growing (51%) and processing (21%) are outstanding. Comparing the ratio to other fields it is clear that realizing a whole, viable and operating product chain requires significant capital, on the other hand the profit and value generation of the phases within the product chain is not in harmony with the value of fixed assets. Evaluating the long-term profitability of the broiler product chain on the basis of expert appraisal the investment cost of the product chain calculated on new value does not recover within 15 years under the profit conditions of the year 2007, the whole product chain is full of risks.

In the end on the basis of opinions in the reviewed literature and the examinations carried out I partly proved the more effective operation of vertical integration with capital uniformity. Thus broiler product chain may become more competitive than a product chain without capital uniformity. The fact must not be neglected that all integration starting with capital uniformity reaches a point where not the capital but the interest uniformity will be relevant.