ÖSSZEFOGLALÁS

A „Vidéki erőforrások helyzete és szerepe a Hódmezővásárhelyi kistérség gazdaságában” című témához kapcsolódó kutatásom alapvető célja a kistérség gazdaságára vonatkozó ismeretek szintetizálása, új ismeretek, összefüggések keresése, a helyi vidéki erőforrások rendszerezése, elemzése és értékelése. A vidékgazdasággal és a vidéki erőforrásokkal kapcsolatos hazai ismeretek nem túlságosan bővek. Ezért azt gondolom, hogy munkám hozzájárul a vidékgazdasággal és a vidéki erőforrásokkal kapcsolatos tudás bővítéséhez. A témához kapcsolódó számos hazai és külföldi szakirodalmi forrás feldolgozása, szintetizálása és az elért kutatási eredmények egy egységes egészé állnak össze, s így mint egyfajta bevezetés a vidékgazdaság tanulmányozásába (elméleti alapok és empirikus elemzések) több területen (tervezés, oktatás, kutatás) is hasznosítható sokrétű ismereteket nyújt. A kutatás során mindenképpen előtérbe kellett helyeznem a téma interdiszciplináris megközelítését, ami egyaránt következik az erőforrások több tudományterületet érintő, azokkal összefüggő jellegéből, sokszínűségéből és a vidékgazdaság komplexitásából. Kutatásom a kistérség erőforrásainak vizsgálatára fókuszál, ami azonban a téma komplexitását figyelembe véve természetszerűleg nem terjedt, nem terjedhetett ki minden lehetséges szempontra. A kistérség erőforrásai helyzetének és szerepének vizsgálatát szakirodalmi kutatással kezdtem. Ennek során az empirikus kutatásokat megalapozó szakirodalmi forrásokat gyűjtöttem össze és elemeztem. Az empirikus kutatás eredményeinek bemutatását a vizsgált erőforrásoknak megfelelően öt különálló alfejezetben végeztem el. Az első rész a humán erőforrások helyzetének és változásának hierarchia-rendszerű vizsgálatával foglalkozik. A második részben vizsgálom a talaj mint ökológiai főjellemző, az egyes térségek ökológiai adottságait jelentős mértékben meghatározó természeti erőforrás jellemzőit, valamint kísérletet teszek a kistérség biomassza-potenciáljának meghatározása, mely alapját képezi az energetikai célra ténylegesen javasolható biomassza-mennyiség megállapításának. A harmadik rész bemutatja a kistérség tájszerkezetének jellemzőit, különös tekintettel a természetes és természetközeli élőhelyek elhelyezkedésére és összekapcsoltságára, a kistérség ökológiai hálózatára. Vizsgálom továbbá a védett természeti területek területhasználati jellemzőit, valamint e területek helyét és szerepét a kistérségben. Ezeken túlmenően elemzem és értékelem a földhasználat változását a művelési ágak és a felszínborítás tükrében. A negyedik rész a kistérség települései által ellátott szerepkörök vizsgálatával foglalkozik. Ennek keretében kitérek az SZTE MFK szerepének és hatásainak értékelésére. Az ötödik részben a Hódmezővásárhelyi kistérség gazdaságának egyéb erőforrásait vizsgálom. Elsőként az első Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT I.) operatív programjai által 2004-2006 közötti időszakban nyújtott támogatások területi allokációját, ezen keresztül a kistérség és annak települései forrásabszorpciós képességét vizsgálom. Ezt követően a a kistérség nonprofit szektorának elemzésével foglalkozom. Végezetül a vidéki erőforrások kritikus pontjai és hasznosításuk új lehetőségeinek témakörén belül vizsgálom a HACS-ok által lefedett térségek fejlődését akadályozó tényezőket, továbbá a HACS-ok, mint belső fejlesztési tényezők szerepét és feladatait a versenyképességi és fenntarthatósági célokat kitűző vidékfejlesztési politika helyi szintű megvalósításának folyamatában. Áttekintve és értékelve az egyes erőforrásokat kiderül, hogy a legtöbb gyengeséggel a humán erőforrások jellemezhetők. Itt kiemelhető a folyamatos, évtizedek óta tartó népességcsökkenés, ezzel együtt a romló korszerkezet, az alacsony foglalkoztatottság és a magas gazdasági inaktivitás, a legális jövedelmek alacsony szintje és a szegénység terjedése. Ezek rontják a kistérség népességmegtartó és népességeltartó képességét. Az orvoslás igen sürgető feladat. Ennek érdekében kiemelten fontosnak tartom a foglalkozatási helyzet és a helyi gazdaság jövedelemtermelő képességének javítását. Erősségként értékelhető, hogy a vizsgált települési szerepkörökhöz kapcsolódó szükségletek kielégítésének lehetőségei adottak a kistérségben, ami nagyrészt a centrumtelepülésen telephellyel rendelkező intézményeknek köszönhető. A kistérség további erősségei között vehetjük számba a vizsgált természeti erőforrásokat, a kedvező talajadottságokat és a jelentősnek mondható biomassza-potenciált. A természeti erőforrásokkal, de általában az erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás igénye és szükségessége azonban jelentős kihívások elé állítja e termelési tényezők használóit is, gondoljunk csak a talajok, illetve az érintett területek vízgazdálkodásának javítására, vagy az energiaforrásként felhasználható biomassza jobb integrálására a kistérség gazdaságába. A kistérség területének csaknem 10%-a minősül védett természeti területnek, de ahhoz, hogy e területeket, azok komplex természeti és táji értékeivel együtt valós erőforrásként, és ne csupán potenciálként vehessük számba, újfajta gondolkodásra van szükség a hasznosításban érintett, és vélhetően érdekelt felek részéről. A kistérségi táj használatában dominál az egynemű mezőgazdasági földhasználat, jellemzően nagytáblás szántókkal, ami homogén agrártáj kialakulását eredményezte. Mindez tekintettel a táj adottságaira és terhelhetőségére gyengeségként vehető figyelembe, hiszen kedvezőtlenül befolyásolja a természeti erőforrások (talaj, víz, ökológiai-biológiai erőforrások) megőrzését és fenntartását. A támogatások mint külső pénzügyi erőforrások felhasználása kistérségi koordináció hiányában és Hódmezővásárhely többi települést jóval meghaladó forrásabszorpciós képességéből következően aránytalanul koncentrált. Mindez rontja a kistérség többi településének felzárkózási esélyeit és korlátozza az életképes társadalmi-gazdasági elemek és struktúrák kialakulását és megerősödését a kistérségben. Ezen struktúrák részeként vehetők számba a civil szervezetek, melyek erősséget jelentenek annyiban, hogy számuk a rendszerváltást követően nagymértékben nőtt, miközben sokszínű tevékenységi struktúra mentén szerveződött nonprofit szektor alakult ki. Ezzel együtt megfigyelhető, hogy az állampolgárok többsége távol marad a civil szervezetek munkájától, illetve hogy tevékenységüket finanszírozási gondok nehezítik. Az utóbbiak egyértelműen gyengeségként vehetők figyelembe. A kistérség vidéki erőforrásai tehát nem csak tényezői a kistérség gazdaságának, hanem több vonatkozásban fejlesztendő területei is egyben. Ebből adódóan hasznosításuknak jelentős tartalékai vannak. Ehhez kapcsolódóan fontosnak tartom kiemelni, hogy az erőforrások hasznosításának kistérségi koordinációja hiányos vagy teljes mértékben hiányzik. A fentiek ugyanakkor nem csak az erőforrások hasznosításának kritikus pontjaira hívják fel a figyelmet, hanem a fejlesztések során követendő irányelvekre is. Abból kiindulva, hogy a kistérség gazdaságának szereplői és az erőforrások a közöttük levő szerteágazó kapcsolatok miatt nem függetlenek egymástól mindenképpen az javasolható, hogy a területi szereplők bevonásával, az erőforrások jobb hasznosítása és koordinálása végett készüljön kistérségi fejlesztési terv, integrált térségi stratégia. Ennek keretében erősíteni szükséges a kistérségi együttműködéseket, hiszen a stratégia kialakításának és magvalósításának, így a helyi fejlődés előmozdításának sikere a szereplők együttműködésén múlik. Ezt figyelembe véve értekezésemben kiemelten foglalkoztam a LEADER program nyújtotta lehetőségek kihasználásával. Ez azért fontos, mert úgy vélem, hogy a stratégia megtervezett, koordinált és sok esetben új típusú tevékenységek megvalósítását jelenti, ami az erőforrások eredményesebb és hatékonyabb hasznosításához vezet. SUMMARY

The basic objective of my research connected to the topic of "The situation and role of rural resources in the economy of Hódmezővásárhely micro-region" is the synthesis of the knowledge concerning the economy of the micro-region and seeking new knowledge and the organization, analysis and evaluation of local rural resources, The knowledge relating to rural economy and rural resources are not overly abundant in Hungary. Therefore, I think that my work contributes to widening the knowledge of rural economy and rural resources. The procession and synthesis of numerous Hungarian and foreign sources of literature, and the research results come together into a coherent whole and thus act as an introduction to the study of the rural economy (theoretical foundations and empirical analysis) in several areas (planning, teaching, research) provide multiple insights. During the research it seemed necessary to put forward the subject of an interdisciplinary approach, which derives from both the number of interdisciplinary resources, associated with the nature, diversity and complexity of the rural economy. My research focuses on the investigation of the resources of the micro region which, however, due to the complexity of the topic, could not cover every possible aspect. I started the investigation of the situation and role of the micro-regional resources with professional literature research. In doing so, I collected and analysed literature sources the empirical studies can be based upon. The results of the empirical research were presented in accordance with the investigated resources in five separate subsection. The first part deals with the hierarchy-based investigation of the human resources and their changes. In the second part I examine features of the soil as an ecological key characteristics determining the ecological endowments of each region, and I also attempt to determine the biomass potential of the micro-region, which is the basis of the determination of the recommended quantity of biomass to utilise. The third section presents the landscape structure characteristics of the micro-region particularly the locations and connectedness of natural and semi-natural habitats, the ecological network of the micro-region. Furthermore I examine the land use characteristics of the protected natural areas and place and role of these areas in the economy of the micro-region. In addition, I also analyze and evaluate the land use change in the light of land use categories and land cover. The fourth part deals with the assesment of the roles of the settlements in the micro-region. In this context I also evaluate the role and impact of the SZTE MFK. In the fifth part I study the other resources of the economy of Hódmezővásárhely micro-region. First of all, I examine the spatial allocation of the subsidies provided by the first National Development Plan (NDP I) between 2004 and 2006, through that the resource-absorption ability of the micro-region and its settlements. Subsequently, I analysed the non-profit sector of the micro-region. Finally, within the theme of the critical points of the rural resources and the new opportunities of their utilization, I examine the factors hindering the development of the territory covered by LAGs and the role and task of the LAGs as internal development factors in the process of the local implementation of the rural development policy aiming at competitiveness and sustainability. Reviewing and evaluating the investigated resources it turns out that human resources can be characterized by most of the weaknesses. Here we can highlight the ongoing population decline, which goes back for decades, along with the deteriorating age structure, low employment and high economic inactivity and low level of legal income and the spreading of poverty. These adverse effects impair the population retaining ability and the ability to economically provide for population of the micro region. So, the need of a remedy is very urgent. In this respect, I consider the most important to improve the employment situation and income-generating capacity of the local economy. It is a strength that the opportunities of fulfilment the needs in relation with the functions of settlements are given in the micro-region, due to the institutions providing various services located in the central settlement. Additional strength is natural resources such as the favourable soil characteristics and the significant amount of biomass potential. The requirements of sustainable management of natural and other resources create significant challenges for users of factors of production; just think of improving the water management of soils in certain areas, or to better integration of biomass for energetic purpose into the economy of the micro-region. Almost 10% of the micro-region’s territory can be considered as protected natural areas, but to take this areas with its complex natural and landscape values into consideration as ‘real resources’, not just potentials, new thinking is needed on the part of actors involved and presumably interested in the utilization. The landscape use is dominated by agricultural land use in the micro-region typically with large plots of arable, which resulted in formation of a homogeneous agrarian landscape. Having regard to the characteristics and resilience of the landscape can be considered among weaknesses because it negatively affects the preservation and maintenance of natural resources (soil, water, ecological and biological resources). Utilization of grants as external financial resource disproportionately concentrated due to the lack of coordination and the resource absorption ability of Hódmezővásárhely well exceeding that of the other settlements. This reduces the chances of catching up of other settlements, and limit the formation and strengthening of viable socio-economic elements and structures in the micro-region. Civil organization can be a part of these structures, which represents strength as their number increased significantly after the change of the regime, and in the meantime a non-profit sector was organised along with a colourful activity structure related to social demands. Along with the above, it can be observed that the majority of the citizens do not take part in the work of the non-profit organisation, and permanent financial problems hindering their activity. Latter are clearly weaknesses. So, the rural resources are not only factors of the economy of the micro-region but also fields to be developed in many respects. Therefore, there are considerable potentials of the utilisation of the rural resources in the micro-region. In this context, I find it important to emphasize the poor micro-regional coordination of the utilization of resources, or the complete lack of coordination. However, the above mentioned are not only raise awareness to the critical points of resource utilization, but also to the guidelines to be followed during development activities. Based on that the actors of the micro-regional economy and the resources are not independent of each other because of the diverse relationships between them, it is recommended that with the involvement of territorial actors a development plan, integrated strategy should be prepared in order to improve the utilization and coordination of resources. Within this framework, micro-regional cooperation should be strengthen as the success of the creation and implementation of the strategy, such as promotion of local development depends on cooperation of local actors. Considering this, in my thesis I dealt with implementation issues and the possibilities offered by the LEADER programme. This is important because I believe that the strategy means the implementation of planned, coordinated, and in many cases, new types of activities, which leads to a more efficient and effective utilization of resources.