Az értekezés tárgya az ügyleti képviselet jogfejlődési tendenciáinak átfogó vizsgálata a magyar és román polgári jogban, a jogösszehasonlítás és az összehasonlító jogtörténet módszereinek alkalmazásával. A kutatás a középkori magyar és román jogforrásoktól indulva követi nyomon az ügyleti képviselet intézményének fejlődését egészen a hatályos szabályozásig. Az értekezés az egyes történeti korszakokban különösen az alábbi szempontok mentén elemzi az ügyleti képviselet szabályozását: a szabályozás a közvetlen vagy közvetett képviseletet valósítja-e meg, a képviselő által végezhető cselekmények köre, a képviselt és a képviselő cselekvőképessége, a szerződési akarat hibái és a jóhiszeműség megítélése, a képviselt és a képviselő közötti érdekellentét kérdése, alakszerűségi követelmények, a képviseleti jogot bizonyító okirat és a jogügylet viszonya, a képviselet alapját szolgáló jogügylet joghatásai (felek jogai és kötelezettségei), a képviseleti jog nélkül eljáró vagy annak határait túllépő képviselő által megkötött jogügylet hatásai, a képviselet megszűnése. Az értekezés kiemelt figyelmet fordít az ügyleti képviseletet megvalósító szerződéstípusok elemzésére és összehasonlítására a vizsgált jogrendszerekben. Az összehasonlító elemzés eredményeként rámutat a magyar és a román polgári jog eltérő jogfejlődési hagyományaira, azok hatására az ügyleti képviselet rendszerszintű szabályozására, a képviselet a belső és külső vetületének szétválasztásának jogelméleti és jogalkalmazási jelentőségére és a feltárt hasonlóságok alapján következtetéseket fogalmaz meg a jogharmonizáció lehetséges irányaira vonatkozóan. The subject of the dissertation is a comprehensive examination of the legal development trends of conventional representation in Hungarian and Romanian civil law, using the methods of comparative law and comparative legal history. The research traces the evolution of the institution of conventional representation from medieval Hungarian and Romanian legal sources through to the current legal framework. In the various historical periods, the dissertation analyses the regulation of conventional representation with particular regard to the following aspects: whether the regulation provides for direct or indirect representation, the acts that may be performed by the representative, the legal capacity of the represented and the representative, defects in the contractual intention and the evaluation of good faith, conflicts of interest between the represented and the representative, requirements of formality, the relationship between the act proving the right of representation and the legal transaction, the legal effects of the convention serving as the basis for the representation (rights and obligations of the parties), the effects of a legal transaction concluded by a representative acting without the right of representation or exceeding its limits, and the termination of representation. The dissertation places particular emphasis on the analysis and comparison of the types of contracts implementing conventional representation in the examined legal systems. As a result of the comparative analysis, it highlights the different legal historical traditions of Hungarian and Romanian civil law and their impact on the systemic regulation of conventional representation, the doctrinal and practical significance of distinguishing between the internal and external aspects of representation, and, based on the identified similarities, draws conclusions regarding possible directions of legal harmonisation.