A LABDARÚGÓ UTÁNPÓTLÁSNEVELŐ SPORTSZERVEZETEK MŰKÖDÉSI KERETEI
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Hazánkban az utánpótlás neveléssel foglalkozó szervezetek jelentős változáson mentek át az elmúlt évtizedekben mind a szakmai munkát, mind a szervezeti kereteket és a finanszírozást tekintve. A sportág általános fejlődésével immár az utánpótlás nevelést is formalizált működés jellemzi, amely megköveteli a szervezeti háttér megfelelő kialakítását. Ahhoz, hogy a képzési munka lehetővé tegye a Magyarország Kormánya által kiadott Nemzeti Sportstratégiának a megvalósítását, olyan műhelyekre van szükség, amelyek megteremtik az alapját annak, hogy elérhetővé váljanak azok a társadalmi és gazdasági célok, amiket az utánpótlás neveléssel szemben támasztottak. A kutatásom során arra keresem a választ, hogy a szervezetek milyen stratégiát követnek céljaik megvalósítására, ezek miként befolyásolják identitásukat. Fel szeretném tárni, hogy a működési keretekben, a szervezeti struktúrában és a munkavállalói feladatkörökben milyen eltérések tapasztalhatók a képzés különböző szintjein, továbbá milyen kompetenciák jellemzik az utánpótlás sport vezetőit. Fontosnak tartom, hogy megvizsgáljam mik az eltérések a kiválasztás, a képzés és a versenyeztetés terén a szervezetek besorolásától függően és ezek a különbségek a szervezetek kapcsolatrendszerét miként befolyásolják. A válaszadók véleménye alapján a labdarúgásban működő szervezett kiválasztási folyamatok ellenére sok gyerek elkallódik, vagy lemorzsolódik a képzés során. Ehhez kapcsolódóan kutatásomból kiderült az is, hogy az akadémiákon dolgozó szakemberek szerint nem minden játékosban van meg a profi karrier potenciálja, a kiválasztási problémák mellett az akadémiák száma is túl magas a korosztályonként rendelkezésre álló tehetséges játékosokat tekintve. In Hungary, organisations involved in youth development have undergone significant changes in recent decades, both in terms of professional work, organisational framework and funding. With the general development of the sport, youth development is now also characterised by a formalised operation, which requires an appropriate organisational framework. In order for the training work to enable the implementation of the National Sport Strategy issued by the Government of Hungary, workshops are needed that can lay the foundations for achieving the social and economic goals that were set for youth development. In my research, I am looking for answers to the question of how organisations pursue strategies to achieve their goals, and how these influence their identity. I would like to explore the differences in the operational framework, organisational structure and employee responsibilities at different levels of training, and the competences that characterise the leaders of youth sport. I believe it is important to look at the differences in selection, training and competition depending on the classification of the organisations, and how these differences affect the personal network of the organisations. According to respondents, despite organised selection processes in football, many children drop out of training, resulting in noticeable attrition. Related to this, my research also revealed that academy professionals believe that not all players have the potential for a professional career, and that, in addition to selection problems, the number of academies is too high in terms of the number of talented players available per age group.