Absztrakt Kulcsszavak: késő modern médiakörnyezet, médiaelmélet, közösségi média, késő modernitás, társadalmi cselekvés, közösségi együttműködés, problémamegoldási, együttműködő-közösségi médiaelmélet Doktori értekezésem a média területén az elmúlt két évtizedben bekövetkezett változásokat, elsősorban a web 2.0 technológiai kiteljesedésével a média közösségi fordulatához kapcsolódó jelenségeket vizsgálja a médiakutatás interdiszciplináris eszköztárát alkalmazva. A dolgozatot megalapozó kutatás a 2000-es évek első évtizedétől, az online közösségi média széles körű elterjedésétől ragadja meg a késő modernitás médiakörnyezetének sajátosságait, fókuszában a kooperatív és kompetitív stratégiák szerint megvalósuló kollaborációk vizsgálata áll. A technológia fejlődése által fűtött digitalizáció, a gyorsan bővülő internetpenetráció és a mobil eszközök térhódítása fokozatosan változtatták meg a médiumokat és a médiahasználat módját. A késő modernitás hibrid, közösségi jegyeket hordozó és a web 2.0 technológiájára épülő közösségi média platformjai a média gazdasági, társadalmi és kulturális szerepét, megítélését, pozícióját, elméleti megközelítését is átalakították. A változást a 2000-es évek első évtizedének közepétől a megosztás, a részvétel és a közösség fogalmaival írták le, de a kezdetektől jelen voltak, majd felerősödtek az újfajta összekapcsolódás veszélyeire figyelmeztető irányzatok. A dolgozatban részletesen bemutatom a médiakörnyezetet alkotó médiumokat, kirajzolom és azonosítom a médiakörnyezet alapvető attribútumait: ehhez a médiateoretikusok szövegeit kritikai metaelemzésnek vetem alá, de a médiakörnyezet alapkarakterének és jelenségeinek leírásához, valamint magyarázatához történeti perspektívát is érvényesítek. A szakirodalom metaelemzése és az esettanulmányok együttesen segítenek megérteni, hogyan jutunk el a 2000-es évek közösségi összekapcsolódást éltető forradalmi hevületétől a 2020-as évekre jellemző kiábrándult vagy távolságtartó médiakutatói attitűdhöz. Dolgozatom négy esettanulmányában a késő modern médiakörnyezetben lehetővé vált online közösségi együttműködések változatait mutatom be. A közösségi felkészülés és problémamegoldás eltérő megvalósulásait vizsgálom az online közösségi platformok színterein. Nem a típusképzés igényével tárom fel ezeket az eseteket: történeti és regionális eltéréseket is mutató közösségi aktivitásokról van szó, sokféleségük miatt azok az elméleti megfigyeléseim tesztelésére alkalmasak. Az esettanulmányokban a közösségi médiumok és az azok színterein egymással összekapcsolódó médiahasználók szerepét próbálom tetten érni, ezért a nyilvánosság (a színtér) megalkotására, a társadalmi problémák tematizálódására és a részvétel megvalósítására fókuszálok. Értekezésem a modern és posztmodern médiaelméleti megközelítések kritikai metaelemzését követően saját médiaelméleti kontribúcióval zárul. Az együttműködő-közösségi médiaelmélet keretet ad a késő modern médiakörnyezet online közösségi színtereinek pontosabb leírásához és komplexebb megértéséhez.

Abstract Keywords: late modern media environment, media theory, social media, late modernity, social action, social collaborations, problem solving, collaborative social media theory

My doctoral thesis examines the changes in the field of media over the last two decades, especially the phenomena related to the social turn of media with the technological development of Web 2.0, using the interdisciplinary tools of media research. The research underpinning the thesis captures the specificities of the media environment of late modernity from the first decade of the 2000s, the widespread use of online social media, with a focus on collaborations according to cooperative and competitive strategies. Digitalization, fuelled by technological advances, and the rapid growth of penetration of mobile devices, has gradually changed the media and the way we consume them. The hybrid social media platforms of late modernity, with their social features, based on Web 2.0 technology, have also transformed the economic, social, and cultural role, perception, positioning, and theoretical approach of media. This change was described from the mid-2000s onwards in terms of sharing, participation, and community, but trends warning of the dangers of this new form of interconnection were present from the beginning and then intensified. The purpose of this paper is to provide a detailed description of the late modern media environment and identify its primary attributes. To achieve this, I will analyze media theorists' texts critically and adopt a historical perspective to explain the fundamental characteristics and phenomena of the media environment. Together, the meta-analysis of the scientific theories and the case studies help us to understand how we move from the revolutionary fervour for communal connectivity of the 2000s to the disillusioned or detached media research attitudes of the 2020s. In the four case studies in this thesis, I present the variations of online social collaborations made possible in the late modern media environment. I explore different realisations of collaborative preparation and problem-solving in the online social platform scene. I do not offer these cases for typification: they are examples of community activities with historical and regional variations, and their diversity makes them suitable for testing my theoretical observations. In the case studies, I try to understand the role of social media and the media users who are interconnected through them, and therefore focus on the construction of the public sphere (the scene), the agenda setting of social issues and the implementation of participation.

In the conclusion of my thesis, which included a critical meta-analysis of modern and postmodern approaches, I present my own media theory as a contribution to the field. My collaborative social media theory offers a comprehensive framework for better describing and understanding the complex online social scene in today's media environment.