A köztörvényhatósági törvény (1870:XLII. tc.) bevezetése Debrecen és Szeged szabad királyi városokban (1870-1872)

Varga, Norbert

A köztörvényhatósági törvény (1870:XLII. tc.) bevezetése Debrecen és Szeged szabad királyi városokban (1870-1872)

dc.contributor.advisor	Miru, György
dc.contributor.author	Varga, Norbert
dc.contributor.authorvariant	Varga , Norbert
dc.contributor.department	Történelem és néprajz doktori iskola	hu
dc.date.accessioned	2009-03-10T13:59:55Z
dc.date.available	2009-03-10T13:59:55Z
dc.date.created	2007	en
dc.date.defended	2008-02-06
dc.date.issued	2009-03-10T13:59:55Z
dc.description.abstract	A kiegyezést követően indulhatott el az a reformfolyamat, amelynek eredményeként az államszervezet több területén változások következtek be. Ennek szükségképpeni része volt a közigazgatás átalakítása, olyan jelentős intézkedések mellett, mint pl. az igazságszolgáltatás átszervezése. Az 1867:XII. törvénycikkel kialakított közjogi konstrukcióba kellett beilleszteni a közigazgatási szervezetet. Az uralkodó és a kormány viszonya határozta meg a végrehajtást, ami szoros összefüggésben volt a törvényhatóságok polgári rendszerének kialakításával. A vármegyék és a városok nem őrizhették meg a korábbi szervezeti felépítésüket és hatáskörüket. A városok átalakítását, amit már a reformkorban megkezdtek, be kellett fejezni, de figyelembe kellett venni a közben eltelt időszak politikai változásait. A szélesebb áttekintés és a jobb megértés végett szükségesnek tartottam bemutatni a közigazgatási reformok előzményeit, amelyek nélkül érthetetlenek lennének a későbbi reformok és az azokhoz kapcsolódó politikai nézetek. Kezdve a reformkori előzményekkel, az 1848. évi törvényekkel, amelyek meghatározták azt a szervezeti és jogszabályi alapot, amelyen elindulhatott a közigazgatás dualizmus kori átalakítása. Ezt követően röviden utalok a neoabszolutizmus időszakának változásaira. Az átszervezési munkálatokból is kitűnik − a jegyzőkönyvek és a napilapok tudósításai alapján, − hogy a városok jogaik védelme érdekében az 1848. évi törvényekre hivatkoztak. A kiegyezés jogfolytonosságot sejtetett, ami csak részben valósulhatott meg. Ez jelent meg a köztörvényhatósági törvény azon rendelkezéseiben és jogintézményeiben, amelyek már a korábbi városi törvénytervezetek kapcsán is felmerültek. Ilyen intézkedés volt a városok feletti felügyelet gyakorlásának rendezése és a virilizmus bevezetése. Pontosan látni kell, hogy hogyan alakult az uralkodó és a kormány, a törvényhatóságok és a kormány viszonya a parlamentáris rendszerben. A polgári kormányzatnak be kellett ékelődnie a törvényhatósági önkormányzatokba. Ez jelent meg a törvényjavaslat parlamenti vitája során is, amelynek következtében csak a jelentősebb problémákat (pl. a vármegyék és a városok együttszabályozása, az önkormányzat terjedelme, a főispáni méltóság, a virilizmus és a szakigazgatás) emeltem ki, hiszen más tekintetben Csizmadia Andor, Kajtár István, Sarlós Béla és Stipta István már foglakozott e kérdés országgyűlési anyagával. Disszertációmban megpróbáltam az egyes reformtörekvések okait mindkét oldalról feltárni és bemutatni. Külön kiemelendő a kormány és a helyi szervek közötti kapcsolaalakulása. Érzékeltetni szerettem volna, hogy ez a közigazgatási reform nemcsak politikai síkon játszódott le, hanem abban szakmai szempontok is jelentős szerepet kaptak. Igaz, nem lehet egyértelműen a mai értelemben vett szakigazgatásról beszélni, de azt mindenképp meg kell jegyezni, hogy annak nyomai már felfedezhetők. Dolgozatom célja, hogy bemutassam Debrecen és Szeged közigazgatási szervezetének átalakítását, a reformok végrehajtása során felmerülő problémákat és rávilágítsak a helyi szintű közigazgatás helyzetére a közjogi rendszer egészén belül. Ehhez elengedhetetlennek tartottam a helyi politika alakulásának részletes elemzését. E témában a korabeli sajtó feldolgozása vezetett új kutatási eredményekre, mivel a közgyűlési jegyzőkönyvek tárgyilagosságuk miatt nem sok értékelhető adatot szolgáltattak. A disszertáció kereteit túlfeszítette volna, ha a szervezeti reformok mellett bemutatásra került volna a törvényhatóságok gyakorlata. A helytörténeti jelleghez ragaszkodva nem tértem ki a korabeli európai városszervezeti megoldások ismertetésére sem. Ezek a kutatási lehetőségek egyben a disszertáció továbbfejlesztését is jelentik. A dolgozatomban azonban nem lehetett kikerülni a helyi és az országos politika összekapcsolódásának bemutatását, mert az erőteljesen rányomta a bélyegét a közigazgatási reformok megvalósulására. A kormányzati politika centralizációs törekvéseivel szemben érdekes megfigyelni a helyi szintű célkitűzéseket és azok későbbi realizálódását. Disszertációmban az 1870:XLII. tc. helyi, debreceni és szegedi szervezeti megvalósulását mutatom be. A két város kiválasztását az indokolta, hogy a törvény életbe léptetése kapcsán ne egyetlen egy törvényhatósági joggal felruházott város esete kerüljön előtérbe, hanem lehetőség nyíljon az összehasonlításra és ezáltal a probléma több szempontú megközelítésére. Az alföldi városok közül e két törvényhatóság kiválasztását az is indokolta, hogy gazdasági és politikai erejüknél fogva kiemelkedtek a korabeli municípiumok közül. Érintőlegesen foglalkoztam Arad, Kecskemét és Nagyvárad átszervezési munkálataival is, mert Szeged, Kecskemét és Arad, illetve Debrecen és Nagyvárad egy főispán irányítása alá került. Ezért kérdésként merült fel, hogy hogyan alakult a kormány és a törvényhatóságok viszonya? Milyen intézmények öröklődtek át a korábbi városszervezeti megoldásokból? Melyek voltak a legvitatottabb kérdések a köztörvényhatósági törvény parlamenti vitája során? Hogyan érvényesült a szakigazgatás a dualizmusban? Hogyan befolyásolta a helyi politika a törvény gyakorlati megvalósulását? Milyen szervezeti megoldások jelentek meg ennek eredményeként a két városban? Hogyan zajlott le a bizottsági tagok megválasztása és a tisztújítás?	en
dc.description.corrector	de
dc.format.extent	221	en
dc.identifier.uri	http://hdl.handle.net/2437/79801
dc.language.iso	hu	en
dc.language.iso	en	en
dc.subject	Magyarország	en
dc.subject	Hungary	en
dc.subject	Debrecen
dc.subject	Szeged
dc.subject	19. század
dc.subject	19.century
dc.subject.discipline	Történelemtudományok	en
dc.subject.sciencefield	Bölcsészettudományok	hu
dc.title	A köztörvényhatósági törvény (1870:XLII. tc.) bevezetése Debrecen és Szeged szabad királyi városokban (1870-1872)	en
dc.title.translated	The Introduction of the Municipal Authorities Act (Act XLII of 1870) in the Royal Free Boroughs of Debrecen and Szeged (1870-1872)	en