Az értékrend és életminőség összefüggései

Absztrakt

A dolgozat célja az érték- és életminőség kutatások összekapcsolása, az ingleharti érték kutatások és elemzések kibővítése, mélyítése. Az értekezés első részében tisztáztuk az általunk használt fogalmak jelentését (érték, kultúra, gazdaság, életminőség), megvizsgáltuk a kultúra és az értékek vizsgálatának módját a közgazdaságtanon belül, valamint az érték és életminőség kutatások főbb eredményeit. A saját empirikus kutatás alapján tett főbb megállapításaink: Az emberek értékrendjét a prefelnőtt korban megtapasztalt életminőségük határozza meg és nem csupán a szűk értelemben vett anyagi viszonyok, az életminőség materiális elemei. Emiatt egy országon belül jelentős értékrendi különbségek tapasztalhatók, akár nagyobbak, mint az országok közötti viszonylatban. A civil társadalmi tagság, a posztmaterialista értékorientáció, a nagyobb környezeti tudatosság együtt jár, és nagyobb boldogságérzettel párosul. Az anyagi viszonyaikkal azok az emberek elégedettebbek, akiknek a pénz nem túl fontos cél az életükben, mivel kisebb igényszintjük könnyebben kielégítést nyer. A többi értékterület esetén az elégedettség és a fontosság kapcsolata fordított. Azok az emberek elégedettebbek, akiknek az adott értékterület fontos. Ezen esetekben a teljesítmény eredménynövelő hatása erőteljesebb, mint a fontosság igényszint növelő hatása. A jövedelmi viszonyok kivételével mind az objektív, mind a szubjektív mutatók alkalmasak az életminőség mérésére, egymást helyettesítő módon, az egymással való szoros kapcsolatuk miatt. Az életminőség különböző dimenziói közötti összehasonlíthatóság az értékek bekapcsolásával oldható meg, mivel az átfogó boldogság azon részterületeken tapasztalt-érzékelt elégedettségtől függ különösen, amik relatíve fontosabbak az érintett egyénnek (csoportnak). Amennyiben egy mutatót szeretnénk szerkeszteni a különböző életminőségi dimenziók eredményeiből, a fontosságukkal kell súlyozni azokat. The topic of the thesis is the connection between the system of values and the quality of life. We wanted to know more about their inner structure and about how these two affect each other. In the first chapter we placed this research in the system of theories of social sciences and we also tried to clarify some of the concepts we used, such as economy, culture, value, quality of life. Having a look at the history of economic theories we identified a stream whose purpose among many others was to analyze values. We presented three different economic approaches to values and several theoretical notions concerning happiness and well-being, as well as the method of their measurement and the results of this research. The second chapter contains the hypothesis of our research and the applied methodology of it, which was a survey with questionnaries. The third and fourth chapters show the findings of our research and the fifth represents the scientific results of it. Our main conclusions are: The system of values of people are determined by the quality of life of their childhood. Because of this we can find big territorial differences within a country, even bigger than between countries. Although the system of values of gipsy people is a mixed one but it is not an obstacle to their integration, because the values necessary in a modern economy are favoured by them (the importance of work, the achievment motivation) Membership in the civil society, postmaterialist value orientation and bigger concern about the protection of environment and higher feeling of happiness go together. Those who don’t care much about money seem to be more satisfied with their financial situation, as their lower level of demand can be satisfied easier. But in the case of other value domains the direction of the connection is reverse: those who find a certain value domain important are more satisfied with it. They make more efforts in these value domains which leads to better results. This seems to be more important than the increasing demand caused by the importance. Except for financial conditions, the objective and subjective indicators are substitutively capable of measuring the QOL, because there are strong relations between them. The overall feeling of happiness depends mainly on the satisfaction experienced in those areas which are considered particularly important by the individuals or groups. The thesis ends with our conclusions and suggestions of economic policy.

Leírás
Kulcsszavak
jólét, quality of life, életminőség, értékrend, gazdaság, érték-függő, satisfaction, system of values
Forrás