Értekezésünk elsődleges célja egy az elmúlt néhány évtized társadalmi-gazdasági változásai következtében egyre inkább emelkedő tendenciának, a felsőoktatási tanulmányok melletti rendszeres hallgatói munkavállalás jellemzőinek feltárása elsősorban egy olyan időszakra vonatkozóan, amikor a gazdasági világválság jelenléte beszűkítette a munkaerőpiac mozgásterét, és közben a hazai felsőoktatási intézmények hallgatói létszáma is stagnált a korábbi évek gyors növekedése után, egy olyan egyetemen (Debreceni Egyetem), amely Magyarország egyetemei között hosszú idő óta a legjobb felsőoktatási intézmények közé tartozik. A teoretikus rész olyan elemekből áll, amelyekkel összefüggésbe hozató a hallgatói munkavállalás, vagy okként, vagy okozatként. Így betekintést nyerhetünk a nemzetközi és hazai társadalmi mobilitiási szakirodalomba, az attitűd-munkaattitűd megközelítésekbe, a társadalmi tőke elméletekbe és a hallgatói munkavállaláshoz kapcsolódó szakirodalomba. Úgy véljük, a felsőoktatási tanulmányok és a munkaerőpiacra való lépés között létrejött egy „szabadon választható összekötő-híd”, a fizetett munkavállalás lehetősége, amit egy lehetséges mobilitási csatornának tekintünk, amennyiben a hallgató élethelyzete ennek köszönhetően gyökeresen megváltozik az előző élethelyzetéhez képest. Mobilitás (elsősorban intragenerációs), abban az értelemben is, hogy a diplomások, ha végeztek fizetett vagy önkéntes munkát tanulmányaik alatt, hamarabb elhelyezkedhetnek és jobb állást nyerhetnek el, azaz foglalkozási presztízs szempontjából felfelé mobilizálódnak. Tudatosan a hallgatói munkavállalás pozitív hozadékaira hívjuk fel a figyelmet értekezésünkben, azokra a pozitív hatásokra, amelyeket a nemzetközi és hazai dokumentumok is megerősítenek: az iskola és a munka világa közötti átmenetet elsősorban az atipikus foglalkoztatási formák, köztük a diákmunka segítik elő leginkább (OECD, KSH). A pozitív hozadékok sorában a jövedelemszerzés aspektusa mellett találjuk a hallgatói munkavállalás önkiteljesedési funkcióját (NCES), a személyes fejlődést és a rövid időn belül történő egyéb megtérülési formákat (CHERI), szülők iránti empátia erősítést (HERI), emberi kapcsolatok bővítését (OECD). Tisztában vagyunk azzal, hogy a hallgatói munkavállalásnak negatív hozadékai is lehetnek az egyetemi évek alatt, például a tanulmányi eredményesség vagy a lemorzsolódás kapcsán. Egyetértünk azzal, hogy a hallgatók elsődleges feladata a felsőoktatásban a tanulás, ugyanakkor azzal is, hogy a felsőoktatási intézmények egyre kevésbé várhatják el a hallgatók teljes figyelmének és idejének akadémiai erőfeszítésekre történő szentelését. Értekezésünk empirikus részében (kvalitatív kutatás, illetve HERD 2012 kvantitatív kutatás) számtalan olyan kérdésre választ kaptunk, amelyek a tanulás melletti munkavállalásban érintett hallgatói csoportra vonatkozóan előzetesen megfogalmazódtak bennünk: megtudtuk, hogy a hallgatók több, mint felét érinti általánosságban a tanulás melletti munkavállalás, de ezen túlmenően felfedtünk egy sajátos helyzetben lévő hallgatói csoportot: a tanév közben rendszeresen munkát vállalókat, akik a válaszadók közel egyötödét teszik ki. Feltártuk, hogy ezek a hallgatók többnyire mesterszakosak, akik tudatosan készülnek a munkaerőpiacra, akik a jövedelemszerzés mellett kapcsolati hálójukat, tudásukat, tapasztalataikat kívánják bővíteni elsősorban, és azt is, hogy sokaknál a társadalmi tőke bővítése az elsődleges cél. Az adatokból egyértelműen következtethetünk önkiteljesedési, motivációs igények meglétére és egy újfajta, szülők iránti empátia alapú hallgatói jellemvonásra is. Munkához kapcsolódó attitűdjeik tekintetében nem találtunk szignifikáns eltérést a dolgozó és nem dolgozó hallgatók körében, amiből arra következtethetünk, hogy származási hátterükből, korábbi szocializációs színterekből hozott minták lehetnek inkább hatással a munkavállalásra. A rendszeresen dolgozók körében ugyanakkor öt különböző hallgató-típust azonosítottunk: közösségorientált-humánus, biztonságorientált - karrierista, teljesítményorientált - impresszív, kényelemorientált - komfortista. Származási helyzetük nem determinálja a hallgatókat, ugyanis hasonló arányban dolgoznak a jómódú és kevésbé jómódú hallgatók is, ellenben a szülőkkel való szoros jó minőségű kapcsolat szignifikánsan negatív hatást mutat a hallgatói munkavállalásra. Társadalmi tőke tekintetében azt találtuk, hogy intézményi hatásokban gyökerező társadalmi tőkeellátottság (baráti, hallgatói, oktatói kapcsolatok, bizalom, intézményen belüli aktivitás) magasabb arányban jellemzi a tanév közben, rendszeres fizetett munkában érintett hallgatókat a nem dolgozókhoz képest. A kortárscsoport, vagyis a barátok, hallgatótársak szignifikáns pozitív hatása mellett több társadalmi tőke jellemző, köztük az egyetemi-intézményi integráltság egyes hatásai is szignifikáns pozitív összefüggést mutatnak a hallgatói munkavállalással. Kutatási eredményeink azt mutatják, hogy az egyetemisták tanulás melletti munkavállalásának témájával érdemes foglalkozni, nemcsak azért, mert a jövő munkaerőpiacát tudjuk valamelyest előrevetíteni, de megismerhetjük a származási háttér és szocializációs színterek segítségével kialakult attitűdjeiket- munkaattitűdjeiket, amelyek feltételezésünk szerint tovább bővülnek a munkatapasztalat szerzése során, igazodva a munkaerőpiaci elvárásokhoz, esetleg finomítva azokat. Ugyanakkor úgy véljük, a társadalmi tőkeszerzés lehetséges színterének is tekinthetjük a tanulás melletti munkavállalást, aminek ereje túlmutat a gazdasági tőke jól behatárolható funkcióin, a materiális ismérvek korlátjain.

The tendency of regular student work has been growing worldwide as a result of social and economic changes taking place in the past decades. The principal aim of our study is to explore the characteristic features of regular student work done simultaneously with studies at the University of Debrecen, which has been ranked among the best institutions of higher education in Hungary for a long time. Our research, first of all, extends over some of the years following 2010, when the global economic recession had restricted the scope of the labor market. Meanwhile, the increase in the number of students in Hungarian institutions of higher education has also slowed down to a considerable extent. The theoretical part of our study consists of elements relating to student work either as cause or effect. This also allows us to examine the foreign and Hungarian specialized literature on social mobility, attitude and work-attitude, theories of social capital and student work. We believe that an “elective connecting link” has formed between higher education studies and entering the labor market, that is, the possibility of paid employment. We consider this as a possible channel for mobility inasmuch as the present life circumstances of students are essentially changed as compared to the previous ones. This can also be regarded as mobility (intra-generational, in the first place) in the sense that students having done paid or voluntary work can find employment sooner and obtain better jobs. In other words, they move upwards from the point of view of employment prestige. In this study, we emphasize those positive effects of student work which are also highlighted in foreign and Hungarian documents: the transition between school and work is helped, first of all, by atypical forms of employment such as student work (OECD, KSH). Amongst the positive effects of student work, we can find, next to the aspect of income, self-realization (NCES), personal development, as well as other forms of quick returns (CHERI) such as strengthening empathy towards parents (HERI), and expanding the scope of human relationships (OECD). We are aware of the fact that student work performed during the academic year can also have negative effects, for instance, in relation to study results or dropouts. We agree that the primary task of the students is studying and that institutes of higher education can less and less expect students to devote all their attention and time to academic efforts. In the empiric part of our study (qualitative research, HERD 2012 qualitative research) a large number of our questions concerning the student group affected by simultaneous studying and working raised by us previously, found the following answers: we have learnt that, in general, more than half of the students are affected by simultaneous studying and working. Moreover, we have discovered a student group which was in a special situation: students working regularly during the academic year who make up one fifth of the respondents. We have also found out that these students do their MA and purposely prepare to enter the labor market and intend to, in the first place, expand their network of personal relationships, knowledge and experience, that is to say, their primary aim is to expand their social capital. We can conclude from these facts that students show an inclination towards self-realization as well as empathy towards their parents. We have found no significant difference amongst working and non-working students with respect to their attitude to work, from which we can conclude that it is their social background and previous socialization that mostly affect their decision to work. We have identified five different types of students amongst those working on a regular basis: community-oriented and humane; security-oriented and careerist; performance-oriented and impressive; comfort-oriented and comfortist. Students are not determined by their social background since about the same number of well-to-do and less well-t-do students do student work. At the same time, a strong relationship with the parents have a significantly negative effect on student work. With respect to social capital, we have found that social capital provided by institutional circumstances (friendships, relationships with other students, professors, trust, activities within the institution) characterizes students doing paid work on a regular basis during the academic year at a higher rate than those not doing student work. In addition to the positive effect of the peer group, a larger amount of social capital features significantly. Among others, certain effects of being integrated with the university/institute also show a positive correlation with student work. Our research results show that it is important to examine the causes and effects of simultaneous student work and studying not only because it enables us to predict the future labor market but also because we can learn about both students’ attitudes and work-attitudes formed by their social background and socialization. We presume that these attitudes will expand while obtaining work experience as well as adjust to the demands of the labor market by maybe even refining them. We also believe that simultaneous student work and studying can also be regarded as a possible area of social capital the power of which goes beyond the restricted functions of economic capital as well as the criterion of material bounds.