A doktori dolgozat célja, hogy az állam (formális) szervezeti keretein kívüli, vagyis a nyilvántartás, az ellenőrzés, az adózás kötelezettségén túli térben kialakuló informális gazdasági stratégiákat (feketefoglalkoztatás, illegális kereskedelem, csempészet, korrupció stb.) Kárpátalja határvidéki régiójában leírja, illetve annak jellemző típusait és funkcionális szerepét az empirikus társadalomkutatás módszertani eszközeivel részletesen elemezze.

Az informális gazdasági cselekvéseket és a hozzá kapcsolódó interperszonális hálózatokat két különböző politikai, gazdasági kontextusban – a szovjet politikai diktatúra, illetve az állami tervgazdaság, valamint a posztszocialista ukrán nemzetállam és félperifériás piaci kapitalizmus körülményei között – vizsgáltam. Ennek megfelelően a dolgozat két történeti periódust: a szocializmus második, ún. reformkorszakát (az 1960-as éveket), valamint a rendszerváltás utáni második évtizedet (a 2000-2010 közötti éveket) állította az elemzés fókuszába. Ezzel összefüggésben a kutatás a következő kérdésekre kereste a választ:

1. A kárpátaljai határvidéki településen – történeti és szinkron dimenzióban – melyek a legjellemzőbb formái és tartalmi jegyei a nem-állami aktivitási formáknak és informális gazdasági cselekvésnek?

2. Van-e valamilyen minőségi (tartalmi, morfológiai) kapcsolat az államszocializmusban kialakult gazdasági praxisok – lopás, fusizás, munkalassítás, munkaerő-visszafogás stb. –, továbbá az adott térség falvaiban megfigyelhető kortárs (posztmodern) informális technikák – a mai ember- és cigarettacsempészet, határvidéki kereskedelem – között?

3. Az informális tevékenységek és az azok keretéül szolgáló interperszonális hálózatok a vizsgált periódusokban milyen strukturális, funkcionális változáson mentek keresztül?

4. Tágabb értelemben: a vizsgált két korszakban miként alakult át az állam és egyén közötti kapcsolat, különös tekintettel az állam törvényeihez való általános viszonyra?

A doktori dolgozat – szerkezeti felépítését tekintve – öt nagyobb egységből áll. A bevezető fejezetben a kutatás tárgyát, célját, helyszínét, a felhasznált forrásokat, valamint a vizsgálat elméleti-fogalmi keretét (az informális gazdasággal kapcsolatos kortárs jelenségek paradigmatikus szakirodalmi megközelítésmódjait) mutatom be.

Ezt követően a dolgozat a mai informális stratégiák történeti kontextusát vizsgálja. Az 1945 utáni szovjet politikai diktatúra lokális és regionális hatásaival foglalkozik két szempontból. Egyrészt a szocialista kollektív gazdaságokban alkalmazott fegyelmezési technikák (büntetési és gratifikációs, azaz jutalmazási szertartások), másrészt a szovjet politikai diktatúrát övező társadalmi reakciók (hétköznapi ellenállás és együttműködés) elemzésével foglalkozik.

A harmadik fejezet – egy empirikus esettanulmány formájában – a falusi társadalom politikai-ideológia átszervezésének lokális intézményeit és gyakorlati működését (a szovjet identitás- és emlékezetpolitika helyi programjait, a szimbolikus tér- és idő transzformációjára irányuló hatalmi törekvéseket) mutatja be.

A dolgozat következő, ötödik fejezete a posztszocialista korszakot tárgyalja, különös tekintettel az ukrán-magyar határvidéken megfigyelhető mai informális gazdasági stratégiákra (határvidéki csempészet, csencselés, feketekereskedelem, munkavállalási célú migráció stb.).

Az elemzés hatodik egységében azokat a kisebbségi elit által megvalósított törekvéseket (új emlékjelek, szobor- és emléktábla-avatási rítusok, megemlékezési szertartások, évfordulók, falunapok szervezése stb.) próbálom megvilágítani, amelyek egyik legfontosabb célja egy posztszocialista nemzeti identitás és történeti emlékezet társadalmi felépítése volt. Végül a dolgozat az informális gazdaság empirikus, történeti-komparatív elemzéséből kirajzolódó tapasztalatok összefoglalásával zárul.

A doktori értekezés megírásához szükséges empirikus korpuszt egyrészt különböző levéltári irattípusok (kolhoz- és pártvezetőségi jegyzőkönyvek, beszámolók, gazdasági tervek, éves összefoglaló statisztikák), másrészt állomásozó etnográfiai terepmunkával gyűjtött anyagok (élettörténeti, fókuszcsoport- és tematikus interjúk) képezik.

Összehasonlítva az 1991 előtti államszocialista és az 1991 utáni posztszocialista időszakot azt mondhatjuk, hogy az informális gazdasági tevékenységeknek – a hétköznapi emberek nézőpontjából – az első periódusban inkább az állami hiperfunkciók dekonstrukciójában, míg a rendszerváltás után az állami diszfunkciók rekonstrukciójában volt meghatározó szerepe. Az előbbi a szabályosnál fokozottabb működést, vagyis a diktatórikus állam túlműködését és túlszabályozását, az utóbbi viszont a demokratikus nemzetállam rendellenes, deficites (alul)működését és intézményes zavarait mérsékelte, ami mindkét korszakban hibrid lokális politikai rezsimek – végső soron: hibrid berendezkedésű államok és mikro-szintű hatalmi viszonyok – társadalmi felépítését tette lehetővé. / The aim of this dissertation is to describe the informal economic strategies developed beyond the (formal) organizational framework of the state, i. e. obligatory registration, control, and taxation, (such as black employment, illegal trafficking, smuggling, corruption etc.) in the border region of Transcarpathia and to analyse its characteristic types and functional role in detail by the methods of empirical social research.

Informal economic actions and the interpersonal networks attached to them have been analysed in two different political-economic contexts – the conditions of the Soviet political dictatorship and state planned economy, as well as the post-socialist Ukrainian nation-state and semi-peripheral market capitalism. Accordingly, the dissertation is focused on two historical periods: the second period of Socialism, the so called reform age (the 1960s) and the second decade after the change of the political regime (years between 2000-2010). A comparative-historical analysis of the two periods allows us to separate the system-specific („dependent”) and universal („independent”) variables, which may contribute with new research aspects to later anthropological research into the problem of micro-level political power.

The research sought answers to the following questions:

1. What are the most typical characteristics of non-state activities and informal economic activities in terms of their form and content in the border settlements of Transcarpathia – in a historical and synchronized dimension?

2. Is there any qualitative (content, morphological) connection between the economic practices formed in the time of state socialism and the contemporary (postmodern) informal techniques observable in the villages of the region?

3. What structural and functional changes did the informal activities and the interpersonal networks that provided their framework undergo?

4. In a wider sense: how did the relationship of the state and the individual change in these two periods especially in terms of the general attitude towards the laws of the state?

The doctoral dissertation consists of five structural units. In the introductory chapter I presented the object, aim and the site of the research, the sources and the theoretical-conceptual framework of the analysis (the paradigmatic approach of contemporary phenomena related to informal economy in the literature).

After that the historical context of contemporary informal strategies is analysed. Here I am examining the local and regional effects of the Soviet political dictatorship after 1945 from two aspects. The analysis is focused on the disciplinary techniques applied in the socialist collective cooperatives (punitive and rewarding ceremonies) and the social reactions to the Soviet political dictatorship (everyday resistance, cooperation).

In the third chapter the local institutions and practices of the political-ideological re-organisation of village society (the local programs of the Soviet identity and memory policy and power aspirations for the transformation of symbolic space and time) are discussed in the form of an empirical case study.

The next, fifth, chapter of the dissertation discusses the post-socialist era with special regard to the contemporary survival strategies (cross-border smuggling, trafficking, black market, labour migration etc.) observable in the Ukrainian-Hungarian border region.

In unit six of the analysis I presented the attempts made by the minority elite to construct a post-socialist national identity and a historical memory (new memorials, ceremonies for unveiling statues or memorial plaques, commemorating ceremonies, organising anniversaries and village festivals). Finally, the dissertation is ended with a summary of the experiences gained from the empirical, historical-comparative analysis of the informal economy.

Comparing the state socialist period before 1991 and the post-socialist era after 1991, it can be stated that in the first period informal economic activities – from the point of view of ordinary people – played a role in the deconstruction of the hyperfunctions of the state whereas after the change of the political regime, in the reconstruction of the dysfunctionality of the state. The former reduced the function that was too intensive, i. e. the overfunctionality and overregulation of a dictatorial state, whereas the latter limited the disorderly, deficient (under)functioning and the institutional disorders of a democratic nation-state, which in both historical periods allowed the social construction of hybrid local political regimes – after all: states with hybrid structures and micro-level power conditions.

From this aspect, it seems that the parallel, dialectic and combined (adaptive and substitutive) functioning of the formal institutions of the state and the informal institutions of the villages in Tiszahát contributed to the creation of a local balance. Informal economic exchanges and the social networks in which they were embedded prevented the clearly symmetric or clearly asymmetric relations from becoming exclusively determining or dominant between the state and the citizens and the different communities of the local society (the political and economic elites and the subaltern groups). From this point of view these informal institutions have played very important social functions both in the years of political dictatorship and in the time of post-socialism since they considerably reduced certain forms and types of structural inequalities: they counterbalanced the vertical (between the state and the citizens), and the horizontal (between the citizens, interpersonal) economic, political and social dependencies.