Az idegennyelv-tudás napjainkban egyre nélkülözhetetlenebb a tanulmányi előrehaladás és a munkavállalás területén is (Hegyi-Halmos 2018). Az európai országok többségében két idegen nyelv ismerete elvárás, ami a legtöbb esetben az angol után a németet vagy a franciát jelenti (Eurydice 2017). A német népszerűbb hazánkban, ami történelmi okokra, földrajzi tényezőkre, valamint a gazdasági folyamatokra vezethető vissza, ezért is volt jellemző rendszerváltozás után, hogy többen tanultak németül, mint angolul, de a 2000-es évekre ez a tendencia megfordult (Tichy – Ilse 2014). Disszertációnkban azt vizsgáltuk, hogy milyen nyelvtanulási motivációk, célok, jövőbeli tervek katalizálják vagy gátolják a német és az angol tanulást. Ezért kutatásunkban keresztmetszeti képet kívántunk adni, amiben társadalmi és nyelvpedagógiai alapokon kerestünk olyan okokat, magyarázatokat, amik befolyással lehetnek a nyelvválasztásra, az idegen nyelv tanításának/tanulásának közoktatásbeli eredményességének növelésére és a mindennapokban használható nyelvtudás átadására. Nyolc kutatási kérdés és hipotézis alapján vizsgáltuk a társadalmi státusz függvényében az idegennyelv- és a középiskola-választást, a németet, illetve angolt tanulók tanulmányi teljesítményét. Elemeztük a német- és angoltanárok szakmai ismereteit, továbbképzési igényeit, illetve a tanárok és tanulók tankönyveikről alkotott véleményeit is. A „Némettanulás, illetve -tanítás Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében” című, papír alapú kérdőíves kutatásunkhoz három, Evasys programmal szerkesztett kérdőívet használtunk, amiből két adatbázist állítottunk össze: az egyik a 11. évfolyamos, németet és/vagy angolt tanuló gimnazisták, illetve szakgimnazisták, a másik a német- és angoltanáraik adatait tartalmazta. A pilot vizsgálatra 2018 decemberében, a kutatás adatainak felvételére 2019 március-áprilisában került sor, melyek során összesen 18 intézményből 890 tanuló, 43 némettanár és 57 angoltanár adott választ. Az adatok vizsgálatához SPSS programot használtuk, melynek segítségével az elemzéshez két- és háromdimenziós kereszt-, illetve varianciaanalízis-táblákat, klasztereket hoztunk létre, továbbá korrelációt számoltunk. A területi adatokat MapInfo programmal térképen ábrázoltuk. Eredményeink szerint a válaszadók 9%-a (75 fő) tanult a középiskolában az általános iskolában tanulttól eltérő idegen nyelvet, ami magasabb arány, mint az Albert és munkatársai (2018) által országosan reprezentatív mintán megállapított 3%. Az általános és a középiskolai idegennyelv-választásnál is többségben voltak az angolt tanulók, azonban az eltérő társadalmi hátterű csoportok különbözőképpen választottak középiskolai képzéstípust, illetve idegen nyelvet. Az alacsony társadalmi státuszúak a földrajzilag legközelebbi intézményt választották (Schultz 1998; Denzler – Wolter 2010; Fekete et al. 2016; Zolnay 2018), és az angol nyelvet részesítik előnyben, szemben a magas társadalmi státuszú családokkal, akiknek a gyermekei közül többen németet (is) tanulnak. Ha a szülő választotta az általános iskolában az idegen nyelvet, akkor a magas társadalmi státuszúak 54%-a a német mellett döntött, ami a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származókra jobban igaz. Ha a válaszadó saját maga dönthetett, akkor többségében (78%) az angolt választotta, aminek oka lehet, hogy a mindennapi életben ezzel az idegen nyelvvel találkozik a legtöbbet. Az alacsony társadalmi státuszúak tanulmányi teljesítménye mindig elmarad a magas társadalmi státuszúakétól, azonban alacsonyabb társadalmi státuszú németet tanulók tanulmányi teljesítménye általában jobb, mint a hasonló társadalmi státuszú angolt tanulóké. A csak németet tanulók gyakrabban vettek részt idegennyelvi versenyeken, valamint a diplomás apák gyermekei főleg angolból érettségiztek, nyelvvizsgáztak az adatfelvételt megelőzően. Az alacsonyabb társadalmi státuszú, németet tanulók jövőbeli terveiben a német kevésbé fontos az angolhoz, illetve az angolt tanulók terveihez képest. A német- és az angoltanárok szakmai munkájának és jövőbeli továbbképzési terveinek vizsgálata alapján a nyelvtanárként eltöltött évek során a prioritás mindig más területekre helyeződik, és egyre inkább megjelenik az újabb módszerek megismerésének, használatának, valamint a tanulók kommunikációjának fejlesztésének igénye. A német- és az angoltanárok válaszaiban sokszor találtunk hasonlóságokat, azonban szignifikáns különbségként jelent meg, hogy a némettanárok nyelvtani ismeretek fejlesztését fontosabbnak tartják; továbbá a jövőben a némettanárok inkább az interaktív táblával, audiovizuális segédanyagokkal kapcsolatos, magyar nyelvű szaktudományos, illetve szakmódszertani képzéseken terveznek részt venni. A tanulók tankönyvértékeléseiben a középiskola-választási klaszterek alapján az egyes klaszterek tagjai eltérően értékelik a tankönyveiket, amik összefügghetnek a jövőtervekkel. A tanárok és a tanulók saját, valamint a tanárok tanulóikról feltételezett véleményeinek az összehasonlításakor a tanárok tankönyvértékelései szinte minden esetben magasabbak. A tankönyvek értékelésével kapcsolatban új eredmény, hogy különbség fedezhető fel a tanult idegen nyelv mentén a németet és az angolt tanulók válaszai között, továbbá hasonló eltérés mutatható ki a németet és az angol tanító tanárok véleményét vizsgálva is.

Command of foreign languages is nowadays more and more essential concerning advancement in studies as well as the labour market (Hegyi-Halmos, 2018). In most of the European countries mastering two foreign languages is required. In most cases English is followed by German or French (Eurydice, 2017). German is more widespread in our country due to historical reasons, geographical factors as well as economic processes. That is why after the change of regime more people learnt German than English, however, by the 2000s this tendency turned round (Tichy – Ilse, 2014).
In our dissertation we examined what language learning motivations, aims and future plans promote or hinder learning German and English. Therefore, based on social and language pedagogical grounds in our research we aimed to provide a cross-sectional view in which we were searching for reasons and explanations that may influence the choosing of a foreign language, the enhancement of efficiency of learning/teaching foreign languages in public education and transferring language knowledge that can be used in everyday life. Based on eight research questions and hypotheses choosing of foreign languages and that of secondary school as well as school achievement of students learning German and English were examined considering socio-economic status. German and English teachers’ professional knowledge, their demand on further education as well as teachers’ and students’ view on schoolbooks were also analysed.
For our research with paper-based questionnaires titled „Learning and teaching German in Hajdú-Bihar and Szabolcs-Szatmár-Bereg counties” three questionnaires were used, all of them created by Evasys program. According to these two databases were compiled: one of them comprises the figures of students learning German and/or English in the 11th grade of secondary grammar or technical schools. The other one involves these of their teachers of German and English. The pilot test took place in December 2018, while surveying data in March and April 2019. In this process 890 students, 43 teachers of German and 57 teachers of English answered the questions in 18 institutions. To examine the figures SPSS software was used and with it two- and three-dimensional cross tabulations, variance analysis tabulations and clusters were created as well as correlation was calculated. Regional figures were depicted on a map using the MapInfo program.
According to our results 9% (75 persons) of the answering students was learning in the secondary school a foreign language that is not the same as the one learnt in primary school. This is a higher ratio than 3% found by Albert and his colleagues (2018) in the sample examining the whole of the country. When choosing a foreign language to learn in primary and secondary school there were more students opting for English, though, groups of different socio-economic status had chosen the type of secondary education and a foreign language in a different way. Students of low socio-economic status opted for the geographically closest institution (Schultz, 1998; Denzler – Wolter, 2010; Fekete et al., 2016; Zolnay, 2018) and favour English as a foreign language. On the contrary, several children of families with high socio-economic status learn German (as well). If it was the parents who had chosen a foreign language in the primary school, 54% of those of high socio-economic status opted for German. It is more typical of those living in Szabolcs-Szatmár-Bereg county. If it was the surveyed person who could make his/her own decision, the majority (78%) had chosen English. It can be explained by the fact that in everyday life this foreign language can be heard the most often. School achievement of students of low socio-economic status falls always behind that of students of high socio-economic status. However, school achievement of students of lower status who learn German is usually better than that of their English learning counterparts. Previous to surveying data students learning only German took part in foreign language competitions more often. Furthermore, children of fathers with a degree passed the secondary school leaving examination and the language exam mainly in English. In the future plans of students with lower socio-economic status who learn German as a foreign language German is less important than English or less important compared to the plans of those learning English.
According to the examination of German and English teachers’ professional work and future plans for further education there are always different fields of priority depending on the length of their career as a foreign language teacher. The desire to acquire and apply the latest methods as well as enhancing students’ communication skills are getting more and more present. Comparing German and English teachers’ answers there were several similarities, however, as a significant difference it became clear that teachers of German think the improvement of grammatical knowledge more important. Furthermore, teachers of German plan to join professional further education in Hungarian if they cover the fields of interactive whiteboard and audiovisual materials as well as methodological trainings.
As for students’ evaluation of schoolbooks members of various clusters evaluate their schoolbooks differently based on the clusters of choosing a secondary school. It can be in close connection with their future plans. When comparing teachers’ and students’ own views on schoolbooks as well as teachers’ assumptions about their students’ opinion teachers’ evaluation of schoolbooks are almost always higher. Connected to the evaluation of schoolbooks there is a new finding. According to it there is a difference between the answers of those learning German and those learning English on accordance with their learnt foreign language. Furthermore, there is a similar difference studying the views of teachers teaching German and that of teachers of English.