A hazai szarvasmarha-tenyésztés az elmúlt néhány évtizedben, fajtaösszetételét, és ebből következően termelési színvonalát tekintve alapvetően megváltozott. Megjelent a holstein-fríz fajta, mely leginkább megfelel a megváltozott fogyasztói igényeknek. A fajta megjelenése és a korszerűsödő tartási, takarmányozási technológia lehetővé tette, hogy az egy tehénre jutó tejtermelés megközelítse a fejlett szarvasmarha-tenyésztéssel rendelkező országok fajlagos termelését. A termelés növekedése mellet számolnunk kellett azzal, hogy a funkcionális tulajdonságokban − pl. az állóképesség, a két ellés közötti idő, a hasznos élettartam − visszaesés következik be. Az ellenálló képességre, a konstitúció minőségére előre lehet következtetni a szervezeti szilárdságból. A kiváló konstitúciót bizonyítja a hosszú hasznos élettartam, illetve a nagy életteljesítmény. A hosszú hasznos élettartam egy tehén esetében lényegesen csökkenti a laktációnkénti állománypótlás költségét és lehetővé teszi, hogy a tehén a termelésben a maximumot nyújtsa, amikor elérte a kifejlett korát. Ugyanakkor mára nagyon sok hazai szarvasmarha állományban az élettartam, a laktációk száma csökkent, mivel az utóbbi időszakban többé-kevésbé a termelési tulajdonságokra irányult a szelekció. Elemzéseimet a Magyarországon megtalálható holstein-fríz állományok hangsúlyozottan hazai viszonyok között elért eredményeiből kívántam elvégezni. Vizsgálataimat több különböző szempontok szerint csoportosított tehenek adatainak elemzésével végeztem. Az adatok az országos központi adatbázisból származtak. Összesen több, mint 200000 egyed adatait hasonlítottam össze. Öt alap tehéncsoportot vizsgáltam. Elemeztem a tejtermelés és hasznos élettartam közötti összefüggést, a termelési paraméterek egymás közötti eltérésének lehetőségét. Vizsgáltam a küllem és a hasznos élettartam közötti kapcsolatot, valamint, hogy az egyes csoportok küllemében fellelhető-e valamilyen különbség. Elemeztem egyes csoportokat selejtezési kockázat alapján. A lineáris küllemi bírálati tulajdonságok alapján tanulmányoztam a selejtezés kockázatát. Megvizsgáltam, hogy melyik küllemi bírálati tulajdonsági kategória, mint tényező mutat nagyobb vagy kisebb kockázatot a túlélés tekintetében. Survival Kit v6.0 programcsomagot használtam az 1985 és 1992 között született csoport túlélési valószínűségének számításához, ahol a modellben figyelembe vettem a telep, az évjárat, a bíráló, az első elléskori életkor hatását. A Survival Kit lehetővé teszi a Cox proporcionális modell alkalmazását. Ennek a függvénynek az alakját megválaszthatjuk és ettől függően különböző modelleket (pl. konstans, Weibull, exponenciális, logisztikus) kapunk. Elemzésem során Weibull kockázatelemző modell illesztésével elemeztem, hogy a csoportok egyedei lineáris küllemi bírálati tulajdonágainak milyensége, azaz pontértéke szerint egy adott pontértékhez viszonyítva mekkora eséllyel élik túl vagy kerülnek selejtezésre az adott élethónapban. Az eredmények alapján megállapítottam, hogy az élettartam és a mennyiségi termelési mutatók (tej kg, zsír kg, fehérje kg) között közepes összefüggés van, az élettartam és a tej beltartalma (zsír %, fehérje %) között nincs kimutatható kapcsolat. Bebizonyosodott, hogy az elmúlt évtizedekben a teljesítményre és a küllemre alapozott szelekció az élettartam és a tejtermelési mutatók közötti összefüggést nem változtatta meg. A tejtermelési paraméterek közötti összefüggést elemezve megállapítottam, hogy az intenzíven termelő holstein-fríz állományokban a korai selejtezésű és a hosszú hasznos élettartamú egyedeknél eltérés mutatkozik a zsír- és fehérjetartalom közötti korrelációban. A hosszú hasznos élettartamú teheneknél a zsír- és fehérjetartalom kapcsolata szorosabb. Az egyedek selejtezési kockázatára utaló vizsgálatomban az 1985 és 1992 között született csoport eredményei alapján megállapítottam,. hogy a széles farú, a kardos lábállású, a laza első tőgyfél illesztésű, a laza tőgyfüggesztésű, a kifejezetten mély tőgyű és a külső oldalon helyeződő elülső tőgybimbójú egyedeknek nagyobb a selejtezési kockázata.

In Hungary cattle breeding it was over in some decades, changed fundamentally considering his type combination, his production standard. The Holstein-Friesian type appeared which one mostly suits the changed for consumer claims. The appearance of the type and the keeping and feeding technology being modernised, made it possible, that let the production per cow come close to the production of the countries at which the distinguished cattle breeding is. The increase of the production we had to count a breast with it, that in the functional characteristics – for example fitness, the time between the two deliveries, longevity − a decline takes place. Onto the resistance capacity, the quality of the constitution forward is allowed to judge by the organizational solidity. The long productive life and the high life performance prove the excellent constitution. The long productive life reduces the expense of the lactation substance replacement and possible one significantly in a cow's case makes it that let the cow provide the maximum when she attained her full-grown age in the production. At the same time the number of the lactations and the lifetime decreased in very much Hungarian bovine substance by today, since the selection was aimed at the production characteristics in the latter period. I wished to have my assay done from the achievements of Hungarian Holstein Friesian livestock obtained in studiously domestic relations. I analysed the data of cows grouped according to different viewpoints. The data originated from the national central database. Altogether I compared the data of more, than 200000 individuals. I examined five groups of cows. Relationships between milk production and long productive life and among the different production parameters were analysed. Moreover, relationship between appearance and longevity was studied. I was also interested whether there exist any differences in the appearance of the different groups of animals. Single groups were analysed based on a survival probability. The linear type traits were categorised and new cow groups were formed. The risk of culling was compared among the single categories. I examined which linear type trait category shows a bigger or smaller risk in point of culling. Survival Kit v6.0 software package was used. This package applies Cox proportional hazard model where we may change the form of this function (e.g. constant, exponential, Weibull, etc.), depend on this we get different models. I analyzed with the fitting of the Weibull proportional hazard model if the groups depending on the attributes of the individuals’ classification scores namely according to their points correlating to a point or category have higher chance to survive or to get sorted out in the specific month-life. I established there is moderate coherence between lifetime and quantity productivity indicators (milk kg, fat kg, protein kg) however there is no demonstrable relation between milk content (fat %, protein %) and productive life. It proved true that the selection based on the performance and the appearance in the past decades did not modify the context between the lifetime and the milk production indicators. Analysing of milk production parameters I established there is difference between the correlation of fat- and protein content at cows with early culling and long productive life. There is closer relation between fat- and protein content at cows with longer productive life. The risk of failure of the individuals were born between 1985 and 1992 was analyzed. Based on my results, risk of failure was higher in case of cows with towery rump, collateral and curved legs and the ones with loose fore udder attachment, loose udder cleft, very deep udder and outside fore teat placement.