A disszertáció célja, hogy feltárjam az iskolai tisztességtelen viselkedés háttértényezőit, különös figyelmet fordítva a tanári lelkesedésre, valamint az iskolai motivációra. Ezek mellett kiemelt szerepet kapott a disszertációban az alapvető pszichológiai szükségletek egyéni faktorának vizsgálata a csalás tekintetében. Az iskolai csalás vizsgálatának relevanciáját jól mutatja, hogy az iskolai tisztességtelenség jelentősen befolyásolja a csaláshoz való általában vett hozzáállásunkat, hiszen az iskolai csalás és a munkahelyi közegben előforduló tisztességtelenség között pozitív összefüggést találtak (Sims, 1993). Emellett az iskolai csalás egy kiemelkedően égető probléma kör különösen a posztszocialista múlttal rendelkező hazánkban, hiszen míg a kelet-európai országokban az akadémiai csalások gyakorisága 87,9%, addig ez az arány meglepően magas a skandináv országokban mért 5%-hoz képest (Teixeira és Rocha, 2010). A disszertáció három kérdőíves vizsgálatának résztvevői egyetemi hallgatók voltak. A három vizsgálatban összességében 1019 fő (nő = 571) vett részt. Kérdőíves vizsgálatokat végeztünk és az első vizsgálat kivételével minden esetben strukturális egyenletmodellezést alkalmaztunk a változók közötti kapcsolati mintázatok feltárására. Korábbi kutatásokkal összhangban a tanári lelkesedés hiánya iskolai csalásban betöltött szerepe vitathatatlan. Eredményeink alapján az iskolai motiváció szerepe továbbra sem tisztázott az iskolai csalások esetében. Az extrinzik motivációnak nincs ugyan szerepe az iskolai tisztességtelenségben, azonban az amotiváció és az intrinzik motiváció közvetett vagy közvetlen esetleg mindkét hatása nem teljesen tisztázott. Az alapvető pszichológiai szükségletek csalásban betöltött szerepe jelentős. Az eredmények alapján elmondható, hogy a tanulmányi motivációk, a tanári lelkesedés, az alapvető pszichológiai szükségletek és az iskolai tisztességtelen viselkedés kapcsolata összetett és sok egyéb, látens tényező által is befolyásolt jelenség. Ugyanakkor a tanár lelkesedésének hiánya, valamint az alapvető pszichológiai szükségletek frusztrációja egyértelműen jelentős negatív tényező lehet, hiszen növelik az amotivációt, illetve a csalás gyakoriságát is fokozza. Összességében elmondható az eredmények alapján, hogy ha azt szeretnénk elérni, hogy a magyar felsőoktatásban kevesebbet csaljanak a hallgatók számonkérések során, akkor a tanárok lelkesedésével és a hallgatók alapvető pszichológiai szükségleteinek kielégítésével a tisztességtelen iskolai viselkedés gyakoriságát csökkenthetjük, emellett pedig olyan intraperszonális folyamatokat katalizálhatunk (pl.: hallgatók amotivációjának csökkenése), melyek szintén hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a hallgatók kevesebbet csaljanak a vizsgákon.

The aim of the dissertation is to explore the background factors of unfair academic behavior, with a special focus on teacher enthusiasm and motivation. In addition, the examination of the individual factor of basic psychological needs in relation to cheating was given a prominent role in the dissertation. The relevance of cheating is well illustrated by the fact that academic dishonesty significantly influences our general attitude towards fraud, as there is a positive correlation between academic cheating and dishonesty in the workplace (Sims, 1993). In addition, academic cheating is a particularly burning problem, especially in Hungary, which has a post-socialist past, as while the frequency of academic cheating in Eastern European countries is 87.9%, it is surprisingly high compared to 5% in the Scandinavian countries (Teixeira and Rocha, 2010). Participants in the three questionnaire surveys of the dissertation were university students. 1019 university students (female = 571) participated in the three studies. Questionnaire studies were performed and, with the exception of the first study, structural equation modeling was used to explore the relationship between the variables. Consistent with previous research, the role of lack of teacher enthusiasm in academic cheating is undeniable. Based on our results, the role of school motivation in cheating is still unclear. Although extrinsic motivation has no role in school dishonesty, the direct or indirect effects of amotivation and intrinsic motivation are not clear. The role of basic psychological needs in academic cheating is significant. The results suggest that the relationship between academic motivations, teacher enthusiasm, basic psychological needs, and academic cheating behavior is complex and influenced by many other latent factors. However, a lack of teacher enthusiasm and basic psychological needs frustration can clearly be a significant negative factor as they increase amotivation and increase the frequency of cheating too. In total, based on the results, if we want to achieve less academic cheating in Hungarian higher education during the examinations, we can reduce the frequency of cheating school behavior by enthusiastic teachers and satisfying the basic psychological needs of students. In addition, we can catalyze intrapersonal processes (e.g., decreased student motivation) that can also contribute to students cheating less on exams.