A disszertáció a fair trade, magyarul a méltányos kereskedelem hazai állapotának vizsgálatára fókuszál. A méltányosság, a fenntarthatóság egy vetületeként napjaink aktuális trendjei közé tartozik. A méltányos kereskedelem az üzletkötés etikus alternatíváját ajánlja fel azáltal, hogy gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból is igyekszik a termelőt az ellátási lánc kiemelt szereplőjeként kezelni és érdekeit tiszteltben tartani. A méltányos kereskedelem minősített, védjeggyel ellátott termékei a tudatos fogyasztók számára jelentenek elsősorban lehetőséget, hogy ezeken keresztül, vásárlásaik során is megéljék értékítéletüket. A méltányos kereskedelem napjainkban a legismertebb etikus címkének számít több európai országban. A dolgozat a méltányos kereskedelem magyarországi fogyasztók körében való ismertségét és elfogadását vizsgálja Ajzen Tervezett Cselekvés elméletének adaptációján keresztül. Ennek során felméri a mozgalom által minősített termékek iránti vásárlási hajlandóságot, valamint a vásárlásukat leginkább befolyásoló tényezőket és azok kapcsolatát. A kutatás másik pillére Schwartz alapvető emberi értékek elméletének (PVQ21 modell) segítségével a magyar lakosság által vallott értékek és a méltányos kereskedelemből származó termékek vásárlása közötti kapcsolat feltárása. Végül a magyar viszonyok nemzetközi összehasonlítása valósul meg. The thesis focuses on the state of fair trade in Hungary. Fairness, as an aspect of sustainability, is one of the current trends. Fair trade offers an ethical alternative to doing business by treating the producer as a key actor in the supply chain and respecting his interests from an economic, environmental and social point of view. Fair trade certified and labelled products are primarily an opportunity for conscious consumers to live their value judgement through their purchases. Fairtrade is now the best-known ethical label in many European countries. This paper examines the awareness and acceptance of fair trade among Hungarian consumers through an adaptation of Ajzen's theory of Planned Action. In doing so, it assesses the propensity to buy products certified by the movement, as well as the factors that most influence their purchase and their relationship. The second pillar of the research is to explore the relationship between the values held by the Hungarian population and the purchase of Fair Trade products, using Schwartz's theory of basic human values (PVQ21 model). Finally, an international comparison of the Hungarian situation will be made.