A nem veszélyes áruk szállítása és raktározása során a zárt terekben dolgozó munkavállalók kémiai szennyezők expozíciójának lehetnek kitéve, mely sokszor rejtve marad a munkáltatók és a munkavállalók előtt egyaránt. A kitettség hosszú távon egészségkárosodást okozhat, mely megelőzhető lenne tudományos bizonyítékokon alapuló munkaegészségügyi intézkedések alkalmazásával. Vizsgálati célkitűzéseink voltak a (1) nem veszélyes áruk szállítása és raktározása során alkalmazandó nemzetközi és hazai jogszabályok azonosítása és tartalmi elemzése, a (2) zárt terekben dolgozó munkavállalók biztonságáért és egészségéért felelős személyek körében a vizsgált kémiai expozícióval kapcsolatos ismeretek és tapasztalatok felmérése, valamint (3) a zárt terekben munkát végző dolgozók körében tapasztalt egészséghatások, továbbá az expozícióhoz kapcsolódó ismeretek, attitűdök valamint prevenciós gyakorlat vizsgálata. A kutatás során jogszabályi adatbázisokban történő szisztematikus kereséssel és elemzéssel, munkaegészségügyi, valamint áruszállításért és raktározásért felelős szakemberek körében felvett félig strukturált interjúkkal, valamint logisztikai vállalatoknál alkalmazott munkavállalók körében végzett kérdőíves felmérés segítségével vizsgáltuk a probléma hazai jellegzetességeit. A jogszabályi környezet vizsgálatának eredményeként megállapítható, hogy az európai uniós és hazai jogszabályok jelen formájukban nem specifikusak kellőképpen a vizsgált probléma adekvát szabályozására A szakemberek az interjúk során a kémiai expozíciókat ritkának, azok egészségre gyakorolt hatásait elhanyagolhatónak tartották, valamint tapasztalataik szerint a munkavállalók sem aggódtak az egészségüket illetően a vizsgált problémával összefüggésben. A munkavállalók körében végzett kérdőíves felmérés rámutatott a kémiai expozíciókkal kapcsolatos ismeretek hiányosságaira, a légúti irritáció és a végtagfáradtság e munkavégzéssel mutatott összefüggésére, a megelőző munkaegészségügyi intézkedések alkalmazásának elégtelen voltára, továbbá arra, hogy azok a munkavállalók, akik a munkavédelmi oktatás során specifikus ismeretekre tettek szert a vizsgált expozíciókkal összefüggésben, gyakrabban és hatékonyabban alkalmaztak olyan munkaegészségügyi intézkedéseket, amelyek az védekezést hatékonyan képesek szolgálni. Vizsgálatunk eredményeként megállapítható, hogy a zárt terekben dolgozó munkavállalók egészségének megfelelő szintű védelme érdekében a jogszabályi környezetnek reflektálnia kellene a kémiai szennyezőkkel kapcsolatos új tudományos eredményekre, melyekre a munkavédelmi oktatások során is hangsúlyt kellene helyezni annak érdekében, hogy a munkavállalók ismeretekkel rendelkezzenek róluk, és képesek legyenek megtenni a szükséges és hatékony preventív munkaegészségügyi intézkedéseket. A kémiai szennyezők zárt terekben való jelenlétére direkt expozíciós mérésekre, a lehetséges egészséghatásaikra pedig hosszú távú követéses vizsgálatokra lenne szükség a hazai viszonyokra adaptáltan.

During the transportation and storage of non-dangerous goods, workers in closed spaces may be exposed to chemical pollutants, which are often hidden from employers and workers alike. Exposure can cause long-term health effects that could be prevented by the application of evidence-based occupational health and safety measures. The objectives of our study were (1) to identify and analyse the content of international and national legislation applicable to the transportation and storage of non-hazardous goods, (2) to assess the knowledge and experience of those responsible for the safety and health of employees working in closed spaces with respect to chemical exposures, and (3) to examine the health effects experienced by employees working in closed spaces as well as their knowledge, attitude and preventive practices related to chemical exposures. The research was carried out by a systematic search and analysis of legislation, semi-structured interviews with occupational health and safety (OHS) professionals and warehouse managers, and by a questionnaire survey of workers at logistics companies to investigate the Hungarian context of the problem. The analysis of the legislative environment showed that the EU and national legislation in their current form is not specific enough to adequately regulate the investigated problem. The interviewed professionals considered chemical exposures to be rare, their health effects to be negligible, and, in their experience, workers were not concerned about their health in relation to this problem. The questionnaire survey of workers revealed gaps in their knowledge about chemical exposures, demonstrated the association of respiratory irritation and fatigue with warehouse work, and pointed out the inadequate use of preventive OHS measures. Workers who had acquired specific knowledge about chemical exposures during their OHS training were found to use effective preventive measures more likely. As a result of our investigation, it can be concluded that in order to ensure an adequate level of health protection for employees working in closed spaces of transportation and storage, the legislative environment should be more specific reflecting new scientific findings on chemical pollutants, this information should be incorporated in OHS training to increase awareness and enable workers to take effective preventive measures. Direct exposure measurements would be required to detect the presence and concentration of chemical pollutants in closed spaces, and long-term follow-up studies adapted to domestic conditions would be necessary to study potential health effects.