Dinamikus árazás hatásainak vizsgálata a szállodaiparban
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Az elmúlt két évtizedben lezajlott digitális forradalom egyik legfontosabb következménye, hogy a szállodai szobafoglalók igen tájékozottak és ami a legfontosabb elvárják, hogy a hotelek egyenrangú partnerként tekintsenek rájuk. A dinamikus árképzés folyamatába be kívánnak kapcsolódni, az árméltányosság fogalma meghatározóvá vált. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a hotel üzemeltetők számára a felülről korlátos, romlandó készlet – a szállodai szoba – dinamikus árazási modelljének finomhangolása örök feladat. Gyakorló szakemberként mindenképpen olyan kutatási témát választottam, amelynek eredményeit be lehet építeni az árazási modellek struktúrájába, javítani lehet vele a szállodák jövedelmezőségét. Ebben a működési környezetben (COVID-19, háború) azt tűztem ki célul, hogy primer és szekunder kutatásokat is folytatva megvizsgálom a magyar turista belföldi, szabadidős utazásai alkalmával a foglalás során és azt megelőzően tanúsított viselkedésmintáját, fizetési,- többletfizetési hajlandóságát. A szakirodalmi áttekintés során feltártam a szállodai hozammenedzsment fontosságát, annak kapcsolatát a dinamikus árazással. A dinamikus árazás kialakulásának, útkeresésének bemutatása után összefoglaltam és csoportosítottam a jelenleg ezen a területen zajló kutatási irányokat. A világjárvány két évének legfontosabb szállodaszakmai mutatói közül 3-at, a szobaátlagárat, a kihasználtságot és a RevPAR mutatót globálisan, kontinentálisan és országos szinten feldolgoztam és szintetizáltam a különböző elérhető hazai és nemzetközi adatbázisokra támaszkodva. Primer kutatásom alapját egy online kérdőív feldolgozása biztosította. A kérdőívek feldolgozása során alapvetően Khi-négyzet próbákat standardizált maradékérték számításokkal, variancia analízist és logaritmikus regressziós modellszámításokat végeztem. Sikerült meghatározni olyan foglaló szegmentáló paramétereket, amelyek lehetővé teszik, hogy a magyar szabadidős turisták kisebb csoportjait hozzuk létre, amely optimálisabb ajánlattételt és kommunikációt eredményezhet. A szegmentációs faktorok keresése során bizonyítást nyert, hogy a foglalók szociodemográfiai adatai (nem, iskolai végzettség) és külföldi szállodák látogatási gyakorisága alapján biztosan lehet csoportokat képezni, amelyek alapján árkategóriákat lehet felállítani. Értekezésem további meghatározó megállapítása, hogy a szobaár dinamikus árazását érdemes tágabban értelmezni. Hatalmas tartalékok lehetnek az árképzésben és ezzel a bevételek növelésében, A szobaár méltányos nagyságának megállapításához kisebb-nagyobb mértékben minden korosztály olvassa az adott szállodáról szóló vendégértékeléseket, legyen az numerikus, vagy szöveges. Bizonyítást nyert az is, hogy ezek a méltányos árképzet kialakításakor jelentős szerepet töltenek be. További jelentős szobaár bevételi tartalék a foglalási görbékhez helyesen igazított árváltoztatás. A kutatásom meghatározó következtetése, hogy a méltányos ár nem egyenlő az olcsó árral és a méltányossági küszöböt a vásárlói csoportok széles körében lehet növelni akár üzemeltetői többletköltségek jelentkezése nélkül is.
One of the most important consequences of the digital revolution of the previous two decades, the potential guests are well-informed, and what is the most important, they expect the hotels to consider them as equal partners.These potential guests intend to join the dynamic pricing process, and the term “price fairness” has become dominant. However it has to be noted that the fine tuning of the dynamic pricing model of a perishable asset bounded from above, i.e. the hotel room is an eternal task for hotel operators. As a practitioner in the field of hotels, I selected a research topic the findings of which can be incorporated into the structure of the pricing models and which can improve the profitability of hotels. In this operating environment (COVID-19, war), my purpose was, by performing primary and secondary research, to assess the behavioural pattern, willingness to pay and willingness to pay extra by a Hungarian tourist upon a domestic leisure travel during and before booking. During literature review, I revealed the importance of hotel yield management and the relationship thereof with dynamic pricing. I summarised and classified the directions of research in this field, which covers four fields of research. I consider as a dominant part of my secondary research that based on the different available Hungarian and international databases, I processed and synthesised 3 of the most important hotel industry indices of the two years of the pandemic, i.e. the average room price, occupancy and RevPAR index globally, continentally and in the level of Hungary as well. The basis of my primary research was the processing of an online questionnaire. During the processing of the questionnaires, I basically performed chi-square tests with standardised residual analyses, variation analysis and logarithmic regression model calculations. I succeeded to determine guest segmentation parameters making possible the establishment of smaller groups of Hungarian leisure travellers, which can result in more optimised offer and communication. During searching for segmentation factors, it was proven that the personalised data of the guests (sex, school qualification) and the frequency of visiting hotels abroad, groups can surely be established to set price categories. Another dominant statement of my dissertation is that it is worth interpreting the dynamic pricing of rooms in a broader sense. There may be significant reserves in pricing and thereby the increase of revenue. To determine the fair room price, more or less every age group uses the guest evaluations of the given hotel, whether it is numeric or text-based. It was also proven that these evaluations play a significant role to decide the fair price. The price change fitted correctly to booking graphs is a significant room price revenue reserve as well. The dominant conclusion of my research is that fair price does not equal to low price, and the margin of fairness can be increased in the wide range of customer groups even without extra costs for the operator.