Az értekezés a személyes adatok kezelésének szerepét vizsgálja a szolgáltatók és az érintettek, a felhasználók kapcsolatában, ami az adatvédelem, a versenyjog és a fogyasztóvédelem szabályozási folyamatait és metszéspontjait is feltárja a digitális környezetben. Az elemzés a következő szempontokra fókuszál: az átlátható tájékoztatáshoz való jog mint az információs aszimmetria ellensúlya; az uniós adatvédelmi jogszabályok rendelkezései által az érintettek számára biztosított védelmi szint; a GDPR és a fogyasztóvédelmi, valamint a piaci versenyt érintő platformjogszabályok összefüggése; az EU fogyasztóvédelmi eszközrendszerének szerepe a fogyasztók – személyes adatokkal kapcsolatos – aszimmetrikus helyzetének kezelésében. Az értekezés az EU-s jogalkotási aktusok vizsgálatával és kapcsolódási pontjainak feltárásával rámutat a koherenciaproblémákra; a gyakorlati szempontú megközelítést a vizsgált nagyszámú jogeset biztosítja. A dolgozat következtetései közül kiemelendő az, hogy még nincs kialakulóban sajátos szabályozási terület – fogyasztóvédelmi adatjog –, az azonban leszögezhető, hogy a digitális környezetre vonatkozóan erősödőben van a fogyasztóvédelmi jogszabályokban az adatvédelmi rendelkezések megjelenése, megszilárdítva a fogyasztók jogait. The dissertation examines the role of personal data processing in the relationship between service providers and data subjects, namely users, while also exploring the regulatory processes and intersections of data protection, competition law, and consumer protection within the digital environment. The analysis focuses on the following aspects: the right to transparent information as a counterbalance to information asymmetry; the level of protection afforded to data subjects by the provisions of European Union data protection legislation; the relationship between the GDPR and platform regulations concerning consumer protection and market competition; and the role of the EU consumer protection framework in addressing the asymmetric position of consumers in relation to personal data. By examining EU legislative acts and identifying their points of connection, the dissertation highlights problems of coherence; a practical approach is ensured by the large number of case studies examined. Among the conclusions of the dissertation, it should be highlighted that while a distinct regulatory field – namely consumer protection data law – is not yet emerging, it can be stated that the inclusion of data protection provisions within consumer protection regulations governing the digital environment is intensifying, thereby strengthening consumer rights.