Jelen disszertáció az alapítványokra (és közalapítványokra) vonatkozó, meglehetősen szerteágazó és a szakirodalom által szembetűnően ritkán tárgyalt joganyag kritikai elemzésén túl harmincnégy - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei - iskolai alapítványt érintő kutatás eredményeiről ad számot. Ennek a kutatásnak az volt a célja, hogy feltárja: • az iskolai alapítványokat kik, mikor, milyen vagyonnal és célkitűzéssel hozták létre, • tényleges tevékenységük mennyiben felelt meg az alapító(k) által meghatározottaknak, • hogyan segítették az alapítványok az adott oktatási intézmény működését, a pedagógiai célok és programok megvalósítását, • merült-e föl velük kapcsolatban törvényességi aggály, s ha igen, az miből fakadt. Az alapítványokkal és a közalapítványokkal viszonylag kevés szakmai-tudományos elemzés foglalkozik, az iskolai alapítványokat érintő publikációkkal pedig csak elvétve találkozhatunk. (Azok is csak egy-egy szűk szakmai szempont szerint, avagy érintőlegesen foglalkoznak velük.) Az iskolai (oktatási) alapítványokra vonatkozó jövőbeni átfogó – jogi, szociológiai és gazdasági szempontú – kutatás tervezéséről sincs tudomásunk. Ennek oka nagy valószínűséggel abban keresendő, hogy bár majd minden hetedik alapítvány e területen (is) tevékenykedik, az iskolai alapítványok meglehetősen ritkán kerülnek a média fókuszába. A közfigyelmet foglalkoztató visszaélésekre velük kapcsolatban szinte soha nem derül fény, hanem „szürke eminenciásként” teszik a dolgukat. Céljaik egy-egy alap- vagy középfokú oktatási intézményhez kapcsolódnak, eredményeik és gondjaik is „csak” egy viszonylag szűkebb közösség számára fontosak. Ám éppen azért, mert majd minden hetedik alapítvány iskolai alapítványnak tekinthető, s mivel céljaik és eredményeik alapján igencsak fontos társadalmi szerepet töltenek be, kutatásukra, több szempontú, multidiszciplináris elemzésükre feltétlenül szükség van. Jelen kutatásunk az alapítványokra (és közalapítványokra) vonatkozó - és a szakirodalom által meglehetősen ritkán vizsgált - joganyag kritikai elemzésére, és harmincnégy alap- és középfokú oktatási intézményt támogató iskolai alapítvány (és közalapítvány) vizsgálatára terjed ki. Bemutatjuk egyrészt a civil szféra és az alapítványok kialakulását és fejlődését, társadalmi szerepét, elemezzük - elsősorban a kritikai jogtudomány szempontjai alapján - az alapítvány és a közalapítvány intézményét, jelenlegi jogi hátterét, kitérve szabályozásának hiányosságaira és visszásságaira, másrészt számot adunk saját kutatásainkról, vizsgálatainkról és elemzéseinkről is. Behatóan foglalkozunk az alapítók és a kezelő szervek, az alapító okiratok és az alapítványi célok, az induló és a vizsgálatkori vagyon, a források, a vállalt és beteljesült célok, a tényleges tevékenység és a működési problémák kérdéseivel. Kutatásaink eredményét eddig még sehol sem publikált adatokból összeállított diagramokkal, táblázatokkal, továbbá okiratokat, szabályzatokat, vizsgálati jelentéseket és intézkedéseket idézve mutatjuk be. Reményeink szerint a most közölt kutatási eredményeink – ha szerény mértékben is – hozzájárulhatnak a képzeletbeli neveléstudományi „torta” növekedéséhez.