A felnőttkori közösségi zenetanulás empirikus vizsgálata a hazai fúvószenekarok tükrében

Radócz, József Miklós

A felnőttkori közösségi zenetanulás empirikus vizsgálata a hazai fúvószenekarok tükrében

dc.contributor.advisor	Váradi, Judit
dc.contributor.author	Radócz, József Miklós
dc.contributor.department	Humán tudományok doktori iskola	hu
dc.contributor.submitterdep	Bölcsészettudományi Kar::Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet
dc.date.accessioned	2025-10-23T07:41:18Z
dc.date.available	2025-10-23T07:41:18Z
dc.date.defended	2025-11-03
dc.date.issued	2025
dc.description.abstract	A tanulás, a gyakorlás, vagy akár a fejlődés szavakat hallva még napjainkban is hajlamosak lehetünk a fiatalabb, még iskoláskorú korosztályra asszociálni, pedig mára aligha van olyan terület, ahol ne lenne szükség a folyamatos önképzésre, a szüntelen megújulásra. Mindazonáltal a tanulás alatt nem csak a szorosan vett szakmai megújulást érthetjük, hiszen mára tudományos kutatások igazolják, hogy a különböző minőségi szabadidős tevékenységek összességében hozzájárulnak az egyén általános életminőségének javulásához is (Coffman & Adamek, 1999; Cohen, Bailey & Nilsson, 2002; Coffman, 2009; Williamson & Bonshor, 2019). Ezen gondolatmenet tekinthető a felnőttkori zenetanulás különböző elemeit vizsgáló kutatások vezérfonalának, amely nemzetközi tekintetben ugyan kiterjedt szakirodalmi háttérrel rendelkezik (Coffman, 2002), de hazai viszonylatban összességében még korai szakaszban jár. Jelen kutatás újdonság ereje abban rejlik, hogy hazai tekintetben még nem készült olyan kutatás, amely a fúvószenekarok szerepét neveléstudományi aspektusból vizsgálja. Ugyan maga a fúvószene világa hazánkban is régóta ismert, mind a tradicionális hivatásos „egyenruhás” zenekarok, mind az amatőr fúvószenei mozgalom oldaláról (Hollós, 1980; Marosi 1994), azonban kijelenthető, hogy a hazai fúvószenekari réteget érintve kifejezetten hiányos szakirodalommal és dokumentáltsággal találkozhatunk. Mindemellett ezen írások túlnyomó többsége főként a fúvós együttesek hagyományos történeti vonatkozásaira koncentrál, zenei életben betöltött zene- és kultúraközvetítő szerepük csak kevésbé rajzolódik ki általuk. Az előbbiek tükrében kettős célt fogalmaztunk kutatásunkat illetően. Dolgozatunkban a felnőttkori zenetanulás lehetőségeit kívánjuk tanulmányozni a közösségi muzsikálás vonatkozásában, mindezt a hazai fúvószenekari szcéna megismerésén és feltérképezésén keresztül. Munkánkkal szeretnénk rávilágítani a közösségi zenélés jelentőségére, az amatőr zenetanulás és fúvószenekari tagság iránti egyéni motivációkra, ezáltal az élethosszon át tartó zenetanulás, a felnőttkori közösségi zenélés és aktív zenei tevékenység előnyeire és esetleges hátrányaira, nehézségeire. Kutatásunk első lépéseként két különböző típusú, és eltérő életkori összetételű fúvószenekar öt-öt felnőttkorú tagjával készítettünk félig strukturált interjúkat, górcső alá véve a fúvószenélés iránti belső indíttatásaikat, valamint a hosszútávú zenekari tevékenységet befolyásoló esetleges tényezőket. Ezen tapasztalatokra építve ezt követően újabb félig strukturált interjúkat készítettünk, amelynek során a hét magyar régióból hét fúvószenekari karnagyot szólaltattunk meg. A karnagyi interjúk kódolását és tartalomelemzését MAXQDA Analytics Pro 2020 kvalitatív adatelemző szoftver segítségével végeztük, amely által rálátást nyertünk a hazai amatőr fúvószenekarok számos specifikumára. A kvalitatív elemek értelmezését követően hozzáláttunk egy országos fúvószenekari adatbázis felállításához. Dokumentumelemzés és hólabda módszer segítségével végül egy 171 amatőr fúvószenekart tartalmazó adatbázist hoztunk létre (FUZEKA2023 adatbázis), amely a további kutatómunkák alapjául szolgált. Az adatbázis véglegesítésével két külön kérdőívet szerkesztettünk zenekarvezetők és felnőttkorú zenekari tagok számára, mindkét kérdőívet EvaSys online kérdőívszerkesztő programmal hoztuk létre, amelyeket online formában juttattunk el az összes együtteshez. A válaszok során generálódott kvantitatív adatokat mindkét esetben SPSS adatelemző szoftverrel analizáltuk. A zenekarvezetők válaszai (n=109) által a hazai fúvószenei világ számadatainak megismeréséhez jutottunk közelebb, míg a fúvószenészek válaszai (n=463) nyomán a hazai fúvós világ eddig nem dokumentált karakterisztikái láttak napvilágot. Klaszterelemzés segítségével kirajzolódott, hogy a válaszadók alapvetően két nagyobb csoportra, Zenekarközpontúakra (n=291) és Mérsékelten visszafogottakra (n=171) osztható. Mindez lényegében azt jelöli, hogy a kutatásban résztvevő fúvószenészek számára egyaránt fontos a zenei aktivitás, illetve a fúvószenekari közösség, differencia mindössze az elköteleződés mértékében található. Kutatásunk során folyamatos megerősítést nyert, hogy a felnőttkori zenei aktivitás és a fúvószenekari tagság iránti elköteleződés hátterében alapvetően három motivációs faktor, a zenei-, a szociális- és a rekreációs tényezők játszanak meghatározó szerepet. Ezek közül is kiemelkedő fontossággal bírnak a különböző szociális elemek, legyen az a közösséghez való tartozás érzése, vagy akár a közösen átélt élmények jelentősége. Kutatásunk rávilágított, hogy a felnőtt zenészek jelentős része gyermek- vagy serdülőkori zenei tapasztalatokból építkezett. Különösen látványos, hogy a válaszadók több mint fele arról számolt be, hogy tanulmányai egy pontján komolyan fontolóra vette, hogy a zenei pályát hivatásszerűen végezze. Reményeink szerint kutatómunkánkkal sikerült egy olyan hiánypótló munkát elvégezni, amely mind a vizsgált fúvószenei közösség, mind pedig a hazai fúvószenei életet kevésbé ismerő réteg számára közelebbi megvilágításba helyezi ezen együttesek zenei életben betöltött, eddig méltatlanul keveset taglalt értékes szerepét.	hu
dc.description.abstract	Learning, practice, and personal development are still often primarily associated with younger, school-aged generations. Yet today, there is hardly any field that does not require continuous self-education and constant renewal. However, learning should not be understood solely as narrowly defined professional advancement, since research has clearly shown that engaging in various forms of meaningful leisure activities can also contribute to improving an individual’s overall quality of life (Coffman & Adamek, 1999; Cohen, Bailey & Nilsson, 2002; Coffman, 2009; Williamson & Bonshor, 2019). This perspective serves as a guiding principle for research into adult music learning – a field that, while supported by an extensive international literature (Coffman, 2002), remains at an early stage in the Hungarian context. The novelty of the present study lies in the fact that, within the Hungarian context, no previous research has examined the role of wind bands from an educational science perspective. While the world of wind music has long been established in Hungary, encompassing both traditional professional “uniformed” bands and the amateur wind music movement (Hollós, 1980; Marosi, 1994), it can be stated that there is a clear lack of scholarly literature and documentation focusing specifically on the Hungarian wind band scene. Moreover, existing publications have predominantly concentrated on the historical aspects of wind ensembles, with much less attention given to their mediating function in music and cultural life. In light of this, our research formulated a dual aim: this dissertation seeks to explore the possibilities of adult music learning within the context of community music-making, using the Hungarian wind band scene as its case study. Through this work, we aim to highlight the significance of community music-making, the individual motivations behind amateur music learning and participation in wind bands, and, more broadly, the potential benefits – as well as possible limitations and challenges – of lifelong music learning and active musical engagement in adulthood. As the first step of our research, we conducted semi-structured interviews with five adult members each from two wind bands of different types and age compositions. The aim was to examine their intrinsic motivations for participating in wind band activities and to explore the potential factors that may influence long-term ensemble involvement. Building on these initial insights, we then carried out additional semi-structured interviews with seven wind band conductors, one from each of Hungary’s seven regions. The coding and content analysis of the conductor interviews were carried out using the MAXQDA Analytics Pro 2020 qualitative data analysis software, which provided a deeper understanding of many specific aspects of the Hungarian amateur wind band scene. Following the interpretation of these qualitative elements, we proceeded to establish a nationwide wind band database. Using document analysis and the snowball method, we created the FUZEKA2023 database, which contains information on 171 amateur wind bands and served as the foundation for further research. After finalizing the database, we developed two separate questionnaires: one for conductors and one for adult band members. Both were created using the EvaSys online survey software and distributed digitally to all listed ensembles. The quantitative data generated from the responses were analyzed in both cases using the SPSS data analysis software. The responses from conductors (n=109) brought us closer to understanding the numerical characteristics of the Hungarian wind band scene, while the responses from the musicians (n=463) revealed previously undocumented features of the Hungarian wind music community. Cluster analysis revealed that the respondents could essentially be divided into two main groups: the Ensemble-Centered group (n=291) and the Moderately Engaged group (n=171). This indicates that for the wind musicians participating in the study, both musical activity and the sense of community within the ensemble are important, with the main difference lying in the level of commitment. Throughout our research, we consistently found that three main motivational factors play a decisive role in adult musical activity and long-term wind band participation: musical, social, and recreational aspects. Among these, social elements stand out in particular, whether it be the sense of belonging or the importance of shared experiences. Our study also highlighted that a significant proportion of adult musicians build on musical experiences from their childhood or adolescence. It is particularly noteworthy that more than half of the respondents reported that at some point during their studies, they seriously considered pursuing a professional career in music. We hope that this research has filled an important gap by offering new insights into the value and contribution of wind bands, both for those within this musical community and for those who are less familiar with the Hungarian wind band scene, and that it sheds light on the valuable but previously underexplored role these ensembles play in the musical landscape.
dc.format.extent	234
dc.identifier.uri	https://hdl.handle.net/2437/398105
dc.language.iso	hu
dc.language.iso	en
dc.subject	felnőttkori zenetanulás, közösségi zene, fúvószenekar, egyéni motiváció
dc.subject	adult music learning, community music, wind bands, individual motivation
dc.subject.discipline	Neveléstudományok
dc.subject.sciencefield	Bölcsészettudományok
dc.title	A felnőttkori közösségi zenetanulás empirikus vizsgálata a hazai fúvószenekarok tükrében
dc.title.translated	An Empirical Study of Adult Community Music Learning in the Context of Hungarian Wind Bands
dc.type	PhD, doktori értekezés	hu