Háttér és célkitűzések: Noha az alkotó, kreatív folyamatok mindegyikében megjelenik nyílt vagy látens tényezőként az idő; az idő szerepének direkt vizsgálatára ritkábban kerül sor a kreativitáskutatások terén (Mainemelis, 2002; Runco, 1999). Ennek a kutatási résnek a betöltését célozza meg a kreativitás időbeli aspektusait bemutató jelen értekezés. A disszertációban filogenetikai, ontogenetikai, procedurális és pszichometriai nézőpontok alapján kerülnek összefoglalásra a temporalitással kapcsolatos hazai és nemzetközi kutatási tapasztalatok, másrészt bemutatásra kerülnek a saját kutatási eredményeink is. Kutatásunk három, önállóan is értelmezhető, de egymással szoros összefüggésben álló vizsgálatból áll: 1. A tesztfelvétel időtartamának hatása a kreativitástesztek eredményeire (célja: megismerni a teszthelyzetbeli ötletgenerálás időbeli jellemzőit). 2. A kreativitás alakulása gimnazisták körében végzett négy év időtartamú longitudinális vizsgálatban (célja: a longitudinális kutatás segítségével információk szerzése a tesztek teszt-reteszt megbízhatóságára, a konstruktív validitás időbeli aspektusaira, valamint a nemek hatására vonatkozóan). 3. A Szokatlan használat teszt és a Körök teszt revideálása (célja: e tesztek felülvizsgálata a válaszok és a személyek tekintetében, korcsoportokon belüli és korcsoportok közötti viszonylatban). Módszer: mindhárom vizsgálatban a verbális kreativitás tesztek közül a Szokatlan használat Tesztet (Barkóczi és Klein, 1968), a figurális tesztek közül a Körök Tesztet (Torrance, 1974) alkalmaztuk (sztenderdizált értékelési metódusuk megjelent: Zétényi, 1989); kiegészítő vizsgálati eszköz a Raven nonverbális intelligencia teszt volt. Az első vizsgálatban 207 középiskolás (15-19 éves) tanuló, a második vizsgálatban a középiskolai tanulmányaikat 2011-ben 9. évfolyamon megkezdő és 2014-ben 12. évfolyamon befejező tanulók alkották (n=107; 66 férfi, 41 nő). A harmadik vizsgálatot 1363 vizsgálati személlyel végeztük el, akiknek 35331 válaszát rögzítettünk. Az eredmények tézisszerű felsorolása: Első vizsgálat: 1. A kreativitástesztekben lényeges különbséget találtunk a tesztfelvétel két félideje között egy-egy teszt kreativitás pontszámai tekintetében. Az ötletgenerálás nem egyenletesen oszlik el a tesztfelvétel két félideje között. 2. A kreativitás tesztek első öt percében nyújtott teljesítmények alapján nem jósolható be biztonsággal egy hosszabb időtartamú tesztfelvétel eredménye. 3. Az intelligencia némi hatással van a verbális kreativitásra, azonban a gyenge korrelációk alapján arra következtethetünk, hogy a közöttük lévő kapcsolat igen esetleges. Második vizsgálat: 1. A kreativitásmutatók időben csak mérsékelten statikusak. 2. A kreativitás fejlődésére vonatkozóan megállapítható, hogy többnyire azok a tanulók érnek el nagyobb mértékű kreativitástesztbeli pontszámkülönbséget (fejlődést), akik eleve magasabb pontszámokról indulnak. 3. Az intelligencia alapján a kreativitásmutatókban történő fejlődés bejóslása igen esetleges. 4. Tapasztalataink szerint nincs jelentős mértékű szignifikáns különbség a nemek között. Harmadik vizsgálat: 1. Eredményeink szerint a fluencia tekintetében várható fejlődés (válaszszámbeli növekedés) az életkor előrehaladásával nem egyenletes, középiskolás korban egyfajta fejlődésbeli megtorpanás tapasztalható. 2. A korábbi és a revideált originalitás értékek különböznek. E különbségek a kreativitástesztek temporális értelemben vett kultúrafüggőségére mutatnak rá. 3. A válaszok nem egyenletesen oszlanak el a kreativitás tesztek fogalmi kategóriái között. 4. Annak ellenére, hogy szignifikáns pozitív irányú erős korrelációkat találtunk a korábbi fluencia, originalitás és flexibilitás mutatók között (rs = 0,85 és 0,98 közötti, p<0,05) mindkét teszt esetében, minden korcsoportban, szükséges a fluencia torzító, originalitást növelő hatásának kiküszöbölését szolgáló más mutatók (az átlagos originalitás, a relatív flexibilitás és a revideált átlagos originalitás) használata. 5. A kreativitás tesztek egységesített (főként felnőttek válaszai alapján összeállított) pontozási rendszere nem feltétlenül alkalmas a fiatalabb korú tanulók kreativitásának értékelésére, ezért szükség van a legalább korcsoportok szintjére lebontott értékelő táblák alkalmazására. Összegzés: Az értekezés teoretikus jelentősége: a kreativitás időbeli aspektusaira vonatkozóan széleskörű áttekintést nyújt a hazai és a nemzetközi kutatások tekintetében. Gyakorlati jelentősége: 1) korszerű, hazai adatokat szolgáltat a kreativitás temporális jellemzőire vonatkozóan; 2) a kutatási tapasztalatok összegzéseként létrejöttek a Szokatlan Használat teszt és Körök teszt revideált originalitás értékekkel rendelkező, korcsoportokra (alsós, felsős, középiskolás) lebontott értékelő táblázatai.

Background and objectives: Although time plays a role as a latent or explicit factor in all creative processes, a direct examination of the role of time occurs less frequently in creativity research (Mainemelis, 2002; Runco, 1999). This current dissertation, aiming to fill this gap in research, introduces the temporal aspects of creativity. On one hand, summarizing the experience of national and international research in connection with temporality based on phylogenetic, ontogenetic, procedural and psychometric points of view and on the other hand, introducing our own research results as well. Our research consists of three, closely-related studies which may also be interpreted individually: 1. The effect of testing time on the results of creativity tests (aim: to become aware of the temporal aspects of creativity in test situations). 2. The development of creativity in secondary academic grammar school students examined a 4-year - long longitudinal study. 3. Revision of the Unusual Uses Test and Circles Test. (aim: the revision of the tests indicated with regard to responses and individuals and responses within and between age groups). Methodology: In all three studies the Unusual Uses Test from the verbal creativity tasks (Barkóczi and Klein, 1968), the Circles Test from the figural tasks (Torrance, 1974) were applied (standardized evaluation method of these tests was published: Zétényi, 1989); and the Raven nonverbal intelligence test was applied as a complementary means of study. In the first study, 207 secondary school students (aged between 15 and 19), in the second study students who began their 9th grade in 2011 and finished school in their 12th grade in 2014 (n=107; 66 male, 41 female) were included. The third test was conducted on 1363 individuals whose 35331 responses were recorded. The thesis-like enumeration of the results: First study: 1. With regard to test scores, a significant difference was found in creativity tests between the two halves of the test conduction. The distribution of creativity was asymmetric between the two halves of the test conduction. 2. Based on the achievement in the first 5 minutes of creativity test, the result of a longer test may not be definitively predicted. 3. Intelligence has some effect on creativity but based on the weak correlations, it can be assumed to be quite accidental. Second Study: 1. The creativity indicators are moderately static in time. 2. With regard to the development of creativity, it may be concluded that mostly those students achieve a greater score difference (development) in creativity tests who originally achieved higher scores. 3. The prediction of the development in creativity indicators based on intelligence is quite accidental. 4. Based on our experience, there is no significant difference between the sexes. Third study: 1. According to our results, the expected development with regard to fluency (increase in the number of responses) is not steady with the advancement of age, a stop may be experienced in adolescent age. 2. The earlier and revised scores of originality are different. These differences point to the cultural dependency of creativity tests in the temporal sense. 3. The responses are not distributed equally between the conceptual categories of creativity tests. 4. In spite of finding strong, positive correlations between the earlier indicators of fluency, originality and flexibility (rs = between 0,85 and 0,98, p<0,05), in the case of both tests and in all age groups, it is necessary to use other indicators (those of average originality, relative flexibility and revised average originality) to eliminate the distortive, originality-enhancing effects of fluency. 5. The unified scoring system of creativity tests (based on the responses of mainly adults) is not necessarily suitable to evaluate the creativity of younger students therefore it is necessary to apply evaluation tables applicable to at least age groups. Conclusion: the theoretical significance of the dissertation: it provides a comprehensive review of temporal aspects of creativity with regard to national and international research. Its practical significance: 1) it provides up-to-date, national data with regard to temporal aspects of creativity. 2) As a result of research, evaluation tables with revised originality scores of the Unusual Uses Test and the Circles Test, applicable to age groups junior and senior elementary and secondary school students), were created.