The role of L1 in figurative language production by Hungarian learners of English

Lukács, Béla

The role of L1 in figurative language production by Hungarian learners of English

dc.contributor.advisor	Rákosi, György
dc.contributor.author	Lukács, Béla
dc.contributor.authorvariant	Lukács , Béla
dc.contributor.department	Nyelvtudományok doktori iskola	hu
dc.contributor.submitterdep	Bölcsészettudományi Kar::Angol-Amerikai Intézet::Angol Nyelvészeti Tanszék
dc.date.accessioned	2025-05-20T09:10:31Z
dc.date.available	2025-05-20T09:10:31Z
dc.date.defended	2025-07-02
dc.date.issued	2024
dc.description.abstract	Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy a magyar mint anyanyelv hogyan befolyásolja az angol figuratív nyelvi produkciót a magyar anyanyelvű angoltanulók körében. A disszertáció e terület feltárásával igyekszik felvázolni a hátteret az angol nyelvben használt figuratív kifejezések hatékony tanítási/tanulási stratégiáinak kidolgozásához. A kutatók az idők során többféleképpen értelmezték a metafora és az idióma fogalmát. A disszertáció elméleti hátterét a kognitív metaforaelmélet képezi, amely szerint absztrakt gondolkodásunk és nyelvünk nagy része a konkrét, megtestesült tapasztalatok és az absztrakt fogalmak közötti metaforikus leképezéseken alapul. Emellett az idiómafeldolgozás néhány modelljét mutatom be, amelyek közül a következők a legrevelánsabbak a disszertáció szempontjából: Giora (2002) fokozatos kiugrósági hipotézise (Graded Salience Hypothesis), Abel (2003) kettős idiómareprezentációs modellje (Dual Idiom Representation) és Cieślicka (2006) szó szerinti kiugrósági hipotézise (Literal Salience Model). Langlotz (2006) szerint az idiómák olyan kétrétegű szemantikai struktúrák, amelyeknek szó szerinti és figuratív értelmük is van. A dolgozatomban ezeket a struktúrákat többszavasnak és bizonyos mértékig rögzítettnek, valamint egy nyelv anyanyelvi használói által valószínűleg ismertnek tekintem. A kutatás során két módszert alkalmaztam: esszéelemzést és idiómatesztelést. Az esszéelemzés célja annak feltárása volt, hogy milyen típusú hibák fordulnak elő a magyar angoltanulók angolnyelvű esszéiben, és hogy a magyar transzfer milyen mértékben magyarázza a hibákat. E kérdések megválaszolásához meg kellett határoznom, hogyan azonosítom és osztályozom a hibákat a metaforikusan használt kifejezésekben. Az általam használt hiba- taxonómia James (1998), Littlemore et al. (2014) és Iaroslavtseva és Skorczynska (2017) alapján készült. A metaforák azonosítása során a MIPVU (Steen et al. 2010) irányelveit követtem (Lukács 2022). Végül, Nacey (2010, 2013) James (1998) hibaosztályozásán alapuló hiba-kategorizálását alkalmaztam. Az angol nyelvű esszék metaforikus nyelvezetének elemzése során 15 magyar anyanyelvű alany bevonásával végeztem vizsgálatot, akik a COVID-19 életükre gyakorolt hatásáról írtak esszéket (Lukács 2022). Ezek a külső források nélkül, felügyelet mellett írt esszék lehetővé tették számomra, hogy megvizsgáljam, milyen típusú és gyakoriságú hibákat vétettek. A MIPVU és James (1998) alapján kialakított hibataxonómiát használva olyan lexikai egységeket kerestem, amelyeket az esszéíró hibásan használt és ugyanakkor metaforikus értelműnek szánt. Minden egyes esszét szóról-szóra elemeztem szófajok, metaforák és hibatípusok szerint. Az esszéelemzés után azt láthatjuk, hogy a nyelvtani hibák a leggyakoribbak, amelyet a helyesírási hibák követtek (Lukács 2022). A vizsgálat során kiderült, hogy a hibák a B2-es szinten voltak a leggyakoribbak, ami alátámasztja Littlemore et al. (2014) megállapítását, miszerint ezen a tudásszinten a legmagasabb az L1-es befolyás előfordulása. Annak ismerete, hogy az anyanyelv B2 szinten gyakorolja a legnagyobb hatást a metaforikus nyelvhasználatra, segíthet a tanároknak annak megtervezésében, hogy mit tanítsanak a diákjaiknak. Az esszéelemzést követően idiómatesztelési kutatásokat végeztem. Idiómakísérleteim az alanyok által ismert idiómák produkciójára, megjósolhatóságára és motivációjára összpontosítottak. Egy pilot vizsgálaton keresztül, amelyet egy nagyobb vizsgálat követett, azt vizsgáltam, hogy ezek a tényezők hogyan befolyásolják az alanyok angol nyelvű idiómaprodukcióját. A szakirodalom alapján öt idióma-típust állapítottam meg, és minden kategóriába tíz idiomatikus kifejezést választottam be szó szerinti és nem szó szerinti jelentésük hasonlósága alapján. A Carrol et al. (2018) által inspirált vizsgálatok során két-három mondat terjedelmű szövegkörnyezetbe ágyazott angol nyelvű cloze-teszteket (cued-completion tasks) és 7 fokozatú Likert-skálán történő idióma-értékelést alkalmaztam. A cloze-tesztekbe kellett az angol idiómákat írniuk az alanyoknak, valamint, minden idiómát értékelniük kellett aszerint, hogy mennyire ismert az angol idióma a számukra (ismertség), mennyire látják a kapcsolatot a szó szerinti és a figuratív jelentés között (motiváltság) valamint mennyire tartják megjósolhatónak a szó szerinti jelentésből a figuratív jelentést (megjósolhatóság). Az eredmények erős korrelációt mutattak az idiómák motiváltsága és megjósolhatósága, valamint az idiómák produkciója, vagyis az egyes idiómáknak a cloze-tesztek pontszámaiból vett átlaga között. A magasabb motiváció és a megjósolhatóság jelentősen fokozta az idióma produkciót, a hatás a haladó tanulók körében volt a legjelentősebb. Az idióma-tesztek erős bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a motiváció és a megjósolhatóság kritikus szerepet játszik az idiomatikus kifejezések második nyelven történő produkciójában. Ezek a megfigyelések hangsúlyozzák az idióma-motivációt- és megjósolhatóságot figyelembe vevő oktatási stratégiák kidolgozásának fontosságát a másodiknyelvi figuratív nyelvtudás javítása érdekében. Az első nyelvnek a második tanulására gyakorolt hatásának megértésével az oktatók eredményesebben támogathatják a tanulókat a másodiknyelvi figuratív nyelvhasználat kihívásainak leküzdésében, ami hatékonyabb nyelvtanuláshoz vezethet.
dc.description.abstract	My dissertation investigates how Hungarian as a mother tongue influences the production of English figurative language among Hungarian learners of English. By exploring this area, this dissertation aims to provide the background for developing effective teaching/learning strategies for figurative expressions in English. Researchers have understood the concepts of metaphor and idiom in several ways over time. The theoretical background of the dissertation is Cognitive Metaphor Theory, which proposes that much of our abstract thinking and language is based on metaphorical mappings between concrete, embodied experiences and abstract concepts. Moreover, I present some models of idiom processing, from which the most relevant ones from my dissertation’s viewpoint being: Graded Salience Hypothesis (Giora 2002), Dual Idiom Representation (Abel 2003), and Literal Salience Model (Cieślicka 2006). According to Langlotz (2006), idioms are bipartite semantic structures including a literal and a figurative meaning as well. In my dissertation, I consider these structures multi-word and fixed to some extent, and probably known to the language users of a language. During the research I used two methods: essay analysis and idiom testing. The essay analysis aimed to explore what types of errors occur in L2 essays by Hungarian students, and to what extent L1 transfer can explain the errors. To answer these questions, I had to establish how to identify and classify the errors in the expressions used metaphorically. I used a taxonomy of errors based on James (1998), Littlemore et al. (2014) and Iaroslavtseva and Skorczynska (2017). During the process of metaphor identification, I adhered to the principles outlined in MIPVU (Steen et al. 2010) regarding metaphors (Lukács 2022). Finally, I relied on Nacey’s classifications (2010, 2013), which rely on in James (1998). In analyzing metaphorical language in English essays, I conducted a study involving 15 students who wrote essays on the impact of COVID-19 on their lives (Lukács 2022). These essays, composed under supervision without external resources, enabled me to investigate the types and frequency of errors my Hungarian subjects made. Using an error taxonomy based on MIPVU and James (1998), I searched lexical elements which the essay writers used incorrectly and at the same time intended to have metaphorical meanings. I analysed each essay word-by-word according to parts of speech, metaphors and error types. After the essay analysis we can see that grammar errors emerged as the most common, followed by misspellings (Lukács 2022). The study revealed that errors were most prevalent at the B2 level, supporting Littlemore et al.’s findings (2014) that this proficiency level exhibits the highest incidence of L1 influence. Knowing that that mother tongue has the highest influence on metaphoric language use at B2 level may help teachers in designing what to teach their students. Following the essay analysis, I conducted some research with idiom testing. My idiom experiments focused on the production, predictability, and motivation of idioms known to the subjects. Through a pilot study followed by a major study, I investigated how these factors affect students’ English idiom production. Based on the literature, I established five idiom types and selected ten idiomatic expressions into each category based on their literal and non-literal similarity. In the experiments inspired by Carrol et al. (2018), I used English cued-completion tasks with a two- to three-sentence context. Also, I employed idiom-rating on a 7-point Likert scale. The subjects were asked to write English idioms into the gaps of the cued-completion tasks, and, for each idiom, to rate the degree to which the English idiom was familiar to them (familiarity), the degree to which they perceived a link between the literal and figurative meanings (motivation) and the degree to which they thought the figurative meaning could be predicted from the literal meaning (predictability). The results show a strong correlation between the motivation and predictability of idioms and the production of idioms, i.e. the average of the scores of each idiom in the cued-completion tests. Higher motivation and predictability significantly increased idiom production, with the effect being most significant among advanced learners. The idiom tests provide us with a strong evidence that motivation and predictability play critical roles in producing idiomatic expressions in a second language. These observations emphasize the importance of developing educational strategies that take idiom motivation and predictability into consideration to enhance figurative language mastery in the L2. By understanding the influence of L1 on L2 learning, educators can better support students in overcoming the challenges of L2 figurative language, which may lead to more effective language acquisition.
dc.format.extent	281
dc.identifier.uri	https://hdl.handle.net/2437/390162
dc.language.iso	en
dc.subject	familiarity
dc.subject	idioms
dc.subject	metaphors
dc.subject	motivation
dc.subject	predictability
dc.subject	idiómák
dc.subject	ismertség
dc.subject	megjósolhatóság
dc.subject	metaforák
dc.subject	motiváció
dc.subject.discipline	Nyelvtudományok	hu
dc.subject.sciencefield	Bölcsészettudományok	hu
dc.title	The role of L1 in figurative language production by Hungarian learners of English
dc.title.translated	Az első nyelv szerepe az angolul tanuló magyar anyanyelvűek figuratív nyelvi produkciójában
dc.type	PhD, doktori értekezés	hu