A globalizáció és a nemzetköziesedés hatására jelentős átalakulások zajlottak és zajlanak Magyarországon. A multinacionális vállalatok és az SSC-k megjelenése kihatással volt a munkaerőpiacra, mivel ezek a vállalatok egyre inkább hajlamosak megkövetelni az interkulturális kommunikációs kompetenciákat és a magas szintű nyelvtudást a diplomás pályakezdőktől. A nemzetköziesedés kihatott és kihat az egyetemi képzésekre is. Az egyetemek legfőbb feladata a hallgatók felkészítése, képzése az új környezetre. A téma aktualitása jelentős, hiszen az egyetemek, a hallgatók és a szervezetek együttes érdeke az, hogy minél több, kiváló kompetenciákkal rendelkező munkavállaló legyen, akik boldogulni tudnak egy sokszínű multikulturális környezetben is. Azért, hogy a problémát több szempontból is megvizsgálhassuk, a háromszögelés módszerének alkalmazása volt indokolt a kutatás során. Először egy kérdőíves, 60 szervezetet felölelő felméréssel vizsgáltuk a munkáltatói oldalon a diplomás pályakezdőkkel szemben elvárt nyelvi és az interkulturális kommunikációs kompetenciák milyenségét. A kérdőív vizsgálta, mennyire elégedettek a szervezetek a diplomás pályakezdőkkel a nyelvtudás és az interkulturális kommunikációs kompetenciák terén. Felmérte azt is, hogy milyen tevékenységhez milyen szintű nyelvtudást várnak el a szervezetek. Az eredmények azt mutatták, hogy a termelő szervezetek többféle és magasabb szintű nyelvtudást várnak el, mint a szolgáltató szervezetek. Megállapítható az is, hogy a globális piaccal rendelkező szervezetek többféle nyelvből várnak el magasabb szintű nyelvtudást, mint a nemzeti piaccal rendelkező szervezetek. Az eredményekből az is következik, hogy a külföldi központtal rendelkező szervezetek többféle és magasabb szintű nyelvtudás iránt támasztanak elvárásokat, mint a belföldi központtal rendelkező szervezetek. A vállalati méret növekedésével nem minden tevékenység esetében nő arányosan a szervezetek elvárása, ám az igaz, hogy a vállalati méret növekedésével egyre több fajta nyelv egyre magasabb szintű ismeretét várják el a szervezetek. A szervezetek többségének megítélése szerint a pályakezdő diplomások közepesen felelnek meg a magas szintű általános nyelvtudás követelményeinek egy idegen nyelven és annak, hogy magas szintű interkulturális kommunikációs készségekkel rendelkezzenek. A felmérés alapján javaslatok fogalmazódtak meg, mit kell az egyetemi képzés során módosítani ahhoz, hogy a diplomások jobban megfeleljenek a szervezetek nyelvi és interkulturális kommunikációs kompetencia elvárásainak. A kutatás második része a hallgatók nyelvi és interkulturális kommunikációs kompetenciáinak a felmérésére irányult nagymintás, 1233 fős megkérdezés során, mely elemezte a hallgatók nyelvtanulási formáit, valamint azt, milyen nyelvből milyen típusú nyelvvizsgákkal rendelkeznek, miért tartják fontosnak az egyetemi nyelvoktatást, miért fontos szerintük a nyelvtudás a munkahelyen. Ezt követte a hallgatók interkulturális kommunikációs kompetenciáinak vizsgálata. Az eredmények faktoranalízissel történő feldolgozása után három faktor volt beazonosítható, melyek köré lehetett csoportosítani a kompetencia-állításokat: Interkulturális kooperáció, Idegennyelv-tudás szintje és Idegennyelv-tudás hasznossága. Klaszterelemzés segítségével a hallgatók között öt csoport volt elkülöníthető a rájuk jellemző interkulturális kommunikációs kompetenciák alapján: Interkulturálisan aktív, nyitott, jó nyelvtudásúak, Interkulturálisan nyitottak gyenge nyelvtudással, Interkulturálisan passzívak, Interkulturálisan nyitottak, Interkulturálisan nem szívesen együttműködők. Ezek a csoportok munkáltatói szempontból eltérő előnyökkel és hátrányokkal rendelkeznek. A kérdőíves kutatást kiegészítették a Debreceni Egyetemen gazdasági szaknyelvet oktató nyelvtanárokkal készített interjúk. A dolgozat egyszerre mérte fel a munkavállalói, a munkáltatói oldalt és a képzésben közvetlenül érintett nyelvtanári oldalt. Mivel a munkáltatói oldalon igen magasak az elvárások a nyelvtudás és az interkulturális kommunikációs kompetenciák iránt, az egyetemek sürgető feladata a használható idegennyelv-tudás biztosítása a kommunikáció alapú nyelvoktatás javításával, valamint az interkulturális kommunikációs kompetenciák fejlesztésére irányuló tantárgyak kidolgozásával és a képzésbe való integrálásával. Globalisation and internationalisation have caused enormous changes in several fields of life all over the world, with significant transitions in Hungary. The appearance of multinational companies and SSCs (Shared Service Centres) has affected the labour market internationally and domestically. These companies increasingly require intercultural communication competencies and a high level of foreign language skills from graduate entrants. Internationalisation has also influenced university education. The primary responsibility of universities is to educate and prepare students for a new environment. The importance of the topic is significant since the common interest of universities, students, and organisations is to have more and more employees with excellent competencies who can perform well in a diverse, multicultural environment. The method of triangulation was used to examine the research problem from various aspects. First, in the course of organisational research, we examined the requirements of employers from graduate entrants regarding their foreign language skills and intercultural communication competencies. Sixty organisations took part in the study, which surveyed how satisfied organisations were with graduate entrants concerning their language skills and intercultural communication competencies. It has also surveyed what level of foreign language skills is required for various activities by organisations. Results showed that organisations in the manufacturing sector required language skills in more languages at a higher level than those in the service sector. It can also be stated that organisations with a global market need a greater variety of foreign language skills at a higher level than those with a domestic market. Results indicated that organisations whose headquarters were located abroad have higher expectations for language skills in more foreign languages than organisations whose headquarters can be found in Hungary. Organisations' expectations do not increase in proportion to size for every single activity. However, it is true that as the size of the organisation increases, so do their requirements for more and more languages at increasingly higher levels. Most of the organisations said that graduate entrants moderately meet the requirements for high-standard general language skills in one foreign language and possessing high-level intercultural communication competencies. Based on the research, suggestions were made concerning changes that should be made in university education so that graduates could meet organisations' requirements for foreign language skills and intercultural communication competencies at a higher level. The second part of the research was aimed at surveying students' foreign language skills and intercultural communication competencies by using a questionnaire filled in by 1233 students. In the context of the questionnaire, we could assess the students' ways of language learning, what kind of language examinations they have, why they consider foreign language training at university important and why language skills can be necessary at the workplace, and students' intercultural communication competencies were also assessed. After processing the results by factor analysis, we could identify three factors around which competency statements were classified: Intercultural Cooperation, the Level of Language Knowledge and the Usefulness of Language Knowledge. We could identify five groups of students by cluster analysis based on their intercultural communication competencies: Interculturally Active, Open with Good Language Skills, Interculturally Open with Poor Language Skills, Interculturally Passive, Interculturally Open and Interculturally Reluctantly Cooperating. These groups possess different advantages and disadvantages for employers. Apart from the questionnaires, we conducted interviews with language teachers who teach business languages at the University of Debrecen. The dissertation surveyed employers', employees' and language teachers' side who are directly involved in training. As employers have high expectations regarding foreign language skills and intercultural communication competencies, it is an immediate task of universities to provide excellent foreign language skills by improving communication-based foreign language teaching and by developing and integrating subjects aimed at enhancing intercultural communication competencies into their training.