A társas orientáció, a másokhoz való viszonyulás igen fontos tényező mindannyiunk életében. Nem mindegy, hogy milyen benyomásokat, élményeket adunk és szerzünk társas kapcsolatainkban, hiszen a „kiscsoportban” (pl. család és baráti kör) begyakorolt társas viselkedésünk az alapja a „nagycsoportban” (pl. iskola, sportcsapat, munkahely) mutatott társas orientációnak, alkalmazkodásnak és az arra való képességnek, hogy másokkal együtt tudjunk működni. (Megjegyzendő, hogy a legtöbb, a munkahelyi kiválasztás során használt teszt, illetve interjú is alapvetően az erre irányuló együttműködési készséget vizsgálja). A jelen értekezés a többek között az ún. „cultural trade-off” hipotézis (Tafarodi és Swan, 1996; Tafarodi és Walters, 1999; Tafarodi, Lang és Smith, 1999) néven ismerté vált jelenség és az individualista és kollektivista beállítottság összefüggésének vizsgálatával foglalkozik. Az értekezésben ezután bemutatjuk az általunk felállított társas orientációs, az individualizmus és kollektivizmus szerkezetének magyarázatára és mérésére szolgáló „tetraéder” modell kialakulásának, felépítésének és alkalmazásának lépéseit egy elővizsgálat (Csukonyi, 1995) és három kérdőíves kutatás-sorozat (Csukonyi, Sallay és Münnich, 1999; Csukonyi és Münnich, 2002; Csukonyi, Máth és Münnich, 2003; Csukonyi és Münnich, 2004; Csukonyi, Máth és Münnich, 2005) eredményeit alapul véve. Ezen felül a vizsgálat-sorozatok során az individualista, illetve kollektivista beállítottság felépítésének és sokrétű hatásának feltárását céloztuk meg - különös tekintettel a „cultural trade-off” hipotézis szerepére -, többek között a szubjektív jóllét, az önbecsülés, a teljesítményhez való viszony alakulásában és a kábítószer kipróbálásában. 1995-ben elővizsgálatot (Csukonyi, 1995) folytattunk annak feltárására, hogy az individualizmus és kollektivizmus jelensége hogyan alakul az egyéni és csapatsportokat űző egyetemisták körében. Feltételeztük, hogy az egyéni sportolók inkább individualista, a csapatsportot űzők inkább kollektivista beállítottságot fognak mutatni, illetve arra is lépéseket tettünk, hogy a Singelis-féle (1995) Individualizmus és Kollektivizmus skálát nagyobb mintán validáljuk. Az I. vizsgálat 1999-ben a Debreceni Egyetem hallgatóinak kérdőíves megkérdezésével folyt, összesen 300 fő vett részt a felmérésben, átlagéletkoruk 20 év. A II. vizsgálatban a társas orientáció kérdéskörét 20 item segítségével, a tetraéder modellnek megfelelően négy dimenzióban vizsgáltuk (kollektivizmus, az egyéni, a versengő és a hedonista individualizmus). A "Diákkarrier Teszt"-ben dimenziónként 5-5 állítás, összesen 20 tétel fedte le a társas orientáció kérdéskörét a tetraéder modellnek megfelelően. A vizsgálat 2001-ben a Debreceni Egyetem 7 karán (BTK, TTK, Orvosi, Közgazdasági, Jogi, Agrár és Műszaki Karok) 622 hallgató (248 nő és 374 férfi) felmérésével folyt. A III. vizsgálat-sorozat során a Debreceni Egyetemen 2002-ben folytatott drog-prevenciós kutatáshoz (Münnich, 2003) kapcsolódóan két feltáró jellegű kérdőíves vizsgálatot folytattunk (Csukonyi, Máth és Münnich, 2003; Csukonyi, Máth és Münnich, 2005) egyetemisták és középiskolások körében, melynek a célja az volt, hogy minél többet megtudjunk az egyetemisták és középiskolások kábítószer-fogyasztási szokásairól és a kábítószer kipróbálásának okairól. Az egyetemista minta nagysága 980 fő volt, mely reprezentatív nemre, karra, szakra és évfolyamra. A középiskolások vizsgálata 2005-ben 721 középiskolás fiatal kérdőíves megkérdezésével folyt, 408 lány és 304 fiú vett részt a kutatásban (Csukonyi, Máth és Münnich, 2005). Elmondhatjuk, hogy a jelen értekezésben összefoglalt, 1995-ben kezdődő vizsgálatsorozat számos eddig részleteiben fel nem tárt, vagy eddig hazai vizsgálatokban fel nem merült kérdésben hozott eredményeket az individualizmus és kollektivizmus kérdéskörében. Az ún. „Komplex” beállítottság előnyeinek feltárása végigkísérte mind a három vizsgálatsorozatot, mely bár egybevág Caldwell-Harris és Ayçiçegi (2006) azon feltevésével, hogy az embereknek egyaránt szükségük van egyszerre bizonyos fokú autonómiára és függetlenségre (individualista értékek), és a másokkal való kölcsönös függésre (interdependencia), és harmonikus személyközi kapcsolatok fenntartására (mint kollektivista értékek) az egészséges működéshez, azonban nem magyarázza teljes mértékben a társadalmi, illetve társas elvárásoknak való megfelelés hazai sajátosságait. Emellett az individualizmus és kollektivizmus mérésére bevezetett négydimenziós „tetraéder” modell validálása és alkalmazása terén is tettünk lépéseket. Természetesen az eredményekkel párhuzamosan számos új kérdés is körvonalazódott a további kutatási irányvonalak meghatározásához. Többek között érdekes problémát vetnek fel a csoportteljesítmény és az individualista beállítottság összefüggéséhez kapcsolódó eredményeink, így feltehetjük a kérdést, hogy valóban rontják-e a csoportteljesítményt az individualista beállítottságú emberek (Gundlach, Zivnuska és Stoner, 2006), és ezért a csoport felől érkező negatív visszajelzések, vagy éppen a sikertelenség megtapasztalása miatt tudatosan elkerülik a teljesítménnyel kapcsolatos csoport helyzeteket? Talán ez a problémakör éppen Ng és Van Dyne (2001) kutatásaival függhet össze, akik azt találták, hogy az individualista és kollektivista beállítottságú emberekre eltérően hat a kisebbségi befolyás, mert az individualisták szignifikánsan kevésbé érzékenyek a csoportnyomásból fakadó stresszre és emellett kevésbé félnek, hogy elveszítik a csoportban betöltött szerepüket vagy éppen a csoporttagságukat. E kérdések feltárására látunk esélyt és hajlandóságot jövőbeni kutatások formájában a kísérleti szociálpszichológia módszertanával megtámogatva.

The social orientation plays a highly important role in our lives. It has an enormous effect on how we relate to others and on the ability of cooperation. The key question evoked according to the subtitle of the recent thesis is the starting point: which is profitable to operate independently and autonomously or cooperate. The answer is evidence for many people, whether choosing the first or the second way of behaviour. Therefore the individualists find the first way evident, thus collectivists choose the second way with absolute certainty. However even these evident behaviours give the interest of this psychological topic: to reveal motives behind the conceptions (if there are any) of extreme collectivists giving priority to cooperation, and the motives of extreme individualists’ conceptions to follow independence and autonomy at any cost. In the recent thesis we try to give an alternative interpretation for the above mentioned questions applying the so called “cultural trade-off” hypothesis (Tafarodi and Swan, 1996; Tafarodi and Walters, 1999; Tafarodi, Lang and Smith, 1999). According to the “cultural trade-off” hypothesis the collectivists are higher in self-liking, subjective well-being, but having a lower level of self-competence than individualists. Although the individualists show more competence in achievement situations but they are lower at self-liking and subjective well-being. This asymmetric “mirror” or “puzzle” hypothesis could give an explanation of the compensatory balance of the advantages and disadvantages of individualism and collectivism. We assumed that the “cultural trade-off” hypothesis would promote on the explanatory researches on individualism and collectivism. Then we overview and show the survey steps of establishing and developing the social orientation “tetrahedron” model through and on the basis of the results of a pilot study (Csukonyi, 1995) and three surveys (Csukonyi, Sallay and Münnich, 1999; Csukonyi and Münnich, 2002; Csukonyi, Máth and Münnich, 2003; Csukonyi and Münnich, 2004; Csukonyi, Máth and Münnich, 2005). Furthermore we were striving for revealing the effects of individualism and collectivism on - applying the proceeds of the “cultural trade-off” hypothesis - subjective well-being, self-liking, achievement orientation and drug-using behaviour. Summarizing the results of the pilot-study (Csukonyi, 1995) and the three researches (Csukonyi, Sallay and Münnich, 1999; Csukonyi and Münnich, 2002; Csukonyi, Máth and Münnich, 2003, Csukonyi, Máth and Münnich, 2005) it can be stated that many important and original conclusions and relations had drawn according to Hungarian students’ individualistic and collectivistic orientation. The social orientation results connected to the „cultural trade-off” hypothesis can be shortly overviewed. In the first study (Csukonyi, Sallay and Münnich, 1999) we found that those subjects who are able to accept both collectivistic and individualistic values on high level, are more satisfied. Showed higher level of subjective well-being, and mentioned less psychical and mental problems in their everyday life. Therefore not only the collectivistic attitude, but completed with individualistic attitude can result higher level of subjective well-being which might root in the better adjustment to the several and various social contexts. In the second study (Csukonyi and Münnich, 2002) connected to the „cultural trade-off” (Tafarodi és Swan, 1996) hypothesis we found that the individualist students are more prepared to publish their scientific findings, more willing to take part at scientific competitions, and it seems that individualistic social orientation plays a role in obtaining a scholarship. Due to the “cultural trade-off” hypothesis, collectivists have lower level of achievement orientation, but examining university students they do not refuse achievement situations but they prefer the collective forms of achievement situations such as joining to and working at student associations. In the third study-series (Csukonyi, Máth and Münnich, 2003; Csukonyi, Máth and Münnich, 2005) the collectivistic social orientation showed protective feature connected to trying drugs on the secondary-school and university students’ samples. This finding agrees the assumption indicated by the “cultural trade-off” hypothesis that collectivists receive more positive reinforcements from their social environment, therefore they show high level of subjective well-being. Finally we conclude that the researches started in 1995 result many new findings in the concepts of individualism and collectivism. The so called “Complex” social orientation proved to have many advantages in accordance with Caldwell-Harris and Ayçiçegi (2006) assumptions, that people need autonomy and interdependence at the same time as individualistic and collectivistic attitudes for the healthy functioning. Moreover we introduced, applied and tested a new “tetrahedron” model measuring individualism and collectivism. Certainly many new questions emerged: one of them was the connection of collective achievement and individualistic social orientation. So due to the findings of Gundlach, Zivnuska and Stoner (2006) it is worth to study the dilemma between higher achievement orientation and group-behaviour in case of individualists. It may connect to the studies of Ng and Van Dyne (2001), they found that individualists and collectivist differ in behaviour under group-pressure and minority influence. Individualists proved to be significantly less sensitive to the stress evoked by group-pressure and less worried about to lose their roles or even their memberships in the certain group. These questions need further studies in experimental social psychology.