Az elmúlt évtizedekben történetírásunk bizonyította, hogy a 14–15. századi Magyar Királyság politikai hatalma az uralkodó és az őt támogató bárói családok kezében összpontosult. Így ezen családok történetének részletes megismerése nélkül nem rekonstruálható a korabeli hatalmi elit, és a politikatörténeti események láncolata. Ennek ellenére kevés ilyen értekezés készült a mai napig. Ezt az űrt kívánja jelen dolgozat részben pótolni. Az északkeleti országrészben birtokos Perényi család terebesi ágának első öt generációjának történetét dolgozzuk fel értekezésünkben. A család a 14. században emelkedett fel, és a 15. században már az arisztokraták közé sorolták. A dolgozat időintervalluma a Perényi család első ismert ősétől, Orbántól (1271) Perényi János tárnokmester haláláig (1458) terjed. Részletesebben Perényi Péter várnagy (†1388), Imre kancellár (†1418), és János tárnokmester (†1458), tevékenységének vizsgálatát végezzük el, a legnagyobb hangsúlyt utóbbira helyezve. A dolgozat vázát egy alapos birtoklástörténeti áttekintés adja. A középpontba azért került a birtoklástörténet, mivel korszakunkban a hatalom leginkább a birtokok nagyságában mérhető. A nagybirtokos család rezidenciaválasztását, társadalmi hálózatát, címer- és pecséthasználatát, építkezéseit a forrásadottságokhoz mérten is elemezzük. Továbbá a család tagjaival kapcsolatban már-már toposzként megjelenő elemek mögöttes tartalmát ismertetjük és szükség esetén megkérdőjelezzük. Perényi János tárnokmester egyike volt azoknak az országnagyoknak, akik a Zsigmond stabil belpolitikai rendszerében nevelkedtek és érték meg a cselekvőképes férfikort. Azon kevesek egyike, akik politikai pályájuk csúcsán érték meg a Zsigmond utáni trónharcokat, kormányzóságot és bizonytalan belföldi erőviszonyokat, és az egyetlen világi előkelő, aki mindvégig megőrizte birtokait és tisztségét is. Életének részletes megismerése által a 15. század közepi politika-, társadalom-, és művelődéstörténeti folyamatok megértéséhez is közelebb kerülünk. János életpályája nem csak a Perényi családon belül, de a kortársaihoz képest is jól dokumentálható, így hosszú, két évtizedes működését három korszakba osztva vizsgáljuk. Perényi János életpályája nem tárgyalható a városokhoz fűződő viszonyának részletesebb vizsgálata nélkül, ezért nagyvonalakban ismertetjük a tárnokmesteri hivatal működését, és a felső-magyarországi városok szerepét az 1440-es és 1450-es években. Dolgozatunk végén a felhasznált adatok jó részét rendezett, átlátható formában tesszük közzé – mely reményeink szerint dolgozatunk legidőtállóbb egysége lesz. Our historiography has shown in the past decades that the political power of the Hungarian Kingdom in the 14th – 15th centuries concentrated in the hand of the ruler and the baronial families that surrounded him. Thusly, the contemporaneous elite and the chain of political actions cannot be reconstructed without understanding the detailed history of these families. Despite this, very few papers have been published in this subject until today. The thesis attempts to partially fill this gap. In the thesis, the history of the first five generations of the Terebes branch of the Perényi family that owned lands in the North-Eastern part of the country is processed. The family rose in the 14th century and was listed among aristocracy in the 15th. The time interval of the dissertation is from the first known ancestor of the Perényí family, namely some Orbán (1271), until the death of János Perényi (1458), Master of the Treasury. In details, I examine the activity of Péter Perényi (†1388) Castellan, Chancellor Imre (†1418) and János (†1458), Master of the Treasury, placing greater emphasis on the latter. A thorough survey of land holding history forms the backbone of the thesis. The reason for choosing the history of land holding is that power in the era can be measured in the size of one’s land. In accordance with the sources I also examine why the family chose that particular residency, their social network, their seal-and coat of arms usage. Furthermore, I analyze and if necessary criticize what lies beyond certain topoi that are in connection with some members of the family. János Perényi, Master of the Treasury was one of those officials, who grew up and reached the age of legal competence under the stable inner political system of Sigismund. He was one of the few who were at the peak of their career during the game of thrones, the regency and the hazy domestic power relations that followed Sigismund, and he was the only secular lord, who was able to keep his lands and offices all along. By examining his life and career, we get closer to understanding the art-, political- and socio-historical courses of the middle of the 15th century. The career of János can be well documented not only within the Perényi family, but compared to his contemporaries as well, thusly we are able to examine his two-decade long activity in three separate periods. His career cannot be invoked without further examining his connections to the cities, thusly I broadly describe the operation of the office of the Master of the Treasury, together with the role of the Upper-Hungarian cities in the 1440’s and 1450’s. At the end of the dissertation, I publish a great part of the applied sources in a clear, organized form – which hopefully will be the most “future-proof” part of the thesis.