Kutatásomban, a természeti katasztrófákat követő hazai helyreállítás-értékelő rendszer folyamatmenedzsment alapú fejlesztésének lehetőségeit vizsgáltam. A kutatás kezdeti szakaszában, úgy gondoltam, hogy a helyreállítások komplexitásából adódó nehézségek – mint problémahalmaz – kezelésére, a folyamatalapú strukturálás megoldás lehet. Így, a megközelítés, eltérően a gyakrabban kutatott szervezetfejlesztés témakörétől, nem egy adott szervezet folyamatalapú fejlesztését tűzte ki célul, hanem egy adott, több szervezetet együttesen érintő (szervezeteken átívelő), folyamat – a természeti katasztrófákat követő helyreállítás – fejlesztését. A téma meglehetősen egyedinek számít hazánkban. A nemzetközi gyakorlat is azt mutatja, hogy a helyreállítások a katasztrófa menedzsment legkevésbé megértett területei közé tartoznak. A dolgozat olyan megközelítést, szemléletmódot alkalmaz, mely a katasztrófavédelmet a társadalom evolúciós fejlődésének velejárójaként, és ebben a szemléletben társadalmi intézményként kezeli. Témám komplex jellegéből adódóan, szükségesnek tartottam egy átfogó cél megfogalmazását, mely úgymond átölelte a kutatás öt célkitűzését és a célkitűzések megvalósítása során felállított öt hipotézisemet és az azok vizsgálatához alkalmazott módszereimet. Így, a természeti katasztrófákat követő helyreállítási folyamatok értékelésének támogatásához (helyreállítás értékelő-rendszer fejlesztéséhez), feltártam a nemzetközi és hazai szakirodalmi, jogszabályi, gyakorlati sajátosságokat (esettanulmányok és szakmai interjúk segítségével), a hazai helyreállítás vizsgálandó folyamatait, részfolyamatait, tevékenységeit, alap indikátorait, továbbá a helyreállításra specifikus elemzéseket (komplex mutató számítását, társadalmi bizalom és kríziskommunikáció elemzését) végeztem el. Ezek mentén javasoltam új beépítendő részfolyamatokat, tevékenységeket, indikátorokat, mérési és adatfelvételezési időszakokat, valamint jövőbeli kutatási irányokat. A hipotéziseim vizsgálatainak eredményei alapján, négy újszerű eredményem és egy új eredményem született. Összességében, a dolgozat újszerűségét abban realizáltam, hogy a sajátomhoz hasonló, a természeti katasztrófákat követő központi helyreállításokat tudományos igényeséggel, folyamatelven vizsgáló feltárással, a kutatásomat felölelő időszakban (2012. szeptemberétől 2020. júniusáig), hazánkat illetően nem találkoztam. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a dolgozat nem kritikát fogalmaz meg a helyreállításban közreműködő szervezeteket illetően, sokkal inkább megpróbál hozzájárulni a folyamatok értékeléséhez és fejlesztéséhez. In my research, I examined the possibilities of process management-based development of the Hungarian recovery assessment system following natural disasters. In the initial phase of my research, I thought that process-based structuring could be a solution to the difficulties arising from the complexity of restorations, as a set of problems. Thus, unlike the more frequently researched topic of organizational development, the approach did not aim at the process-based development of a given organization, but at the development of a given – process recovery after natural disasters – that affects several organizations together (cross-organizational). The topic is considered quite unique in our country. International practice also shows that recoveries are among the least understood parts of disaster management. The dissertation uses an approach and point of view that treats disaster management as an inherent part of the evolutionary development of society, and as a social institution. Due to the complex nature of my topic, I considered it necessary to formulate a comprehensive goal, which so to speak encompassed the five objectives of the research and the five hypotheses I set up during the implementation of the objectives and the methods used to examine them. Thus, in my work, to support the evaluation of recovery processes following natural disasters (for the development of a recovery assessment system), I unravelled the international and domestic literature, legal and practical peculiarities (with the help of case studies and professional interviews), the processes, sub-processes, activities and basic indicators of domestic restoration to be examined, and I also performed recovery-specific analysis (calculation of a complex indicator, analysis of social trust, and crisis communication). Using my results, I proposed new sub-processes, activities, indicators, measurement and data collection periods, and research directions for the future. Based on the results of my hypothesis studies, four novel results and one new result were obtained. Overall, I realized the novelty of the dissertation in the fact that I did not notice scientific researches of the central restorations following natural disasters, the exploration of the process, in the period of my research (September 2012 to June 2020), in Hungary. In my opinion it is important to point out that the dissertation does not criticise organisations involved in recovery, but rather tries to contribute to the evaluation and development of the processes.