A kutatás középpontjában az a kérdés áll, hogy milyen lehetőség adódik a tudásban lemaradt tanulók felzárkóztatására, tudásuk gyarapítására, státuszproblémájuk kezelésére a csoportmunkán alapuló Complex Instruction Program segítségével. A dolgozat lehetőséget ad annak bemutatására, hogyan lehetséges pedagógiailag, pszichológiailag és szociológiailag, az elmélet és a gyakorlat szempontjából egyaránt átgondolt és tudatosan felépített nevelési rendszer részének tekinteni a csoportmunkán alapuló státuszkezelő tevékenységet. A kutatás menete és módszere a Program elveinek, szabályainak, hatásainak ismeretében van meghatározva, kijelölve az empirikus kutatás azon lépéseit, amelyek alátámasztják a Program bevezetésének létjogosultságát a hazai iskolákban. A téma tárgyalása négy nagy egységben történik. A dolgozat első fejezetében a Complex Instruction Program bemutatása után az ismeretszerzés és az osztályteremben végbemenő szocializációs folyamatra koncentrálva az osztály heterogén összetétele és a tanulás kapcsolatának feltárásával, a hozzájuk kapcsolódó elméletek megismerésével foglalkozunk. A szakirodalom feldolgozásánál – a dolgozat második nagy gondolati egységében – azokra, a kutatás alapját képező fő elméletekre irányul rá a figyelem, amelyek a társas interakció és a tanulás kapcsolatára épülnek. A kutatás harmadik nagy gondolati egységében, az empirikus részben kap helyet a tanórai munka nyomon követése, a tanulási és a nevelési célok megvalósítását segítő komplex munkaszervezési eljárás vizsgálata, különös tekintettel a tanulásszervezésre és a tanulói osztály interakciós lehetőségére. A kutatás fontos következtetése, hogy a tanár irányító tevékenységének háttérbe szorulása, a tanulók közötti közvetlen kapcsolat és a tanulói szerepek alkalmazása gyakoribbá teszi a diákok közötti interakciót és növeli a tanulók tanórai teljesítményét. Megállapítható továbbá, hogy a nyitott végű feladatok megoldása közben alkalmazott tanulói szerepek használata segíti, a közvetlen tanári irányítás pedig csökkenti a tanulók közötti együttműködést. A vizsgálat fontos megállapítása, hogy azok a diákok, akik a státuszkezelő programmal dolgoznak, jobb tanulmányi eredményt érnek el, mint a hagyományos órai keretek között dolgozók, tehát a Complex Instruction Program az ismeretelsajátítás mértékére pozitív hatással van. A disszertáció utolsó fejezete a kapott vizsgálati eredményeket értelmezi, részben elméleti okfejtéssel, részben konkrét vizsgálati eredmények alapján. Fontos megállapítás, hogy a magas és az alacsony státusz kölcsönös kapcsolatot mutat a hátrányos helyzettel és a tanulmányi eredménnyel. A dolgozat olyan összképet rajzol a hátrányos helyzetű tanulók státuszproblémájának kezeléséről, amely meggyőző arra nézve, hogy érdemes végiggondolni az iskolai gyakorlatot, hogyan és hol lehetséges a Programot a siker reményében alkalmazni. A dolgozat tevékenyen kíván hozzájárulni a neveléstudománynak annak az ágához, amely empirikus vizsgálatokkal kívánja megalapozni a közoktatási intézményekben – különös tekintettel az általános iskolákra – az oktatás-nevelés folyamatát. A kutatás jelentősége abban rejlik, hogy Magyarországon egy eddig még nem vizsgált tanítási módszer alkalmazásának lehetőségeit tárja fel, amelynek során arra keresi a választ, hogy a program milyen mértékben járul hozzá az osztálytermi munka hatékonyságának növeléséhez és a tanulók közötti rangsorbeli eltérés csökkentéséhez. A téma időszerűségét jelzi, hogy egyre több oktatási intézmény tekinti elsődleges feladatának az eltérő képességű, különböző szociális hátérrel rendelkező és hátrányos helyzetű tanulók osztálytermi felzárkóztatását.

The main question of this research is what opportunities the Complex Instruction Program offers in teaching and treating low-performance students. The dissertation demonstrates how status treatment based on group work can become part of a pedagogically, psychologically, sociologically, theoretically and practically considered and consciously built educational method. The course and method of research is specified in view of the knowledge of principles, formulas and effects of the Program, indicating the steps of an empirical research that support the grounds of the Program at schools. The topic is discussed in four main units. In the first chapter, after presenting the Complex Instruction Program, the dissertation studies the relation of the heterogeneous classroom and learning with special regards to acquiring knowledge and socialization. In the review of literature, the research concentrates on the main theories that are built on the relation of social interaction and learning. In the third, empirical part of the research, the classwork is observed. Here, the complex organization of working methods are examined, focusing on learning organization and the ways of the interactions in the classroom. An important conclusion of the research is that the withdrawal of the teacher’s direction, the direct relation of pupils and the use of roles increase the interaction among pupils and improve their achievement during the lesson. It is proven that the use of roles during the open ended tasks increases the cooperation among pupils, however, the direction of teacher decreases it. An important statement of the research is that the pupils who are treated by this status program achieve higher performance than those who work in traditional lessons, hence the Complex Instruction Program has an important effect on learning. The last part of the dissertation analyzes the results, partly theoretically and partly based on concrete achievements. An important result is that the status of students shows mutual connection with their disadvantaged situation and their performance. The dissertation gives a detailed description of the disadvantaged pupils’ treatment of status problems, which is important from the view of using Complex Instruction Program successfully. The aim of the dissertation is to contribute to the study that helps the process of education with empirical investigation mainly in primary schools. The importance of the research is that it reveals the opportunities of using this educational method that has not been studied in Hungary so far. The study seeks the answer of how the Program helps the classwork and how it decreases the differences among pupils. The actuality of the topic is that more and more schools find it important to handle the status problem of disadvantaged pupils.