A korkép mutatta kórkép – Az életkori alapú hátrányos megkülönböztetés tilalma a foglalkoztatásban
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
A doktori disszertáció a foglalkoztatási egyenlő bánásmód egy sajátos dimenzióját vizsgálja: az életkor mint védett tulajdonság alapján megvalósuló hátrányos megkülönböztetést. Bár a téma jelentősége és gyakorlati relevanciája – a jelenlegi demográfiai folyamatokra és munkaerőpiaci tendenciákra tekintettel – nő, a hazai jogirodalomban mindeddig viszonylag korlátozott figyelmet kapott. Az értekezés célja annak bemutatása, hogy az életkor mint védett tulajdonság milyen sajátos jellemzőkkel bír, és ezek mennyiben indokolnak eltérő dogmatikai, szabályozási és jogértelmezési megközelítéseket a foglalkoztatási diszkrimináció területén. A dolgozat elemzi a releváns dogmatikai kérdéseket, a vonatkozó magyar, uniós és nemzetközi jogi aktusokat, valamint a kapcsolódó esetjogot. Emellett olyan problémakörökre is rávilágít, mint a közvetett hátrányos megkülönböztetést övező deficit, illetve a védett tulajdonságok összefonódásának, azaz a többszörös diszkrimináció és az interszekcionalitás nóvuma. Az elméleti keretek, szabályozási alapkérdések és a joggyakorlati analízis együttese teszi teljessé a vizsgált jelenség komplex rendszerét, a dolgozat címében megjelenített korkép mutatta kórképet. The doctoral dissertation examines a specific dimension of equal treatment in employment: discrimination based on age as a protected characteristic. Although the topic’s significance and practical relevance – given current demographic trends and labor market developments – are growing, it has received relatively limited attention in the Hungarian legal literature until now. The aim of this dissertation is to demonstrate the specific nature of age as a protected characteristic and to what extent these factors give rise to distinct dogmatic, regulatory and interpretive approaches in the field of employment discrimination. The thesis analyzes the relevant doctrinal issues, the applicable Hungarian, EU and international legal acts, as well as the related case law. In addition, it highlights issues such as the deficit surrounding indirect discrimination, as well as the novelty of the overlapping of protected characteristics, namely multiple discrimination and intersectionality. The combination of theoretical frameworks, fundamental regulatory issues, and the analysis of related legal practice completes the complex system of the phenomenon under examination, the age portrait and the diagnosis of discrimination, depicted in the thesis’s title.