ÖSSZEFOGLALÁS

Magyarországon meghatározó jelentőségű az élelmiszeripar. Az elmúlt időszak gazdasági és politikai változásai jelentős hatást gyakoroltak az élelmiszeriparra is. Súlyát a nemzetgazdaságon belül, ha nem is töretlenül, de őrzi.

Az egyre élesedő piaci verseny, a gazdasági környezet változásai szükségessé teszik az élelmiszeripar hatékonyságának, versenyképességének vizsgálatát.

Értekezésemben arra vállalkoztam, hogy elemzést végezzek az élelmiszeripar területén működő vállalkozások hatékonyságának megítélése területén. A vizsgálat eredménye fontos és hasznosítható információkat nyújt további kutatások számára, az élelmiszeripar területén működő vállalkozások, a piac egyéb tényezői és a gazdaságirányítás különböző szintjei számára is.

Célom a dolgozat elkészítése során a magyar élelmiszeripari termelők hatékonyságának, jövedelmezőségének megítélése, az azt befolyásoló tényezők számbavétele és az így nyert eredményekből történő következtetések levonása volt.

Doktori értekezésemben, kutatási célkitűzésemnek megfelelően áttekintettem a hatékonyság, jövedelmezőség széleskörű irodalmi hátterét, megvizsgáltam azokat a módszereket, amelyekkel a hatékonyság mérhető.

Elemeztem az élelmiszeripar hatékonyságának, jövedelmezőségek nemzetközi szintű és hazai makrogazdasági vonatkozásait. A statisztikai adatok, illetve az azokból készített ábrák segítségével megvilágítottam az élelmiszeripar helyzetét és szerepét hazánkban.

A téma aktualitásához hozzájárul, hogy a gazdasági környezet folyamatos és egyre gyorsuló változása szükségessé teszi a versenyképes élelmiszeripari termékek előállítását, ami csak hatékony gazdálkodás mellett valósítható meg. Ez megalapozott vezetői döntésekkel érhető el.

A jövő sikeres élelmiszeripari vállalkozásai számára létfontosságú annak megismerése, hogy milyen tényezőkkel tehető hatékonyabbá a gazdálkodás és javítható ezáltal a versenyképesség.

Kutatásom anyag és módszertanára vonatkozóan kvalitatív és kvantitatív adatgyűjtést hajtottam végre. Hipotézis vizsgálatot folytattam az élelmiszeripar területén működő vállalkozások hatékonyságával kapcsolatban. A feldolgozás során különböző elemzési és statisztikai módszereket alkalmaztam.

Dolgozatom elemző részének alapja egy 48 kérdésből álló kérdőíves megkérdezés és a lefolytatott mélyinterjúk során kapott válaszok értékelése volt. Ezen kívül vizsgálat alá vontam 128 sütőipari vállalkozást, melyeknek utóbbi 4 éves beszámolójából nyert adatai alapján vizsgáltam néhány hatékonysági mutató időbeli alakulását.

Kutatómunkám során megállapítottam, hogy a vállalkozások hatékonysága függ az információs és döntés előkészítő rendszertől. Fontos az olyan számviteli rendszer kialakítása, amely biztosítja a döntéshozatalhoz az információkat. Az összehasonlító elemzések elvégzéséhez összehangolt számviteli szabályozáson alapuló adatbázisra van szükség. A döntéshozatal információs bázisát a számvitel adja, melynek a vezetői számvitel részterületét kell olyan módon kialakítani, hogy az segítse a tervezést, az irányítást és az ellenőrzést. Véleményem szerint a jól kiépített vezetői számviteli információs rendszer elengedhetetlen a vállalkozások hatékony működtetése szempontjából.

Az élelmiszeripar területén működő kis és közepes vállalkozások komoly problémája, hogy nem tudják az adódó lehetőségeket kihasználni, nem képesek a lehetőségekre gyorsan reagálni. Mindezt a hatékonyan működő kontrolling rendszer hiánya okozza. A hatékony gazdálkodás feltételezi a kellő volumenű és összetételű, megfelelő részletezettségű információ feldolgozását, a megfelelő időben történő rendelkezésre állását, amely a folyamatba történő beavatkozás alapját képezi. A versenyképes vállalkozás megteremtéséhez elengedhetetlen a hatékony gazdálkodás.

A vizsgálat során részletesen áttekintettem a hatékonyságot és a jövedelmezőséget befolyásoló tényezőket. Bemutattam a hozamszámítással kapcsolatos ismereteket, az eredményszámítás lehetőségét, azok hatását a hatékonyság vizsgálat során. A vizsgálat során nagy hangsúlyt helyeztem a nemzetközi tendenciák ismertetésére, a nemzetközi számviteli kategóriákon keresztül. A hozam és eredményszámítás mellett kitértem a ráfordítások számításának problémáira is. Ezt követően bemutattam a lekötött és felhasznált termelési tényezőket a hatékonyság számítás szempontjából. Itt is kitértem a nemzetközi tendenciák ismertetésére.

A kérdőíves felmérés eredményeinek értékelése fontos összefüggésekre világított rá az élelmiszeripari vállalkozások hatékonyságával kapcsolatban. A számítások eredményei azt mutatják, hogy az élelmiszeripar területén működő vállalkozások alacsony hatékonysággal működnek és az utóbbi időben még visszaesés is tapasztalható. Az élelmiszeripar hatékonyságának fő akadálya az innováció és a szakképzett munkaerő hiánya. Az élelmiszeripari vállalkozások közül a közepes méretű vállalkozások működnek a leghatékonyabban, illetve az ő tevékenységük tekinthető a hatékonyság szempontjából a legkiegyensúlyozottabbnak.

A hatékonyság fokozása az erőforrások nagyobb hatásfokú kihasználásával, a ráfordítások csökkentésével érhető el.

Vizsgálataim alapján megállapítható, hogy a minőségi élelmiszeripari termelés megfelelő hatékonysággal folytatható, ha a vállalkozások rendelkeznek hosszútávú koncepcióval és képesek kellő gyorsasággal reagálni a változó piaci környezet hatásaira. Ez csak akkor lehetséges, ha rendelkeznek a megfelelő számviteli információs rendszerrel, folyamatosan mérik tevékenységük hatékonyságát és a kapott eredményeket figyelembe is veszik a döntéshozatal során.

SUMMARY

Food industry plays a vital role in Hungarian economy. Recent economic and political changes have had a great impact on it as well. Hungarian food industry keeps up its undiminished importance within national economy despite these recent changes.

Market competition is stronger and stronger and the economic environment is changing continuously, which makes it necessary to study the efficiency and competitiveness of food industry.

In my dissertation I carried out an analysis that examines measuring food industrial enterprises’ efficiency. The results of my study provide valuable and useful information for further studies and examinations, for food industrial enterprises, for other market actors and for different levels of economic management and leadership.

My goal was to measure Hungarian food industrial enterprises’ and entrepreneurs’ efficiency and profitability; to explore factor elements that influence efficiency and profitability; and to draw conclusions from the results.

In my university doctoral dissertation, according to my aim, I studied the whole bibliography of efficiency and profitability and I examined all the methods with which efficiency can be measured.

I analysed the international and national macro economical relations and connections between the efficiency and profitability of food industry. By using statistics and creating figures of statistical data I managed to present the current role and situation of food industry in Hungary.

It contributes to the actuality of the topic that the continuously and rapidly changing economic environment requires the production of competitive food industrial products, which is only possible with an efficient economic management that cannot be accomplished without established managerial decisions.

It is vital for the successful food industrial enterprises of the future that they learn about factor elements that improve economic efficiency and competitiveness.

For the material requirements and methodology of my study I carried out a qualitative and a quantitative data gathering. I performed a hypothesis analysis on the efficiency of food industrial enterprises. During data processing I applied several statistics and analysis methods.

The basis for my dissertation’s analytical part was the evaluation based on a survey consisting of 48 questions and several deep interviews. Apart from this I studied the last 4 years’ financial reports in 128 bakeries, which enabled me to draw conclusions, based on some efficiency-indexes, about temporal changes.

During my research I came to the conclusion that the efficiency of enterprises depend on their information and decision-making system. It is crucial to establish an accounting system that provides information for decision-making. In order to be able to perform comparative analysis, a data base based on coordinated accounting regulations is required. The information base needed for decision-making is provided by accounting, the managerial accounting field of which needs to be established in a way that it helps planning, supervising and controlling. In my opinion, a well developed and structured executive information system is vital for the efficient operation of enterprises.

The serious problem of food industrial small and medium enterprises is that they cannot take advantage of emerging opportunities and they cannot react fast enough. This is caused by the lack of an efficient controlling system. Efficient economic management is based on processing adequate amounts and compositions of information, which is available when it is needed, so that interfering with the manufacturing process on time is possible. Efficient economic management is crucial in order to develop a competitive enterprise.

During the analysis I examined all the factor elements influencing efficiency and profitability. I provided information on calculating yield and the possibilities of calculating incomes and losses and their effects on measuring efficiency. I emphasised introducing international tendencies through international accounting categories. By measuring yield and incomes (losses) I also took the dilemma of calculating expenses into consideration. I also examined fixed and consumed production factors in the aspect of efficiency taking international tendencies into consideration.

Evaluating the results of my survey highlighted important correspondences in relation to the efficiency of food industrial enterprises. Calculation results show that food industrial enterprises operate with low efficiency, there is even a fallback to be observed in recent years. The main impediment of food industry’s efficiency is the lack of innovation and qualified workforce. Among food industrial enterprises medium sized enterprises are the most efficient and their operation is the most balanced.

Increased efficiency can be reached by more effective usage of resources and reduced amounts of expenditures.

According to my study, quality food production can be kept up on adequate efficiency, if the enterprises have long-term conceptions and are able to react fast enough to the effects of a changing market-environment. This is not possible without an acceptable accounting information system, the continuous measurement of operation-efficiency and taking the analysis-results into consideration during decision-making.