Korunk vezetőjének a folyton változó körülmények között nagy kihívásnak kell megfelelnie. Sikeresen kell irányítania vállalatát, miközben számos olyan szerepnek és elvárásnak is eleget kell tennie, amelyre egy ember önmagában néha talán nem is képes. A munkája bonyolult, összetett és komplex tevékenység. Fölmerül a kérdés: hogyan lehet ezeknek a vezetőknek a feladatait meghatározni, differenciálni. Erre a kérdésre ad választ a vezetéstudomány. A vezetés olyan tevékenység, amely sokszor észrevétlenül van jelen az emberi munka, a mindennapok gazdasági, társadalmi folyamataiban. Évezredeken, évszázadokon keresztül azonban az emberi munka és a termelőtevékenység irányításának, szervezésének kérdései nem különültek el az adott tevékenység szakmai ismeretanyagától. Napjainkra a vezetés, a menedzsment az egyik legdinamikusabban fejlődő tudományterület. Irodalma bőséges és szerteágazó, számos elmélet, vezetési módszer, eljárás és modell került kidolgozásra, vált ismertté és elfogadottá. A kutatók, tudósok gyakran más szakterületekről érkezve – mint a pszichológia, a szociológia, a mérnöki tudományok - egyre tágítják a vezetéstudomány határait, gazdagítják témaköreit, bővítik ismeretanyagát. Ma már a vezetési diszciplína nagyon sok olyan területtel foglalkozik, amelyekről korábban nem gondolták, hogy vezetési összefüggésekben is tárgyalható, vizsgálható. Az emberi tényezőktől a viselkedési kérdésekig, a motivációtól a konfliktuskezelésig, az információmenedzsmenten keresztül a döntésig, a minőségmenedzsment, a szervezés, a logisztika a vezetés önálló témakörei. Az emberi erőforrás gazdálkodás, a karriermenedzsment, az ellenőrzés a logisztikai menedzsment, illetve olyan különleges problémakörök, mint a delegálás, felhatalmazás, autoritás, mind-mind vizsgált és valamilyen mértékig már feltárt területei a vezetésnek. A vezetéstudományba azonban folyamatosan újabb és újabb területek kerültek és kerülnek beépítésre és feldolgozásra. A menedzsmentrobbanás azt jelzi, hogy az élet minden területén a vezetés szerepe meghatározóvá vált. A termelésszervezésben feltárt összefüggések után ma már a szolgáltató, az oktatási, az egészségügyi szervezetek menedzsmentjéről beszélünk. A bővülés egy másik aspektusa, hogy a globalizált, nagy multinacionális szervezetek után a vezetéstudományban egyre erősebben jelennek meg a közepes és kisebb méretű szervezetek vezetési kérdései, és az ezekre adandó válaszok kutatása. „A vezetési feladatok, folyamatos változáson mennek keresztül” (BERDE, 2000). Koronként, társadalmanként más és más a feladatok megítélése és értékelése, aminek következtében a vezetés egyre differenciáltabb. Ennek a tendenciának, a folyamatosan változó politikai és gazdasági körülményeknek hazánk is részese. Ma Magyarországon vezetéstudományi szempontból az elmúlt évek gazdasági és társadalmi változásainak hatására sajátos helyzet alakult ki. Megváltozott a termelő szervezetek mérete, szerkezete, vállalkozási formája, volumene. Az eddig jelenlévő állami tulajdon dominanciáját felváltotta a magántulajdon, felerősödött a piaci verseny. Leegyszerűsödtek a termelési szerkezetek, a vezetési szintek lecsökkentek, megerősödtek a tulajdonosi pozíciók. Ha megpróbáljuk vezetési oldalról szemlélni ezt a folyamatot, akkor egy nagyon sajátos helyzetre lehetünk figyelmesek. Az új tulajdonosok jelentős része személyesen is részt vesz saját vállalkozása, szervezete irányításában, azaz a vezetési feladatokat tulajdonosi, illetve tulajdonos-alkalmazotti pozícióból látja el. A különböző szervezeteknek és dolgozóiknak függetlenül azok méretétől, tevékenységétől vagy volumenétől, minden esetben olyan vezetőre van szükségük, aki ügyel arra, hogy a problémák megoldódjanak, valamint a hatékony és versenyképes munka feltételei megteremtődjenek. Ezért fontos számukra, hogy a vezetői készségek és módszerek gyakorlatát megismerjék és elsajátítsák. Korunk vezetőjének a mai dinamikus környezetben sok elvárásnak és kihívásnak kell megfelelnie. A vezetéstudomány alapvető kérdéskörei közé sorolja a vezetői feladatkörök meghatározását. Sokféle rendszerezés, csoportosítás ismert és elfogadott. A tudomány művelői általában kiemelik a vezetés egy-egy tevékenységterületét, és e köré csoportosítják a vezetői feladatokat.

A kutatási program kialakításánál és az egyes témakörök vizsgálatánál irodalmi ismereteim, korábbi szakmai tapasztalataim és kutatási eredményeim alapján az alábbi előfeltevésekkel éltem:  A vezetési feladatok vizsgálatára épülő funkcionális kutatási módszer összhangban van az agrárgazdasági folyamatok jellegével, és alkalmas lehet az ágazatban működő szervezetek vezetési-irányítási sajátosságainak feltárására.  A vállalati folyamatok empirikus megismerése és kutatása olyan eredményeket produkálhat, amelyek alapján a gyakorló menedzserek az eddig alkalmazott vezetési módszereiket, eljárásaikat tovább fejleszthetik.  Az agrárgazdaság vállalati struktúrája, összetétele és sokszínűsége, a termelő folyamatok jellege, determináltsága, környezeti befolyásoltsága olyan speciális vezetési kérdéseket vet fel, amelyekkel más ágazatokban nem találkozhatunk.  A vezetési feladok rangsorát, az ezzel kapcsolatos vezetői preferenciákat több szervezeti (méret, működési forma, tevékenységi kör) és személyes tényező (iskolai végzettség, beosztás, kor) befolyásolja.  Az interjúalanyok megkérdezése a vezetési feladatok szerepének megítélésére vonatkozóan a múltra, a jelenre és a jövőre fókuszálva lehetőséget ad arra, hogy a vezetési funkciók átalakulása és változása dinamikus, folyamatszemléletű megközelítéssel is vizsgálhatóvá váljon.  Az interjúalanyok értékítélete teoretikus, alapvetően meghatározó az értékrendben a társadalmi környezet, az elvárások és a normák. Feltételeztem, hogy a vezetési feladatok minősítésével és az alkalmazások gyakoriságának vizsgálatával olyan differenciáltságokat és ellentmondásokat mutathatok ki, amelyek hozzásegíthetnek a vezetési funkciók pontosabb megértéséhez, jobb megismeréséhez. Disszertációmban választ kerestem arra, hogy a megkérdezett vezetők milyen feladatokat tartanak fontosnak, ezek megítélését milyen tényezők befolyásolják, hogyan csoportosíthatóak, rendszerezhetőek az alapvető vezetői feladatok.  Az volt a célom, hogy folyamatában is bemutassam azokat a változásokat, amelyek a vezetési munkában az utóbbi évtizedekben megjelentek, a feladatok megítélésében megváltoztak. Ennek megfelelően doktori munkámban két vizsgálati eljárást alkalmaztam: a funkcionális megközelítést „feladatvizsgálatoknak” a folyamat szemléletű megközelítést „a vezetési feladatok változásvizsgálata” címmel neveztem el.  Feladatomnak tekintettem olyan összefüggések feltárását, melyek alapján az elmélet és a gyakorlat jobban összeilleszthető, illetve olyan következtetések levonását, mely hozzájárulhat a vezetői munka eredményességének javításához.  Feltételeztem, hogy a megkérdezettek vezetői gyakorlatában, gondolkodásmódjában bizonyos szempontok szerint különbségek adódnak, ezért adatbázisaimat több vizsgálati szempont szerint külön-külön is értékeltem.  Cél volt továbbá feldolgozni és bemutatni azokat a vezetési vonatkozásokat is, amelyek a hazai vezetéstudományban és a hazai agrárirodalomban napjainkig fellelhetők. Empirikus kutatásaimban a következő kérdésekre kerestem a választ:

• A vezetők szerint a vezetési feladatok megítélése az utóbbi húsz évben milyen mértékben változott?
• Milyen különbségek mutatkoznak a vezetési feladatok megítéléséről a gyakorlatban a különböző generációk véleménye alapján?
• A vezetési feladatokról kialakított értékrend és a vezetői cselekvések, alkalmazások gyakorisága között létezik-e különbség?
• A vállalathoz való kötődés mértéke alapján milyen mértékben differenciálódnak a vezetési feladatok?
• A szervezetek vezetőinek milyen a viszonya a vezetéshez, mely vezetési feladatokat látják a jövőbeni fennmaradás szempontjából döntőnek?
• Mennyire tanultak, képzettek a megkérdezett vezetők?
• Hogyan prognosztizálják a megkérdezettek vállalatvezetés feladatainak jövőjét jelenlegi tapasztalataik alapján?  A disszertációm végső célja, hogy a vizsgálatok eredményei alapján olyan megállapításokat tegyek, amelyek hozzájárulnak a vezető feladatainak pontosabb megismeréséhez, a változás tendenciáinak feltárásához. Feladatomnak tekintettem olyan kérdések és összefüggések feltárását, melyek alapján az elmélet és a gyakorlat jobban összeilleszthető, illetve következtetések levonását, mely hozzájárulhat a vezetői munka eredményességének javításához.

A kutatómunkámat mindkét vizsgálat esetében kérdőíves interjúra építettem. A kérdőívek irányítottak és zártak, mivel az egyes vizsgált kérdések esetében a lehetséges válaszokat előzetesen megadtam. A zárt kérdőív előnye, hogy könnyen feldolgozható és az egyes kérdőívek egységes jellege miatt egyszerűbb a kapott eredményeket általánosítani is. Jelen esetben a megkérdezetteknek 1-5-ig terjedő skálán kellett minősíteni a megadott tényezőket. A kérdőív kérdéseire adható válaszpontszámok értékelése nominális skála segítségével történik. A vezetési feladatok vizsgálatára önálló kérdőívet állítottam össze, mely három fő részből épült fel: a vizsgált szervezet adatai, az interjúalany személyes jellemzői, valamint a tényleges interjúkérdések az általam előzetesen megadott minősítendő tényezőkkel. A vizsgált szervezetekről az alábbi adatokat gyűjtöttem be: a szervezet működési formája (részvénytársaság, szövetkezet, korlátolt felelősségű társaság, betéti társaság, közigazgatási intézmény); a szervezet tevékenységi köre, a tevékenység volumene, alkalmazotti létszám. Az interjúalany személyes jellemzői közül a kitöltő életkorást, iskolai végzettségét, szakterületét és beosztását kérdeztem meg. Ezek az adatok szintén lehetőséget teremtettek, hogy a teljes mintán végzett vizsgálatokat tovább bontva részletes elemzéseket végezhessek. Az vizsgálatok elvégzéséhez először a szervezetek, majd az egyes válaszadók jellemzőinek felhasználásával különböző szempontok alapján csoportosított változókat hoztam létre. A tényleges vizsgálati interjúban 14 kérdésben megfogalmazva 10 vezetési feladat elemzését végeztem el. Kérdésenként 8-10 minősítendő tényezőt adtam meg, így az összes vizsgált tényezők (vezetési feladatok) száma 126. A vizsgálat az alábbi vezetési feladatok vezetői megítélésének, preferenciáinak alakulásait tartalmazza:

• döntési feladatok • ellenőrzés • utasítás, rendelkezés • tervezési feladatok • szervezés • motiváció, • vállalaton belüli, • vállalaton kívüli információszerzés • konfliktuskezelés, • kommunikáció, • személyzeti feladatok • minőségmenedzsment

Ezeknek a kérdéseknek a vizsgálatával az volt a célom, hogy megállapítsam, hogy a megkérdezett vezetők hogy minősítik az 1-től 5-ig terjedő skálán az egyes vezetési tényezőket, illetve véleményük szerint a feladatok megvalósítását milyen mértékben befolyásolják a különböző csoportokba való tartozások. A feladatvizsgálataim alapját képező minta dominánsan mezőgazdasági tevékenységet folytató, korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság formában működő kis- és közepes méretű szervezetek 30-49 év közötti felsőfokú végzettséggel rendelkező férfi vezetőinek véleményén alapszik. A funkcionális szemléletű feladat vizsgálat mellett a vezetési feladatok változásának vizsgálatára önálló kutatást végeztem. A funkcionális vizsgálatok eredményeinek kidolgozása és értékelése után az a meggyőződésem alakult ki, hogy megállapításaim statikusak egy adott időpontra, a vizsgálat időpontjára vonatkoznak. Doktori témavállalásomban a vezetési feladatok változás vizsgálatát tűztem ki célul. Mivel a funkcionális feladat vizsgálatból erre nem tudok megállapításokat levonni, ezért ezek után döntöttem úgy, hogy újabb vizsgálatot kezdeményezek, amely folyamatszemléletű kérdőívre alapozott. A vizsgálatok segítségével a vezetői feladatok változásairól szeretnék egy árnyalt, összetett képet kialakítani a jelenlegi vezetői munkáról. Úgy gondolom, hogy az általam alkalmazott kérdőívek információi lehetőséget kínálnak a különböző vezetői csoportok értékítéletének, attitűdjének markánsabb feltárására, az általuk megfogalmazott jövőkép definiálására, illetve a vezetői feladatok gyakorlatban megjelenő különbségeinek megállapítására. A kutatás struktúráját az 1. táblázat szemlélteti.

1. táblázat: „Vezetési feladatok változásainak vizsgálata” című kutatás strukturális felépítése Tulajdonosi érdekeket képviselő feladatok  tulajdonosi vezetői feladatok  tájékozódás, tájékoztatás  kapcsolattartás, kapcsolatépítés Döntéshozatal és döntésvégrehajtás vezetői feladatai  döntéshozatal  rendelkezés, utasítás, szabályozás Szervezési és ellenőrzési feladatok  ellenőrzés, teljesítménymérés  szervezés Befolyásolás vezetési feladatai  motiválás  humánerőforrás menedzsment  konfliktuskezelés, zavarelhárítás Tervezés és stratégiaalkotás  tervezés, stratégiaalkotás Forrás: saját vizsgálatok

A vizsgálatok egyik fő eredményének azt tartom, hogy a vizsgált hazai működő szervezetek vezetőinek a gondolkodásmódjából kiindulva a válaszadók egyéni szubjektumainak, észleléseinek és meggyőződéseinek, értékítéletének azonosítása alapján megállapításokat tettem az agrárgazdasági szervezetek vezetésével kapcsolatos feladatokra vonatkozóan. Az értekezésem új és újszerű eredményét az alábbiak szerint foglalom össze:

• Vizsgálataim alapján a vezetői értékrendben két markánsan kirajzolódó változást tapasztaltam. Az egyik szerint a menedzsment szemlélet a vezetők körében egyértelmű felértékelődésen ment keresztül. Ez a tendencia várhatóan a jövőben is meghatározó az értékrendjükben. A másik fő változás a vezetői feladatok megítélésében a súlypontok eltolódása.
• A változásvizsgálatok részletes eredményei azt mutatják, hogy a tulajdonosi érdekek szervezeteknek az irányítására gyakorolt hatása, annak a menedzsment szemléletben való megjelenése megerősödött. Fontos, hogy a tulajdonosi érdek képviselete-mint szemlélet azoknál a vezetőknél is fontos érték, akik nem tulajdonosai az általuk irányított szervezetnek.
• A tulajdonos vezetők és az alkalmazott vezetők között az esetek többségében markáns különbség nem az értékítéletben rajzolódik ki igazán, hanem a feladatok alkalmazásának gyakoriságában.
• Megállapítható, hogy a vezetői értékítéletről kialakult kép nem minden esetben van összhangban a vezetői cselekvéssel, mivel a napi munkavégzés szintjén sok esetben a legkevésbé fontos feladatok gyakorisága a rendszeresebb. A valódi fontos feladatok alkalmazásának gyakorisága sokszor csak eseti jellegű. Ez a tendencia az alkalmazott-vezetők körében markánsabban megjelenik.
• Vizsgálataim alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a tulajdonos vezetők munkájában a vezetési feladatok komplexitása, azok együttes alkalmazása sokkal jellemzőbb, mint az alkalmazott vezetőknél. A vezetők által gyakorolt vezetői feladatok meghatározzák, és jól körvonalazhatóvá teszik a szervezeten belüli kompetenciákat.

Doktori disszertációm segítségével szándékaim szerint sikerült körbejárni a kutatás fő vizsgálati szempontjait. Remélhetőleg az elkészült dolgozat egy kerek kép kialakítását teszi lehetővé az olvasó számára a menedzsment világáról. Mindez azonban korántsem jelenti azt, hogy a teljesség igényével foglalkoztam a vezetés minden aspektusával. A vezetés ma már nagyon sok olyan területtel foglalkozik, amelyekről korábban nem is gondoltuk, hogy vezetési összefüggésekben is tárgyalható, vizsgálható. Az emberi tényezőktől a viselkedésig, a motivációtól a konfliktuskezelésig, a kapcsolatépítéstől a döntésig, a tulajdonosi érdekek képviselésén át, az információ- és minőségmenedzsment, a szervezés, mind-mind a vezetés önálló területei. Ezeken az általános vezetési feladatokon túl a mezőgazdaságban speciális vezetési problémák is jelentkeznek melyek sikeres menedzseléséhez nem elegendő a korábban szerzett gyakorlat és tapasztalat. A vezetőknek olyan tudásra van szükségük, amelyek a szakmai tapasztalatokkal párosulva, a jövő kihívásainak megfelelve alkalmasak lehetnek a gazdaságok és a gazdálkodás sikeres menedzseléséhez. Today’s managers have to face great challenges under continuously changing circumstances. They have to manage their corporation successfully, while satisfying many roles and expectations that sometimes cannot be fulfilled by one single person. This work is a difficult and complex activity. The question arises how these managers’ roles can be determined and differentiated. Management science answers this question. Management is an activity that is often insensibly present in the social and economic processes of human work and daily routines. However, the issues of managing and organising the human work and productive activity did not use to be separated from the professional knowledge of the given activity for thousands of years. By today, management is one of the most dynamically developing disciplines. It has rich and diverse literature; numerous theories, management methods, procedures and models have been developed and have become known and recognised. Researchers and scholars, often arriving from other areas such as psychology, sociology or engineering, extend the borders of management science, and enrich its topics and knowledge. Today the discipline of management deals with lots of fields that earlier were not thought to be related to management. From human factors to the issues of behaviour, from motivation to conflict management, through information management to decision, quality management, organisation and logistics are individual topics of management. Human resources management, career management, control, logistic management and special themes like delegating, authorisation, authority are all studied and to a certain extent explored areas of management. Nevertheless, new and new areas have been integrated and processed into management science. The management boom indicates that the role of management have become determinant in all walks of life. After the findings of production organisation, we can already talk about the management of the servicing, educational and health organisations today. Another aspect of the expansion is that after the globalised, large multinational organisations, the management issues of medium- and small-sized organisations as well as the research of the answers arise more and more strongly. “Management tasks undergo a continuous change” (BERDE, 2000). The judgement and evaluation of the tasks differs from age by age and from society to society, which results in more and more differentiated management. This tendency, the permanently changing political and economic circumstances can be observed in our country, too. In a management scientific aspect, a specific situation has evolved owing to the economic and social changes of the past years in Hungary. The size, structure, entrepreneurial form and volume of producing organisations have changed. The earlier dominance of state property has been replaced by private property, and market competition has strengthened. Production structures have become simpler, management levels have decreased, and the proprietary functions have become stronger. Studying this process form the side of management, we can see a particular situation. The majority of new proprietors are personally involved in the management of their own enterprises, organisations, so they fulfil the management tasks from a proprietary or proprietor-employee position. The various organisations and their staff, regardless of their size, activity or volume, always need a manager who makes sure that the problems are solved, and the conditions for effective and competitive work are established. Therefore, it is essential for them to acquire the practice of skills and methods. The manager of our age has to fulfil numerous expectations and challenges in the dynamic environment. The basic issues of management science include the determination of the scope of managerial duties. Lots of systems and classifications are accepted. Generally, scholars focus on a certain activity area of management and group the managerial tasks among it.

When elaborating my research program and studying the topics, I have assumed the following based on my readings, earlier technical experience and research findings:  The functional research method built on the study of management tasks is in accordance with the character of the agroeconomic process and can be suitable for revealing the management and management features of the organisations within the sector.  The empirical cognition and researching of corporate processes may produce results that enable managers to further develop their management methods and procedures.  The corporate structure, composition and colourfulness of agroeconomy, the process, determinatedness and environmental affectedness of production processes raises special management issues not present in other sectors.  The rank of management tasks and the related managerial preferences are affected by several organisational (size, form of operation, scope of activity) and personal factors (school education, position, age).  The interview questions on the judgement of the role of management tasks, focusing on the past, present and future makes the studying of the transformation and changes of management functions possible with a dynamic and process-oriented approach.
 The value judgement of interviewees is theoretical; the social environment, expectations and norms are fundamentally determinant. I have assumed that by qualifying the managerial tasks and studying the frequency of applications, we can detect such differentiations and contradictions that may promote the clear understanding and better knowledge of the management tasks.

Studying the past of managing and organising domestic agricultural production and farming more thoroughly, we can observe that first the management of large estates and then of large plants was determinant. This means that the approach of agricultural management was traditionally “large-scale” until the transformation of regime in 1989/90. Following this, a new organisational structure, with the dominance of micro, small and medium-sized estates, evolved in the Hungarian agriculture. Studying this process from the management size shows us a particular situation. A considerable part of new proprietors personally takes part in the management of their enterprises and organisations, too, so they fulfil the management tasks from proprietary or proprietor-employee positions. In the light of this, the question arises what management and organisation tasks must be solved in these organisations, whether the new proprietors are well-prepared for these tasks and how their existing management and organisation knowledge can be utilised? In my dissertation I have aimed to answer the question what tasks the managers under survey consider important, what factors influence their judgement, how the basic managerial tasks can be grouped and systemised.  My purpose has been to present such changes in their process that have appeared in management work or changed in the judgement of tasks in the past decades. Accordingly, I have applied two study procedures in my doctorate work: I named the functional approach “task studies” and the process-oriented approach “change study of management tasks”.  My task has also involved the revealing of correlations, based on which the theory and practice can be fit together, and the drawing of conclusions that can help us improve the efficiency of managerial work.  I have assumed that certain differences arise in the managerial practice and thinking of the respondents, so I have assessed my databases according to several study aspects.  One of the tasks of the dissertation is to synthesise the management theories and tendencies through a historical presentation of the evolvement and development of management science.  Furthermore, I have aimed to process and introduce the management relevance present in Hungarian management science and Hungarian agricultural literature until today. In my empirical researches, I have searched an answer to the following questions:

• According to managers, to what extent has the judgement of management tasks changed in the past 20 years?
• What differences can be observed in the judgement of management tasks in practice based on the opinion of different generations?
• Is there a difference between the value scale on management tasks and the frequency of managerial actions and applications?
• To what extent do management tasks differentiate based on the extent of corporate loyalty?
• What is the relation of the managers of organisations to management, what management tasks are considered as determinant for survival?
• How educated and qualified are the managers under survey?
• How do the respondents forecast the future of the tasks of corporate management based on their current experience?  The final purpose of my dissertation is to make statements built on the survey findings that may promote the more thorough learning of managerial tasks and the disclosing of change tendencies. My task has also involved the revealing of questions and relations based on which theory and practice can be harmonised better, and the drawing of conclusions, which can promote the efficiency of managerial work.

In case of both studies, I have built my research work on questionnaire interviews. The questionnaires are guided and closed, as I provided the possible answers in advance for each question under survey. The advantage of closed interviews is that they can be processed easily and the generalisation of the received findings is simpler thanks to the uniformity of the questionnaires. In the present case the interviewees had to qualify the given factors on a scale ranging from 1 to 5. The respond scores of the questionnaire are assessed with a nominal scale.

To investigate the management tasks, I have compiled an individual questionnaire consisting of three main parts: the data of the organisation under survey, characteristics of the respondent, and the interview questions with the factors to be qualified and specified by me in advance. I have collected the following data about the organisations under survey: operating form of organisation (public limited company, co-operative, limited liability company, deposit company, public administrative institution); scope of activity of the organisation, volume of activity, number of staff. As for the personal features of respondents, I have asked the interviewees’ age, qualification, professional field and position. This information has also enabled me to conduct detailed analyses by breaking down the studies of the entire sample. To perform the surveys, I have established variables classified on the basis of various aspects by applying the features of the organisations first and then of each respondent. In the survey interview, I have analysed 10 management tasks expressed in 14 questions. I have determined 8-10 factors to be qualified for each question, so the total factors studied (management tasks) amounts to 126. The research includes the managerial judgement and preference changes of the following management tasks:

• decision tasks • control • instruction, disposal • planning tasks • organisation • motivation, • in-company, • out-of-company information collection • conflict management, • communication, • personnel tasks • quality management

By studying these issues, I have aimed to find out how the managers under survey qualify each management task on a scale from 1 to 5 and to what extent they think the realisation of the tasks is affected by belonging to the different groups. The sample underlying my research is dominantly based on the opinion of male managers who work for small- and medium-sized organisations (limited liability companies and joint-stock company) pursuing agricultural activity, are between the age of 30 and 49 and have a college or university degree. Besides studying the task of functional approach, I have conducted a separate research to examine the changes in management tasks. After elaborating and evaluating the functional researches, I have become convinced that my statements are static for a given time; they refer to the time of study. When selecting my doctoral topic, I have set the aim to study the changes in management tasks. As I can not draw conclusions on this from the functional task study, I have decided to initiate a new research based on a process-oriented questionnaire. With these studies, I would like to elaborate a detailed, complex picture of the changes in managerial tasks. In my opinion, the information of the questionnaires applied by me offer an opportunity to reveal the value judgement and attitude of various managerial groups more sharply, define their perspectives and specify the differences of managerial tasks in practice. The research structure is illustrated in Table 1. Table 1: Structure of the research entitled “A study of changes in management tasks” Tasks representing proprietary interests  proprietary managerial tasks  obtaining and providing information  keeping and building contacts The managerial tasks of passing and enforcing decisions  passing decisions  disposal, instruction, regulation Organisational and control tasks  control, measurement of performance  organisation Management tasks of influencing  motivating  Human Resource Management  Conflict management, disorder relief Planning and strategy creation  Planning, strategy creation Source: my own research

I consider one of the main results of my research that, starting from the thinking of the managers of organisations operating in Hungary, I made statements regarding the tasks related to the management of agroeconomic organisations based on the identification of the respondents’ individual subjectums, perception and conviction, value judgement. I summarise the new and novel findings of my dissertation as follows

• Based on my research, I have observed two sharp changes in managerial values. On the one hand, management attitude has obviously been upvalued among the managers. This tendency is expected to remain determinant in their values. On the other hand, the shift in the cornerstone of the judgement of managerial tasks is also a decisive change.
• The detailed findings of the change research show that the effect of proprietary interests on organisational management and the presence of proprietary interests in the management attitude have become stronger. An important aspect is that the representation of proprietary interest as approach is a significant value for even managers who are not proprietors of the organisation directed by them.
• It can be concluded that the picture of managerial values is not always I accordance with managerial action, as in many cases the frequency of applying the least important tasks is more regular at the level of daily work performance. The frequency of applying really important tasks is often ad hoc. This tendency can clearly be observed among the employee managers.
• The sharp difference between proprietor managers and employee managers in most cases lies not in the value judgement but the frequency of applying the tasks.
• Based on my researches, I have drawn the conclusion that during the work of proprietor managers the complexity and joint application of management tasks is far more typical than in the case of employee managers. The managerial tasks exercised by the managers determine and clearly demark the competences within the organisation.

With my doctoral dissertation, I have managed to come round the main aspects of the research according to my intentions. Hopefully, this dissertation will promote the creation of a comprehensive view on the world of management. However, it does not mean that I have dealt with all aspects of management in their entirety. Today management covers so many areas that earlier were not thought to be discussable or studiable in a management context. From human factors to behaviour, from motivation to conflict management, from contact-building to decisions, through the representation of proprietary interests, the information and quality management, the organising are all individual fields of the management. Beyond these general management tasks, in agriculture special management problems arise, too, which require special practice and experience for the successful management. Managers need such knowledge that, accompanied by professional experience and satisfying the future challenges, may be suitable for the effective management of economies and business administration.