A többnyelvűség, a multikulturális oktatás és a tanulás a 21. századi globalizáció folyamatának alapvető feltételei annak érdekében, hogy a tanulók megszerezzék azokat a készségeket, melyek a munkaerőpiacra való belépéshez szükségesek. Ezek a készségek és képességek, mint a nyitottság és a kritikai gondolkodás a nyelvi órákon kiválóan fejleszthetőek, ugyanis miközben a tanulók különböző kommunikációs helyzetekben osztják meg egymással gondolataikat, és fejezik ki véleményüket, társas kompetenciáik is fejlődnek. Ennek megvalósításához paradigmaváltás szükséges az idegennyelv-oktatásban, mely felváltja a korábban használt humboldti nyelvtanfordítós módszert. Azonban Einhorn (2015) szerint ez a paradigmaváltás elmaradt, és Chrappán és Bence (2020) is úgy vélik, hogy csak tantervi szinten valósult meg a reform. Ebből következően Magyarországon az idegennyelv-oktatás elmarad az európai eredményességtől (Szabó et al., 2021), melyet nemzetközi eredmények is alátámasztanak (Eurobarometer, 2012, 2018). A továbbtanulásnál pluszpontot jelentő nyelvvizsga bizonyítvány és a megnövekedett számú (emelt szintű) nyelvi érettségire való felkészítés, Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása, az OECD által meghatározott kulcskompetenciák elsajátíttatása a tanulókkal, az idegen nyelvtanításban meghatározott Közös Európai Referenciakeret mind olyan kihívások elé állítják az iskolarendszert és a nyelvtanárokat Magyarországon, melyre úgy tűnik, nincsenek még felkészülve, és talán ezzel magyarázható, hogy egyre több nyelvtanuló vesz részt kiegészítő idegen nyelvi magánoktatásban. Míg a bray-i (Bray, 1999; Zhang & Bray, 2020) értelemben vett árnyékoktatással – azaz (1) az oktatás tandíj ellenében történik, (2) iskolai tantervet kiegészítő, és (3) továbbtanuláshoz szükséges tantárgyakra vonatkozik – kapcsolatban viszonylag gazdag nemzetközi szakirodalom áll rendelkezésünkre, és Magyarországon is olvashatóak erre vonatkozó kutatások, hazai viszonylatban hiátus tapasztalható a kiegészítő angol nyelvi magán nyelvoktatás, azaz angol nyelvi árnyékoktatás vonatkozásában. Jelen disszertáció célul tűzi ki, hogy kvantitatív kutatás formájában (N=1010), Dörnyei és Ottó (1998) nyelvtanulási motiváció folyamatmodelljére és Kuhl (1984) önszabályozó elméletére épülő, saját szerkesztésű kérdőív felhasználásával rávilágítson az árnyékoktatás azon aspektusaira, melyeket a szakirodalmi elemzés, valamint az ezen alapuló feltáró jellegű kvalitatív (N=10) kutatás során hiátusként fogalmaztunk meg. Ezen aspektusok elsősorban a nyelvtanulók családjának szocioökonómiai hátterére, az angol nyelvi árnyékoktatásban való részvételi motivációjára, az árnyékoktatás eredményességére – mely a nyelvvizsga bizonyítvány arányában mérhető – vonatkoznak. Továbbá a vizsgált kérdéskört az oktatás színtere, azaz felekezeti és állami fenntartású gimnáziumok, valamint szintje, azaz középiskola és egyetem vonatkozásában értelmezzük. Eredményeink hangsúlyosan hívják fel a figyelmet az anya legmagasabb iskolai végzettségének pozitív korrelációja és az árnyékoktatásban való részvételi arány, illetve a nyelvtanulói eredményesség összefüggéseire. Míg mind szektorközi összehasonlításban, mind az oktatás szintjét illetően az eltérő iskolai végzettséggel rendelkező anyák gyermekei hasonló arányban voltak jelen az angol nyelvi árnyékoktatásban, a tanulmányi eredményesség vonatkozásában felülreprezentáltan jelentek meg a vármegyeszékhelyen élő, állami iskolába járó, felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező anyák gyermekei. A felekezeti gimnáziumokban az alacsonyabb szülői végzettséggel rendelkező, kistelepülésen élő diákok aránya magasabb volt, mint az állami fenntartású gimnáziumokban, aminek eredményeként az egyházi gimnáziumokban tanulók kevésbé voltak eredményesek a nyelvvizsga letétele terén. Ugyanakkor nagyobb mértékű támogatásra számíthattak mind nyelvtanáruktól, mind osztálytársaiktól és családjaiktól, azaz a társas támogatás kompenzáló erővel bírt tanulmányi életútjukon. Kutatásunk újdonságértéke abban rejlik, hogy korábban Magyarországon eddig nem végeztek vizsgálatokat a nyelvtanulók szocioökonómiai hátteréről az angol nyelvi árnyékoktatás területén. Kutatásunk limitációkkal rendelkezik, ugyanis a nem reprezentatív minta nem teszi lehetővé általánosítások megfogalmazását, azonban reményeink szerint hozzájárul ahhoz, hogy bővebb ismereteket szerezzünk az árnyékoktatás jelenségéről.

Multilingualism, multicultural education and learning are fundamental prerequisites of the 21st-century globalization process to enable students to acquire the skills necessary for entering the labour market. These skills and abilities, such as openness and critical thinking, can be developed during foreign language teaching where students share their thoughts and opinions in various communication situations, thus enhancing their social competencies. There is extensive consensus in the literature that achieving this requires a paradigm shift in foreign language education, replacing the previously used Humboldtian grammar translation method. However, according to Einhorn (2015), this paradigm shift has not taken place, while Chrappán and Bence (2020) also believe that the reform has only been implemented at the curriculum level. Consequently, foreign language education in Hungary lags behind European standards (Szabó et al., 2021b), a fact supported by international results (Eurobarometer, 2012, 2018). Challenges such as the added value of language examination certificates for further education, preparation for increased numbers of (advanced level) language exams, Hungary's accession to the European Union, and the acquisition of key competencies defined by the OECD impose challenges on both the Hungarian school system and language teachers that they do not seem to be prepared for. This might explain language learners’ increasing participation rate in supplementary shadow language education. While there is a relatively rich international literature on shadow education in the sense of Bray’s interpretation (Bray, 1999; Zhang & Bray, 2020) – which involves (1) fee-based education, (2) supplementary to the school curriculum, and (3) preparation for further education – research on English shadow education, that is, supplementary private tutoring in English as a foreign language, is scarce in Hungary. This dissertation aims to shed light on the aspects of shadow education using a quantitative research approach (N=1010), based on Dörnyei and Ottó’s (1998) process model of language learning motivation and Kuhl’s (1984) self-regulation theory, utilizing a self-designed questionnaire. These aspects primarily concern the socio-economic background of language learners’ families, the form of shadow education, participation rates in shadow education, the goals of language learners, and the effectiveness of shadow education – as measured by the proportion of language certificates. Furthermore, the study interprets the examined question in terms of educational settings – church and state-funded secondary grammar schools – and levels – secondary grammar school and university. Our findings highlight the positive correlation between the mothers’ highest level of education and participation rates in shadow education, as well as correlations regarding language learning effectiveness. While in our research, regardless of sector or educational level, children of mothers with different educational backgrounds were similarly represented in English shadow education, children living in county seats attending state schools, with mothers of higher education appeared overrepresented in terms of academic success. In denominational grammar schools, a higher proportion of students came from small settlements and had parents with lower education levels compared to those in state-funded secondary schools, which correlated with lower success rates in language examinations. However, students at church schools could rely on greater support from both their language teachers and their classmates and families, meaning that social support had a compensatory effect on students’ academic journey. The novelty of our research lies in the fact that no previous studies have been conducted in Hungary on the socio-economic background of language learners in the field of English shadow education. Our research has limitations, as the non-representative sample does not allow for generalizations, yet we hope it contributes to a broader understanding of the phenomenon of shadow education.