A városok mindig is a központi hatalom és a társadalmi szerveződés helyszínei voltak, emellett szerves részét képezték a társadalmi és technológiai fejlődésnek is. A városok iránti általánosabb érdeklődést a 19. század végén az urbanizáció hatása keltette fel, először a saját korukkal foglalkozó rokon tudományok: a statisztika, a közgazdaság-tudomány, a 20. századtól mindinkább a geográfia, a szociológia, majd a kultúrtörténet művelőinek körében vált népszerűvé a város mint jelenség. A várostörténet folyamatosan változott és formálódott, egyre inkább egy önálló területté vált. A városhierarchia-kutatások elsősorban a 60-as, 70-es években lejátszódó „kvantitatív forradalom” időszakára tehetők a nemzetközi porondon. A két világháború közti előzményre építkező 1970-es években kibontakozó „kvantitatív forradalom” azonban nemcsak új eszközöket adott a kutatók kezébe, hanem a tér újfajta szemléletét is magával hozta. A hazai szintéren e kutatások a 2000-es évek elejére lezárultak és napjainkra már alapvetően nem az új várostörténeti irányzatok közé sorolhatóak ezen vizsgálatok. Ezek a kutatások korábban is főleg a regionális földrajz egyik szüzséjébe tartoztak. Azonban a különböző paradigmaváltások hatására hazai és nemzetközi téren is újra teret nyertek, nyerhettek ezen empirikus és egyben kvantitatív kutatások, beleértve a településhálózati vizsgálatokat is. A városhierarchia-kutatások célja egy adott időmetszetre vagy több időmetszet együttes vizsgálatára vonatkozó településhálózati rangsor felállítása, amely reprezentálja az adott települések pozícióját a hálózatban. A városhierarchia-kutatások egyik sarokpontja az urbanizáció fokának a megállapítása és a központosultság vizsgálata a településhálózaton belül. Tehát a hierarchiavizsgálatok a városi kritériumok vizsgálatát, számbavételét helyezi a középpontba valamennyi kutatás során. Jogosan tehetjük fel a kérdést, hogy mitől lesz város egy település? Milyen kritérium(ok)nak kell megfelelnie? Pontosan miket kell(enne) vizsgálnia a városhierarchia-kutatásoknak? A kvantitatív alapokon nyugvó értekezés két fő részre tagolódik. Egy a téma sajátossága miatt nélkülözhetetlen módszertani egységből, illetve a vizsgálati elemzésből és az értelmezéshez szorosan kapcsolódó vizualizációból (16 ábra, 15 táblázat, 41 térkép). Disszertációs dolgozatomban alapvetően a komparatív, az analizáló és a regionális szemléletmódot igyekeztem érvényesíteni. Továbbá a regionális, területi egyenlőtlenségeknek is nagy szerepet szántam munkám során. Értekezésem főcélja volt, hogy megalkossak egy azonos módszertani modellen alapuló, két időmetszetre vonatkozó adatbázist, amely által lehetőség nyílt releváns módon megvizsgálni a trianoni határváltozás városhierarchiára gyakorolt rövidtávú hatását. (Erre korábban még nem történt kísérlet.) Tehát nem egy újabb 1910-es és 1930-as önálló hierarchiavizsgálatot tűztem ki célul, hanem egy elemző és egyben leíró jellegű komperatív szemléletű dinamikus városhierarchia-vizsgálatot (1910, 1930), amely főként a változásokra fokuszál. Értekezésem során olyan főkérdésekre kerestem a választ, hogy a határváltozás milyen rövidtávú hatással volt a korabeli városhálózatra? Azaz milyen hatással volt a békeszerződés (és a körülötte kialakult gazdasági, politika változások) a városhálózatra mint struktúrára? Melyek azok a régiók, ahol jelentős változásokat tapasztalhatunk és melyek, ahol mozdulatlanságot vélünk felfedezni? Mely városok tudtak leginkább prosperálni, illetve mely városokat érintettek leginkább negatívan az 1920-as változások a városiasodottság vonatkozásában? Továbbá az is érdekelt, hogy a határ menti térséget milyen formában érintette a határváltozás, kimutatható-e valamiféle tendencia a vizsgálat során? / Cities have always been the places of central power and social organization, but they have also played an integral role in social and technological development. A more general interest in cities emerged at the end of the 19th century, spurred by the impact of urbanization. This interest in the city as a phenomenon gained popularity in disciplines such as statistics and economics, and from the 20th century onward, expanded to fields like geography, sociology, and cultural history. The urban history has constantly changed and evolved, more and more becoming a territory in its own right. Research on urban hierarchies can primarily be traced back to the "quantitative revolution" of the 1960s and 1970s on the international stage. However, the "quantitative revolution" of the 1970s, which built on interwar antecedents, not only equipped researchers with new tools but also introduced a new perspective on spatial analysis. At the national level, this research was largely completed by the early 2000s and is no longer considered part of the most recent trends in urban history. Previously, these studies were mainly one part of the regional geography field. However, various paradigm shifts have led to a resurgence of empirical and quantitative research, including studies of settlement networks, both domestically and internationally. Urban hierarchy studies aim to establish a ranking of a network of settlements for a given snapshot in time or across a study of multiple time slices together, representing the position of settlements within the network. A key component of these studies is determining the degree of urbanization and examining the extent of centralization within the settlement network. As a result, hierarchy studies focus on the examination and enumeration of urban criteria across all research. This raises the legitimate question: what makes a settlement a town? What criteria must it meet? What exactly should urban hierarchy research be examining? This quantitative-based thesis is divided into two main parts: a methodological section, essential due to the specific nature of the topic, and an analysis and visualization section closely linked to interpretation (featuring 16 figures, 15 tables, and 41 maps). In my dissertation, I employed comparative, analytical, and regional approaches. Additionally, regional and territorial disparities played a significant role in my work. The main aim of my thesis was to create a database based on a consistent methodological model for two snapshots in time, allowing me to examine the short-term impact of the Trianon border changes on urban hierarchies in an openly relevant manner. (That had not been attempted before.) My goal was not to conduct a separate hierarchy study for 1910 and 1930, but rather to perform an analytical and descriptive comparative study of dynamic urban hierarchies (1910 and 1930), focusing primarily on the changes. In my thesis, I sought to answer key questions: What were the short-term effects of the boundary changes on the urban network of the period? How did the peace treaty, along with the associated economic and political changes, impact the urban network as a structure? Which regions experienced significant changes, and which remained unchanged? Which cities prospered the most, and which were most negatively affected by the changes in urbanization during the 1920s? Additionally, I explored how border areas were affected by the border changes and whether any trends could be identified in the study.