ÖSSZEFOGLALÁS

Értekezésem témájának a mezőgazdasági vállalkozások felszámolásához vezető okok elemzését választottam. Témaválasztásomat az indokolta, hogy a mezőgazdasági vállalkozások felszámolása az ágazat sajátos helyzetéből fakadóan számos kedvezőtlen hatást gyakorol a gazdasági élet számos szereplőjére nézve.

Kutató munkám során célul tűztem ki:  a mezőgazdasági vállalkozások fizetésképtelenségét leggyakrabban előidéző tényezők feltárását;  a csődhelyzet előre jelezhetőségének, a felszámolás megelőzhetőségének vizsgálatát mutatószámok segítségével;  a fizetésképtelenség előre jelezhetőségének vizsgálatát többváltozós csőd előrejelzési modellek alkalmazásával;  a mezőgazdasági vállalkozások felszámolásának megelőzésére alkalmazható eszközök feltárását. Az értekezés „Szakirodalmi áttekintés” című fejezetében bemutatom a fizetésképtelenséget megelőző válsághelyzetek definiálását és csoportosításának lehetőségeit; rövid áttekintést nyújtok a csődmodell kutatások történetéről; ismertetem a mezőgazdasági vállalkozások jelentőségét és kockázatait; összefoglalom a felszámolási eljárás számviteli feladatait.

Az „Anyag és módszer” című fejezet első részében a vizsgálatokhoz felhasznált vállalkozások általános jellemzőit foglalom össze. A fejezet következő részeiben bemutatom, hogy a mintában szereplő vállalkozásokra vonatkozóan mely mutatószámok elemzését, milyen szempontok alapján végeztem el. Ezt követően három klasszikus csődmodellt, az Altman féle Z modellt, a Springate féle eredeti modellt és a Springate féle módosított modellt mutattam be, melyek segítségével megvizsgáltam a mintában szereplő vállalkozások fizetésképtelenségének előre jelezhetőségét. A fejezet utolsó részében a kutatásomhoz összeállított kérdőívek feldolgozásának módszertanát foglalom össze. Értekezésem harmadik, „A mezőgazdasági vállalkozások felszámolásához vezető okok vizsgálata” című fejezetének első részében bemutatom 17 felszámolásra került mezőgazdasági vállalkozás fizetésképtelenségéhez vezető okokat és tényezőket. A fejezet második részében a szakirodalmak segítségével és a vizsgált vállalkozások felszámolásának körülményeinek ismeretében összeállított kérdőíves felmérés alapján vizsgálom a mezőgazdasági vállalkozások felszámolásához vezető okokat. A kérdőíves felmérés eredményei 33 felszámoló és 23 adóhatósági szakember tapasztalatain alapulnak.

Az értekezés negyedik, „A fizetésképtelenség előre jelezhetőségének vizsgálata” című fejezetének első részében a mintában szereplő 17 vállalkozás beszámolóinak adatai segítségével vizsgálom, hogy a vállalkozások fizetésképtelensége kialakulásának folyamata egyszerű mutatószámokon alapuló elemzéssel feltárható volt e- a felszámolásukat megelőző három éves időszakban. Ezt követően, a fejezet második részében három csődmodell alkalmazásával vizsgáltam a csődhelyzet előre jelzésének lehetőségét a 17 vállalkozás beszámoló adatainak felhasználásával.

Értekezésem ötödik, „Következtetések, javaslatok” című fejezetében összefoglalom, hogy a vizsgálataim alapján melyek a mezőgazdasági vállalkozások felszámolásához vezető leggyakoribb okok. Megállapítom, hogy a mezőgazdaságban a vállalkozások fizetésképtelenségét általában külső okok idézik elő, melyek közül legfontosabbak:  a gazdaságpolitikai intézkedések kiszámíthatatlansága;  a piaci környezet radikális változása;  a kedvezőtlen természeti jelenségek. A kérdőíves felmérésre és saját tapasztalataimra támaszkodva megállapítom, hogy a felszámoláshoz vezető, leggyakrabban előforduló belső okok a mezőgazdaságban:  a kereslet és a piaci részesedés csökkenése;  a saját tőkehiány;  vezetési hibák és hiányosságok. Az okok feltárása alapján javaslatot teszek a mezőgazdasági vállalkozások felszámolásának megelőzésére alkalmazható eszközökre:  saját tőkebevonás, a mezőgazdasági tőkebefektetés kedvezőbbé tétele;  az ágazat sajátosságaihoz illeszkedő kedvezményes hitelezési rendszer;  a termékek feldolgozottságának növelése;  új piaci lehetőségek felkutatása;  termelésszerkezet átalakítása. A fejezetben javaslom a csődmodelleken (az eredeti Springate modellen és az Altman féle modell nem nyilvános vállalkozásokra vonatkozó változatán), valamint a mutatószámokon alapuló elemzést a mezőgazdasági vállalkozásoknál a válsághelyzetek előrejelzésére és megelőzésére alkalmazható eszközként.

Az értekezés utolsó, „Az értekezés fontosabb megállapításai, új és újszerű eredményei” című fejezetében az előző fejezetek legfontosabb eredményeit és megállapításait foglalom össze pontokba szedve.

SUMMARY

I chose the analysis of causes which led to the liquidation of agricultural enterprises as the topic of my research. I did so because the liquidation of agricultural enterprises had several negative effects on the other persons of the economic life.

In my research I made the followings as my primary aims:  The reveal of the causes for the insolvency of the agricultural organizations.  The examination of the possible anticipation of the liquidation and that of the forecast of the bankruptcy with the help of index numbers.  The examination of the forecast of the insolvency with the application of forecast bankruptcy models.  The determination of tools, which can be applied for the avoidance of liquidation of the agricultural organizations. In the chapter Literature Overview of my research I will introduce the definition and possibilities of alignment of crisis which precedes the insolvency. I will do a short overview about the history of the research of crisis models. I will also introduce the relevance and risks of the agricultural enterprises, and I will summarize the public accountancy tasks of the liquidation processes.

In the first part of the chapter Material and Methods I will summarize the general characteristics of the organizations applied for the researches. In the followings parts of that chapter I will introduce which index numbers and aspects I applied regarding the organizations of the pattern. Then I will show the 3 typical crisis models; the Z model of Altman, the original model of Springate and the modified model of Springate, with which I examined the possible anticipation of liquidation for organizations of the pattern. In the last part of that chapter I will summarize the methodology for the process of queries, which I put together for my research.

In the first part of the 3rd chapter in my research - The examination of the causes for the liquidation of agricultural organizations - I will introduce the causes and factors, which led to the insolvency of seventeen liquidated agricultural organizations. In the 2nd part of that chapter I will examine the causes, which led to the liquidation of agricultural organizations with the help of referring literature and that of the queries based on the circumstances of liquidation for the examined organizations. The results of the queries are based on the experiences of 33 liquidator experts and 23 experts from the Valuation Office.

In the first part of the 4th chapter in my research – The examination of the possible anticipation of insolvency – I will examine whether the development progress of insolvency of the organizations can be revealed with the research of simple index numbers before 3 years of their liquidation with the help of the reports made by the 17 organizations of this pattern. Then in the 2nd part of that chapter I will examine the possibility of anticipation for the crisis with the help of the 3 crisis models and with the reports made by the 17 organizations.

In the 5th chapter of my research – Consequences and recommendations – I will summarize which causes led mostly to the liquidation of agricultural organizations. I will state that the insolvency of organizations is mostly caused by external causes, which can be the followings:  The unpredictableness of economic-political actions  The radical change of market environments  The unfavourable natural phenomena Based on the queries and my own experiences I can declare that the internal causes, which mostly led to liquidation in agriculture, are the followings:  The decline in demand and market share  Deficit in fund  Leading mistakes and deficiencies Based on the reveal of causes I recommend applying some methods, with which the liquidation of agricultural organizations can be avoided:  Call in of necessary fund and the improvement of agricultural fund investment  Preferential credit system, which fits the peculiarities of the branch  The increase of product-processing  The quest for new market possibilities  The modification in system of production In that chapter I will recommend applying the crisis models (the original Springate model, and the Altman model, which is valid for the non-public organizations) and the analysis based on index numbers in case of agricultural organizations as a method, which can be applied for the anticipation and avoidance of crisis.

In the last chapter of my research – The most important conclusions, the new and new-like results of the research – I will summarize the most important results and consequences of the previous chapters.