Sajátos képzési igényű hallgatók a felsőoktatásban: rekrutáció, beágyazódás, inklúzióval kapcsolatos tapasztalatok és tanulmányi előrehaladás

Dorgainé Hrabéczy, Anett

Sajátos képzési igényű hallgatók a felsőoktatásban: rekrutáció, beágyazódás, inklúzióval kapcsolatos tapasztalatok és tanulmányi előrehaladás

dc.contributor.advisor	Pusztai, Gabriella
dc.contributor.author	Dorgainé Hrabéczy, Anett
dc.contributor.authorvariant	Hrabéczy, Anett
dc.contributor.department	Humán tudományok doktori iskola	hu
dc.contributor.submitterdep	Bölcsészettudományi Kar::Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet
dc.date.accessioned	2026-02-18T09:06:41Z
dc.date.available	2026-02-18T09:06:41Z
dc.date.defended	2026-02-27
dc.date.issued	2025
dc.description.abstract	Kutatásunk a fogyatékossággal élő hallgatókat vizsgálja nevelésszociológiai megközelítésből. Ennek aktualitását adja, hogy a felsőoktatási expanzió következtében az ezredforduló után nagyobb számban jelentek meg az egyetemeken, azonban Magyarországon jogszabályi szinten csak 2007 óta foglalkoznak jelenlétükkel (Polónyi 2008, Kiss 2016, Attewell et al. 2007, Harper és Quaye 2009, Lombardi et al. 2013, Pusztai és Szabó 2014, Pusztai 2015, Ndlovu 2019). A korábbi kutatások nemzetközi és hazai viszonylatban is vizsgálták az intézmények akadálymentességét és inkluzív gyakorlatait, azonban arról kevés információval rendelkezünk a sajátos nevelési igényű hallgatók rekrutációs sajátosságairól, kapcsolati tőkéjéről és felsőoktatási beágyazottságáról, valamint percepciójukról és tudásukról az intézmények inkluzív gyakorlatával kapcsolatban (Adams 2001, Gosper et al. 2008, Cooper 2015, Fehérvári et al. 2016). S a mai napig feltáratlan, hogy ezen tényezők milyen összefüggésben állnak a sajátos nevelési igényű hallgatók tanulmányi előrehaladásával. A korábbi, közel fél évszázados kutatási gyakorlat a sajátos nevelési igényű hallgatók csoportját egy homogén közegként értelmezi (Arató és Varga 2015, U.S. Government Accountability Office 2009, Madaus 2011). Kutatásunk egyediségét adja, hogy a jelenlegi hazai és nemzetközi gyakorlattól eltérően egymással összehasonlítva vizsgálja a fogyatékossággal élő, valamint a pszichés fejlődési zavarral, és autizmus spektrumzavarral élő hallgatók sajátosságait, megcélozva e két hallgatói csoport közötti különbségek feltárását, s azon hallgatókról is rendelkezik adatokkal, akik nem regisztrálták fogyatékosságukat a felsőoktatás adminisztratív rendszereiben. Kutatásunk limitációjaként említendő, hogy mintavételi keret hiányában nem volt lehetőségünk valószínűségi mintavételre, ezért hólabda módszerrel történt az adatgyűjtés, mely nem eredményez reprezentatív mintavételt. Feltételezzük, hogy a SEN-A csoportba tartozó hallgatók fogyatékosságukból fakadó nehézségeikből kifolyólag egy előzetes szelekciós folyamat következtében csak előnyösebb szocioökonómiai háttér megléte esetén lesz képes bekerülni a felsőoktatásba, mely hatása a kapcsolati tőke, az inkluzív gyakorlatról alkotott percepció és az eredményesség tekintetében is különbségeket eredményez a két vizsgált hallgatói csoport között. Kutatásunk ezért a sajátos nevelési igényű hallgatók rekrutációs sajátosságait, kapcsolati tőkéjét és tanulmányi előrehaladását vizsgálja kvantitatív kutatási módszerrel, a IncludED2020 és a PERSIST2019 adatbázisok statisztikai adatait elemezve. Az IncludED2020 adatbázis adatfelvétele hólabda módszerrel valósult meg 2020 tavaszán (N=331), a PERSIST2019 adatbázist a CHERD-Hungary kutatócsoport vezetője, Prof. Dr. Pusztai Gabriella bocsájtotta rendelkezésünkre. A két adattáblából az SPSS statisztikai program segítségével a merge eljáráson keresztül egy adatbázist hoztunk létre, melynek adatait az SPSS statisztikai program segítségével többváltozós elemzések segítségével dolgoztuk fel. Kutatásunk eredményei között említhető, hogy feltételezésünkkel ellentétben a szocioökonómiai háttér tekintetében nem tapasztalható szignifikáns eltérés a látható jeleket mutató (L-SKI) és a látható jeleket nem mutató sajátos képzési igényű (NL-SKI) csoportba tartozó hallgatók között. Eltérés tapasztalható azonban a kapcsolati tőke, az inkluzív gyakorlat percepciója és a tanulmányi előrehaladás tekintetében a két hallgatói csoport között. Az L-SKI hallgatókra erőteljesebb intergenerációs intézményi beágyazottság jellemző, magasabb mértékű bizalommal rendelkeznek a felsőoktatási intézményük felé, és nagyobb arányban ismerik és veszik igénybe az intézmények által nyújtható, esélyegyenlőséget biztosító szolgáltatásokat. Az NL-SKI csoportba tartozó hallgatók körében ezzel szemben felülreprezentált a társadalmi tőke szempontjából tőkehiányos válaszadók, alacsonyabb mértékben bíznak felsőoktatási intézményükben, s rend szerint nem ismerik, vagy igénylés ellenére nem kapják meg az intézmények által adható esélyegyenlőséget biztosító szolgáltatásokat. A markáns különbség a két hallgatói csoport között a tanulmányi előrehaladás, a perzisztencia és reziliencia esetében is megnyilvánul. Míg az L-SKI hallgatók átlag feletti mértékben bizonyulnak reziliensnek és perzisztensnek, az NL-SKI hallgatókat nagyobb mértékben fenyegeti a felsőoktatásból való lemorzsolódás rizikója.
dc.description.abstract	Our research examines students with special educational needs from an educational sociology approach. The relevance of this is given by the fact that, as a result of the expansion of higher education, they appeared in larger numbers at universities after the turn of the millennium, but in Hungary their presence has only been dealt with at the legislative level since 2007 (Polónyi 2008, Kiss 2016, Attewell et al. 2007, Harper and Quaye 2009, Lombardi et al. 2013, Pusztai and Szabó 2014, Pusztai 2015, Ndlovu 2019). Previous research has examined the accessibility and inclusive practices of institutions both internationally and domestically, but we have little information about the recruitment characteristics of students with special educational needs, their social capital and embeddedness in higher education, as well as their perception and knowledge regarding the institutions’ inclusive practices (Adams 2001, Gosper et al. 2008, Cooper 2015, Fehérvári et al. 2016). And to this day, it has not been revealed how these factors are related to the academic progress of students with special educational needs. Previous, almost half a century, research practice interprets the group of students with special educational needs as a homogeneous student budy (Arató and Varga 2015, U.S. Government Accountability Office 2009, Madaus 2011). What makes our research unique is that, unlike current domestic and international practice, it compares the characteristics of students with visible disabilities, as well as students with mental developmental disorders and autism spectrum disorders or invisible disabilities/special educational needs, aiming to reveal the differences between these two student groups, and also has data on students who have not registered their disability in the administrative systems of higher education. As a limitation of our research, it should be mentioned that due to the lack of a sampling frame, we did not have the possibility of probability sampling, therefore the data collection was done using the snowball method, which does not result in representative sampling. We assume that the students belonging to the group with visible disabilities will only be able to enter higher education if they have a more favorable socio-economic background due to their difficulties arising from their disability as a result of a preliminary selection process. The effect of which results in differences between the two studied student groups in terms of social capital, the perception of inclusive practice and effectiveness. Our research therefore examines the recruitment characteristics, social capital and academic progress of students with special educational needs using a quantitative research method, analyzing the statistical data of the IncludED2020 and PERSIST2019 databases. The data collection of the IncludED2020 database was carried out using the snowball method in the spring of 2020 (N=331), the PERSIST2019 database was made available to us by the head of the CHERD-Hungary research group, Prof. Dr. Gabriella Pusztai. Using the SPSS statistical program, we created a database from the two data tables through the merge procedure, the data of which was processed with the help of multivariate analyzes using the SPSS statistical program. Among the results of our research, it can be mentioned that, contrary to our assumption, there is no significant difference between the students belonging to the groups with visible and invisible disabilities or special educational needs in terms of socioeconomic background. However, there is a difference between the two groups of students in terms of social capital, the perception of inclusive practice and academic progress. Students with visible disabilities are characterized by a stronger intergenerational institutional embeddedness, they have a higher degree of trust in their higher education institution, and they are more likely to know and use the equal opportunity services provided by the institutions. On the other hand, among students belonging to the invisible special needs group, respondents with a lack of capital in terms of social capital are overrepresented, they trust their higher education institution to a lower degree, and they do not know or, despite a request, do not receive the services providing equal opportunities provided by the institutions. The marked difference between the two groups of students is also evident in terms of academic progress, persistence and resilience. While students with visible disabilities prove to be above average resilient and persistent, students with invisible special needs are more at risk of dropping out of higher education.
dc.format.extent	293
dc.identifier.uri	https://hdl.handle.net/2437/404738
dc.language.iso	hu
dc.language.iso	en
dc.subject	Sajátos képzési igény, fogyatékosság, inklúzió, eredményesség, felsőoktatás
dc.subject	special educational needs, disabilities, inclusion, academic success, higher education
dc.subject.discipline	Neveléstudományok
dc.subject.sciencefield	Bölcsészettudományok
dc.title	Sajátos képzési igényű hallgatók a felsőoktatásban: rekrutáció, beágyazódás, inklúzióval kapcsolatos tapasztalatok és tanulmányi előrehaladás
dc.title.translated	Students with special educational needs in higher education: recruitment, embeddedness, inclusion-related experiences and academic progress
dc.type	PhD, doktori értekezés	hu