A látvány-csapatsportágak hazánkban a rendszerváltás óta nézőszám problémákkal küzdenek, amelyet rendszerint a „rossz termék” érvvel magyaráz a közvélemény, ugyanakkor ez olyan sportágakban, mint például a kézilabda vagy a vízilabda, melynek hazai bajnokságai a világ élvonalába tartoznak, könnyen belátható, hogy nem állja meg a helyét. A téma aktualitását jól jelzi, hogy egyre több nemzetközi kutatás foglalkozik a passzív sportfogyasztást befolyásoló tényezők vizsgálatával. A 2020-ban kitört világméretű koronavírus-járvány következményeként világossá vált, hogy hosszú távon, üzleti alapú látványsport - a növekvő televíziós és szponzori bevételek ellenére - elképzelhetetlen helyszíni nézők nélkül. Úgy gondolom, hogy a magyar labdarúgás iránti alacsony fogyasztói érdeklődés okainak feltárása, valamint az azokra adott helyes és releváns válaszok megfogalmazásához komplex vizsgálat szükséges. Kutatásom célja, hogy választ találjak arra a kérdésre, hogy a magyar futballmérkőzéseket, miért kevesen követik a helyszínen. A 2010-es kormányváltás után az NB1-es és NB2-es csapatok többsége új stadionba költözhetett vagy felújították korábbi otthonukat, azonban a várakozásoktól eltérően a nézői érdeklődés nem nőtt számottevően, az új létesítmények kihasználtsága komoly problémákat jelent a csapatoknak, illetve a stadionüzemeltetőknek. Disszertációmban egyszerre tárom fel a labdarúgó-mérkőzésekre járó szurkolók motivációs tényezőit, illetve az attól távolmaradókat befolyásoló faktorokat. Eredményeim alapján megállapíthatom, hogy a magyar labdarúgás iránti alacsony nézői érdeklődéséért nem elsősorban a mérkőzések színvonala vagy a sikertelenség a felelős, amögött sokkal inkább különböző szocio-kulturális tényezők húzódnak meg, mint például más szabadidős programok, illetve az állami intézkedések kontraproduktív hatása. A futballszurkolók érdeklődését a távolmaradókhoz hasonlóan nem a látványosság vagy a siker befolyásolja igazán. A korábbi elméleti megközelítésekkel szemben, mely szerint látványosság és a siker a legfőbb befolyásoló tényezők a helyszíni nézettségben, jelen vizsgálat azt igazolta, hogy a kedvenc csapatukhoz való hűség, a csapattal való azonosulás, illetve a szórakozás iránti vágy miatt járnak labdarúgó-mérkőzésre. Eredményeim alapján úgy gondolom, hogy annak érdekében, hogy a nézői érdeklődés emelkedjen, a Magyar Labdarúgó Szövetségnek a futballklubokat az üzleti alapú működés irányába kell terelnie, fokozatosan csökkentve az állami dotáció mértékét. Ez kulcsfontosságú, tekintettel arra, hogy a távolmaradók esetében jól látható, hogy a labdarúgás kiemelt állami támogatása kontraproduktív a fogyasztói érdeklődés kialakítása, vagy fenntartása kapcsán. Az üzleti alapú működés irányába való elmozdulás mellett a probléma megoldását a passzív sportfogyasztási kultúra-, valamint a klubok lokális beágyazódásának megteremtése, erősítése jelentheti.

Spectator sports in Hungary have been suffering from the lack in numbers of spectators since the transition to a democratic system, in 1989, that is explained away by the public as „bad product”, that can easily be seen as not justified in the case of for example handball and waterpolo, whose national leauges belong to the world elite. The sheer fact that many international studies target the factors, influencing passive sport consumption, shows, that it is a hot issue these days. It became clear, as a consequence of the outbreak of the worldwide COVID-19 pandemic in 2020, that business based spectator sports – despite the ever growing broadcasting and sponsor revenues – can not be imagined without flesh and blood ticket holders. I beleive, that a thorough investigation is needed in order to explore the reasons behind low consumer interest towards Hungarian professional football and also in order to formulate adequate measures to these challenges. The aim of my study is to find an answer to the question, why there are so few visitors at Hungarian football matches, present at the stadiums. Although the majority of the NB1 and NB2 league teams could have moved into either in a new stadium or at least a renewed former one since 2010, but, despite of expectations, attendance has not grown significantly, utilization of the new premises has always been a great problem either to the team or respectively the stadium operators. It is my aim in my dissertation to reveal the motivatior factors of match attendees and also to highlight the factors that influence people staying away from stadiums. Based on my results, it is not the quality of matches, nor the lack of success that are primarily responsible for low spectator interest towards Hungarian football, it is more likely to be influenced by different socio cultural factors, such as other leisure programs and also the contraproductiv effect of state measures. It is neither the attraction nor the success that influence fans interest and non goers constraints. In contrast with former studies, whose findings established attraction and success as the primary motivators for matchday attendees, my study proves, that these motivators are more likely the loyalty and identification with the team and the desire to be entertained. Based on my findings, it is my sincere conviction, that to achieve a rise in attendees interest, football clubs must be steered towards business based operation, paralelly decreasing the level of state subsidies. The latter is of key importance, since it is clearly proved in the case of non attendees, that the discriminatively high subsidization of the professional footbal has contraproductiv effect on formulating and/or maintaining consumer interest. It can also be declared with high probability, that besides shifting towards business based operation, the creation and stregthening of both passive sport consumption and the incorporation of clubs into the local community, can be a probable solution to the problem.