ÖSSZEFOGLALÁS

1. A téma indoklása A választott téma aktualitását két szempontból tartom fontosnak. Az egyik: az ország vezetése jelentős erőfeszítéseket tesz az ár- és belvíz által érintett földrajzi és termőhelyi térségek fejlesztésére. A korábbi fejlesztési programok többnyire ”vízelvezető” jellegű programok voltak, kevésbé vették figyelembe az agrár-, vidék- vagy területfejlesztési feladatokat. Ez az újfajta gondolkodásmód, valamint az utóbbi évek ár- és belvízhelyzete, illetve ennek évszázados szélső értékei szükségessé teszik, hogy a magyarországi belvízkérdést újragondoljuk. Egyrészt ismét figyelembe vesszük a teljes Kárpát-medence adottságait és lehetőségeinket, másrészt az egész belvízrendezési kérdéskört a komplex szemlélet keretében a környezetvédelem, a térségfejlesztés és vidékfejlesztés elvárásainak megfelelően végezzük. El kell fogadnunk azt a tényt, hogy hazánkban a nagytömegű víz megjelenése nem kiszámíthatatlan katasztrófa, hanem földrajzi elhelyezkedésünk és helyünk természetes velejárója. Lehet rá számítani és kell rá számítani! Ezzel az adottsággal együtt kell élnünk. A másik szempont a téma aktualitását illetően, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén állunk. Ez jelentős mértékben befolyásolja elképzeléseink megvalósítását műszaki-technikai és pénzügyi kérdésekben egyaránt. Közismert tény, hogy az EU elvárásai között szerepel a hazai mezőgazdasági termőterületeknek mintegy 10%-os csökkentése. Ez a területnagyság megközelítően azonos az állandó belvizes elöntéssel fenyegetett termőterülettel. Miután a mezőgazdasági művelésből való területkivonást az EU anyagilag is támogatja, gondolkodni kell ezen területek egyéb irányú hasznosításáról (pl.: erdősítéssel, mivel ezt is támogatja az EU). Fentiekre tekintettel tehát, ha vizsgáljuk a belvizeknek a természeti környezet elemeire gyakorolt hatását –különös tekintettel a talajvízre és a talajra– nem szabad megfeledkeznünk annak társadalmi és környezeti hatásairól sem.

2. Társadalmi hatások elemzése Az utóbbi évek ár- és belvizei újrafogalmazták vizeink földrajzi, társadalmi hatását, az egyes területek életében játszódó szerepét, egyúttal ösztönözték az egyes térségek helyzetét és jövőjét funkcionálisan is meghatározó fejlesztési tervek kidolgozását. Nem fogadható ugyanis el az, hogy Európa közepén a harmadik évezred küszöbén ilyen módon legyünk kiszolgáltatva a vizeknek. Ami a vízgazdálkodás problémáinak megoldását illeti, egyet kell értenünk azokkal a módszerekkel, amelyek nem a természettel szemben, hanem a természettel való együttműködésben keresték és keresik a kiutat. A legutóbbi ár- és belvíz számtalan mentális problémára is rámutatott. Erre azért is fontos figyelni, mert a magyarországi vidékfejlesztés amúgy sem képzelhető el egy nagyon erőteljes és mindenre odafigyelő mentális offenzíva nélkül. Ennek azonban még előtte vagyunk! Mentális kérdés a felelősség kérdése is. A károkért nyilvánvalóan felelős a károsult, az önkormányzat és az állam. Bár jelenleg a legfőbb cél a kárt szenvedett emberek megsegítése, fel kell ismerni valamennyi szereplő érdekeit, felelősségét, tennivalóit, és jövőben aszerint kell cselekedni.

3. Környezeti hatások vizsgálata A hazai belvízkárok elhárítása és megelőzése részben a határainkon átnyúló regionális –nemzetközi forrásokra is támaszkodó– programoktól, részben a hazai feladatok megvalósításától függ.

A hazai mezőgazdaság fejlesztését az ár- és belvizes adottságainktól nem elkülönülten, hanem ezek összefüggéseiben szükséges kezelni, mégpedig a fenntartható agrárfejlődés keretében, természetesen az EU ismert elvárásaival összhangban. A vízfelesleg-vízhiány viszonyában, hosszú távon, a víz a jövő aranya, olaja, az élet létfeltétele, ezért valamennyi víznyerő hely (csapadék, felszíni- és felszín alatti vizek) megóvása kulcskérdés. A várható környezeti hatások attól függően alakulnak, hogy milyenek – az adott helyen a természeti adottságok, – a rendelkezésre álló pénzügyi források, – a célorientált ismeretek minősége, – a vállalkozók érdekeltsége, hajlama és mennyiben sikerül megnyerni, kiválasztani – a szervező ember(eke)t. A mezőgazdaság fejlesztése (vidékfejlesztés-nemzetfejlesztés) érdekében nem elegendő csupán általánosságban intenzív-extenzív fejlesztési irányokról beszélni, hanem olyan gazdálkodási és üzemi rendszereket célszerű kidolgozni, amelyek ötvözik a termőhely adottságait, az üzemi méreteket, a termelési szerkezetet, az integrált technológiát, a minőség- és környezetmenedzsmentet.

1. Várható eredmények 4.1. Új és újszerű tudományos eredmények várhatók:  a belvizek várható kialakulásának előrejelzésénél,  a belvíz által okozott károk meghatározásánál,  a környezetvédelem szempontjainak érvényesítésénél,  a belvizes területek hasznosítási módjainak kidolgozásánál.

4.2. Az eredmények felhasználhatók:  politikai (agrárpolitikai) döntések előkészítésénél,  EU csatlakozási programban,  régiófejlesztési irányelvek kidolgozásánál,  külföldi támogatások pályázati anyagának összeállításánál,  agrárfejlesztési koncepciók kidolgozásánál,  optimális termőterületek kijelölésénél,  terület- és településfejlesztési feladatoknál,  oktatásban (közép- és felsőfokú, szervezett tanfolyamok),  K+F feladatok kijelölésénél (K=kutatás; F=fejlesztés)  jogi és műszaki szabályozások módosításánál,  környezetvédelmi feladatok megfogalmazásánál. Az elmúlt száz évben előforduló belvizek keletkezésének és hatásainak vizsgálata, valamint a napjainkban is tartós veszélyhelyzet és a kialakult károk azt is megmutatták, hogy a belvízrendezést a területfejlesztéssel szoros egységben kell vizsgálni. Fentiekre tekintettel elengedhetetlen egy új, a mai követelményeket is figyelembevevő közmegegyezés létrehozása és az ennek megfelelő „Országos Belvízvédelmi Stratégia” kidolgozása.

1. Javaslatok az Országos Belvízvédelmi Stratégia kidolgozásához

2. A belvízképződés törvényszerűségeinek –az ár- és belvíz kölcsönhatásait is figyelembevéve– az agrár-, vidék- és területfejlesztésre vonatkozó feladatait meg kell határozni.

3. Ki kell jelölni azokat az ár- és belvíz sújtotta területeket amelyek a legtöbb kárt szenvedték és a prioritások figyelembevételével hasznosításukra tervet kell készíteni.

4. El kell végezni a főművi, üzemközi (társulati) és üzemi (magán) rendszerek teljes körű felülvizsgálatát –az elmúlt évek során legtöbb vízkárt szenvedett régiókban– és ennek alapján a szükséges felújításokról gondoskodni kell.

5. Gondoskodni kell arról, hogy a Fejlesztési Stratégiában felvetett problémák megoldásához szükséges K+F feladatok alapozzák meg teljes egészében a program teljesítését.

6. Felül kell vizsgálni mezőgazdasági és vízügyi szempontból is a meglévő és készülő Településrendezési Terveket, valamint a folyamatban lévő építési engedélyezési eljárásokat és ahol szükséges módosítani kell.

7. Fel kell mérni a vízitársulatok működési területén a tározási lehetőségeket és az adatok ismeretében az FVM hirdesse meg és koordinálja a „Tározóépítési Programot”

8. Felül kell vizsgálni „Magyarország Vízügyi Politikája”-t az agrár-, a vidék- és a területfejlesztéssel összhangban.

9. El kell kezdeni a vidékfejlesztéssel foglalkozó szakemberek képzését a közép- és felsőfokú agrároktatás területén.

10. Növelni kell a vízügyi hatósági ellenőrzések számát és hatékonyságát. Meg kell teremteni annak a jogi lehetőségét, hogy a vízitársulatok a működési területükön hatósági jogkörrel is rendelkezhessenek, az Európai Uniós rendszerekhez hasonlóan.

11. A stratégiában rögzített feladatok végrehajtásához szükséges a jogi és a műszaki szabályozási háttér biztosítása, az idevonatkozó teljes joganyag áttekintésével és a szükséges módosítások végrehajtásával.

12. A Magyar Topográfiai Program eredményeire és termékeire alapozva létre kell hozni az agrár-, vidék- és területfejlesztési erőforrás adatbankot.

13. Meg kell teremteni a program megvalósításához szükséges pénzügyi hátteret a Kormány, az EU felzárkóztatási támogatásai és egyéb forrásai (PHARE, ISPA, SAPARD, stb.) valamint a hazai és külföldi kockázati tőke bevonásával.

SUMMARY

1. Reasons for the project I reckon the chosen topic currently has a twofold importance. One of them is the fact that the Government and the Parliament make great efforts to develop the geographical and productive areas affected by flood and inland waters. The earlier development programmes were mostly water-diversion programmes and took less into account the tasks of agriculture- rural- and regional development. This new way of thinking, and the inland waters and flood waters situation of the past years make it necessary to rethink the Hungarian inland water problem. On the one hand, once again we have to take into consideration the natural conditions of the whole Carpathian basin and our possibilities, on the other hand, it is necessary to settle the excess water management with regard to a complex observation of the prospects of environment protection, rural and regional development. We have to accept the fact that in Hungary the appearance of excess water is not an unpredictable catastrophe, but naturally originating from our geographical situation. We can and we have to face it. We have to live together with these parameters. Another important factor is that we are at the threshold of joining the EU. This significantly influences the realization of our plans both in technical and in financial questions. It is well-known fact that among the expectations of the EU there is the decrease of the Hungarian agricultural lands by 10%. The area of this territory more or less equals to the area constantly threatened by inland waters. Since the EU financially supports taking areas out of agricultural production, we have to think about utilizing these territories in other ways (for example with creating forests, which is also supported by the EU). With regard to the above mentioned factors, if we examine the effect of inland waters on the elements of the natural environment –with special regard to ground water and to soil– we also must not forget about their effect on society and the environment.

2. The analysis of sociological effects The floods and inland waters gave a new role to our waters in geographical and sociological aspects and at the same time influenced the future and the development plans of the areas proper. It is not acceptable that at the dawn of the thirdmillennium we are so much at the mercy of our waters. As regards to the possible solutions of water management, we have to agree with the views according to which we have to find our way not against nature but in harmony with it. The latest flood and inland water threw light to some mental problems too. We have to pay special attention to is since the rural development of Hungary cannot be imagined without a mental offensive which is ahead us. The question of responsibility is also a mental problem. The victim, the town council and the state are obviously all responsible for the damage. Although at the moment the greatest task is to help victims, in the future we have to observe the interests, responsibility and tasks of all the participants.

3. The analysis of environmental effects The decrease of the damage caused by inland waters in Hungary depends partly on across-the-border programmes and partly on the realization of Hungarian tasks. The development of Hungarian agriculture should not be handled without taking into consideration our flood and inland water parameters, within the boundaries of sustainable agricultural development, in accordance with the well-known priorities of the EU.

Talking about water surplus and the lack of water, in the long run water is the gold of the future, the prerequisite of life, thus it is a key question to protect all water sources (rain, surface and subsurface waters). The expectable environmental effects depend on – the environmental parameters of a given territory, – the available financial sources, – the quality of target-oriented knowledge, – the interests and inclination of entrepreneurs, – the organizing people. It is not enough to speak about intensive and extensive improvement directions in general but it is advisable to work out such economic and production systems which combine the qualities of the place, the size of the plant, the production system, the integrated technology, the quality and environment management.

1. Expectable results 4.1. New and partly new scientific results can be expected in:  the prediction of coming inland waters,  the determination of damage caused by inland waters,  the observation of the rules of environment protection,  the formulation of the utilization possibilities of the areas with inland water.

4.2. The result can be used in:  the preparation (agricultural) political decisions,  the EU accession programme,  the elaboration of principles of regional development,  the compilation of tender material for international tenders,  the elaboration of agriculture development conceptions,  the assignment of optimal arable lands,  tasks of area and settlement development,  education (intermediate, advanced organized courses),  at the assignment of R&D tasks (R=research; D=development),  the modification of legal and technical regulations,  the formulation of environment protection tasks.

Suggestions for the creation of the National Strategy of Excess Water Control

1. We have to outline the tasks of agrarian, rural and regional development taking into account the basic principles of the appearance of excess waters and the interaction of flood and excess waters.

2. We have to designate the flood and excess water areas with the most damage and - observing priorities - plans have to be made for their utilization.

3. The total overhaul of the state-owned waters, the local government-owned waters and the private waters is necessary in the regions with the most damage caused by water and based on this the necessary renovations have to be made.

4. We have to make sure that the program is based on the R+D tasks necessary for the solution of the problems highlighted in the Development Strategy.

5. We have to supervise the Settlement Development Plans existing or being born from an agricultural and water management point of view as well, together with the on-going construction licensing processes and modify wherever needed.

6. We have to assess the river basin possibilities on the territory of water associations and in possession of the data the Ministry of Agriculture and Rural Development should announce and coordinate a Programme of River-basin Building.

7. We have to revise The Water Policy of Hungary in accordance with agricultural, rural and regional development.

8. We have to start educating experts on rural development in secondary and higher agrarian education.

9. The efficiency and number of water authority checks should be increased. We have to establish the legal possibility for water associations to have an authority status on their own area similarly to the system of the European Union.

10. It is necessary to have the legal and technical background for the execution of the tasks determined by the strategy, together with the whole referring legal body of text and the execution of the needed modifications.

11. Based on the results and products of the Hungarian Topography Programme a database of the agrarian, rural and regional development sources should be created.

12. We have to make a financial basis for the execution of the programme with the help of the Government, the support programmes and other sources of the EU (PHARE, ISPA, SAPARD etc.) and the domestic and international venture capital.