Újító pedagógusok szakmai tőkéje és eredményessége hátrányos helyzetű régiók középfokú oktatási intézményeiben

Gintner Tamásné Hornyák, Ágnes

Újító pedagógusok szakmai tőkéje és eredményessége hátrányos helyzetű régiók középfokú oktatási intézményeiben

dc.contributor.advisor	Pusztai, Gabriella
dc.contributor.author	Gintner Tamásné Hornyák, Ágnes
dc.contributor.department	Humán Tudományok Doktori Iskola	hu
dc.contributor.submitterdep	Debreceni Egyetem::Bölcsészettudományi Kar::Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet
dc.date.accessioned	2023-04-21T09:03:46Z
dc.date.available	2023-04-21T09:03:46Z
dc.date.created	2022
dc.date.defended	2023-05-05
dc.description.abstract	A társadalmi átalakulás az utóbbi évtizedekben számos olyan kihívással szembesítette az oktatási rendszereket, amelyek a hagyományos szervezeti, tartalmi és módszertani megoldásokkal már nem vagy csak nagyon nehezen kezelhetők. Az iskolák a világon mindenütt új utakat keresnek nevelési programjaik fejlesztése és a tanulók eredményességének javítása érdekében. Hazánkban a rendszerváltást követő pedagógiai útkeresés jegyében nagyjából az ezredfordulóig számos, elsősorban reform és alternatív pedagógiai módszereket alkalmazó intézmény fordított figyelmet arra, hogy tapasztalatait, innovatív erejét másokkal megossza. Ez a tendencia az ezredfordulót követően jelentősen megerősödött a közoktatás minden intézményében. Napjainkban az oktatási intézmények működésében fellelhető annak az igénye, hogy a belső újításokat, tartalmakat nem csupán az intézmény falain belül kívánják hasznosíthatóvá tenni, hanem igyekeznek azokat elterjeszteni különböző formákban. Kutatásunkban arra fókuszálunk, hogy az alulról keletkezett oktatási innovációk milyen hatásra jöttek létre, létrejött-e a tudásmegosztás az oktatási rendszer különböző ágensei között, és milyen eredményességi mutatókkal igazolhatók a hatásuk. Vizsgálatunkat gimnáziumokban és szakmát adó intézményekben végeztük az ország hátrányos helyzetű Észak-Magyarország és Észak-Alföld régió négy megyéjében annak érdekében, hogy mintázatokat alakítsunk ki az innovációs hajlandóságot mutató és nem mutató intézmények között és az ott dolgozó pedagógusok körében. Igazoltuk, hogy a hátrányos helyzetű tanulóit sikeresebben fejlesztő iskolákat magas innovációs hajlandóság jellemzi. A szakmai tőkeelméletre alapozott kutatásunkban arra törekszünk, hogy megfigyeljük, milyen törekvései vannak egy hátrányos helyzetű régió középfokú intézményeinek a tanulói eredményesség növelése érdekében, illetve milyen erők hozzák létre és terjesztik ezeket az innovációkat. Kutatásunk újdonsága, hogy korábban még nem történt oktatási innovációs adatbázisok adatait tudományos módszerekkel elemző olyan kutatás, amely során az OKM telephelyi adatbázissal összefüggésben a témára vonatkozó vizsgálódást végezzenek. Kutatásunk módszertani eredménye, hogy az oktatási innovációs adatbázis és az OKM telephelyi adatbázis felhasználásával összevont adatbázist hoztunk létre, s ennek elemzése képezte disszertációnk egyik pillérét. Az adatok hátterében lévő mélyebb összefüggéseket élettörténet interjúk segítségével igyekeztünk feltárni. Erősebb tantestületi és szakmai tőkével találkoztunk azokban az intézményekben, ahol oktatási innovációk kerültek bejegyeztetésre. Azokban az intézményekben, ahol éltek az oktatási innovációk bejegyeztetésének lehetőségével, számos eredményességi mutató javulásával találkozunk, mint a motiváció, a fegyelem, a szövegértés, és elmozdulást érezhetünk az iskola befejezését követő képzésekben való részvétel iránt is, amelyek a tanuláshoz való hozzáállás, a munkakultúra kisebb-nagyobb átalakulását sejtetik. A strukturált interjúk alkalmat adtak arra, hogy az életút narratívák segítségével a mélyebb összefüggések feltáruljanak. Az élettörténetek rekonstruálása rámutatott arra, hogy az elsődleges szocializáció során a család tagjai által közvetített pozitív vagy negatív érték- és elvárás rendszer meghatározó az életutakban mindkét régió mindkét iskolatípusához köthető pedagógusok esetében: pozitív irányba befolyásolta a pályaválasztást, és helytállásra ösztönözte a munkahelyeiken az interjúalanyokat, ugyanakkor nem befolyásolta az innovációs hajlandóságot. A helyi társadalom erős kötései meghatározóak az életutakra, ugyanakkor ez a terület sincs hatással az innovációs hajlandóságra. Az általános és a középiskolához köthető közösségi létben megélt passzív magatartás nem jelenti azt, hogy valaki kevésbé lesz kezdeményező az oktatási innovációk terén a későbbiekben a pedagógus pályán, ugyanakkor a felsőoktatásban gazdag kapcsolati tőkével rendelkező interjúalanyok körében több esetben azonosítottunk innovatív magatartást a pedagógus pályán. A munkahelyi kapcsolatrendszer erős vagy gyenge kötései meghatározó erővel bírnak a pálya alakulására. A disszertáció új tudományos eredménye, hogy a tanári tevékenység jól láthatóan nem szűkíthető le csupán a tananyag átadására, hanem folyamatosan alkotó, kritikus gondolkodást igénylő tevékenységek láncolatából, közösségeken belüli és azokon túlmutató kooperációk sorozatából tevődik össze. Az oktatási folyamat komplex rendszerének jelentős mozgató erői az innovatív pedagógusok. Az ő rendszer és intézményi szintű támogatásuk, segítésük elengedhetetlen a térségi, helyi problémák kezelésében, a tanulói eredményesség fokozásában. In recent decades, the social transformation has confronted educational systems with such a challenge that traditional organizational, content and methodological solutions can no longer be handled, or only with great difficulty. Schools all over the world are looking for new ways to improve their educational programs and improve student achievement. In our country, in the spirit of the search for a pedagogical path following the change of system, until the turn of the millennium, many institutions, primarily using reform and alternative pedagogical methods, paid attention to sharing their experiences and innovative power with others. This trend significantly strengthened after the turn of the millennium in all institutions of public education. Nowadays, in the operation of educational institutions, there is a need to make internal innovations and contents useful not only within the walls of the institution, but also to try to spread them in different forms. In our research we focus on the impact of educational innovations created from below, whether knowledge sharing has been achieved between the various agents of the education system, and what effectiveness indicators can be used to verify their impact. We conducted our study in high schools and vocational institutions in the four counties of the country's disadvantaged Northern Hungary and Northern Great Plains regions in order to establish patterns between the institutions that show and do not show a willingness to innovate and among the teachers working there. We proved that schools that develop their disadvantaged students more successfully are characterized by a high willingness to innovate. In our research based on professional capital theory, we aim to observe the aspirations of secondary institutions in a disadvantaged region in order to increase student achievement, and what forces create and spread these innovations. he novelty of our research is that there has never been a research analyzing the data of educational innovation databases using scientific methods, nor has there been an example of an investigation on this topic being carried out in OKM's on-site databases. The methodological result of our research is that we created a combined database using the educational innovation database and the OKM on-site database, and its analysis formed one of the pillars of our dissertation. We tried to reveal the deeper connections behind the data with the help of life history interviews. We encountered stronger faculty and professional capital in those institutions where educational innovations were registered. In those institutions where they took advantage of the opportunity to register educational innovations, we see an improvement in many performance indicators, such as motivation, discipline, reading comprehension, and we can feel a shift towards participation in training courses after leaving school, which are less about the attitude to learning, the work culture -a bigger transformation is hinted at. The structured interviews provided an opportunity to reveal the deeper connections with the help of life journey narratives. The reconstruction of the life stories showed that the positive or negative value and expectation system conveyed by the family members during the primary socialization was decisive for the life paths of the teachers associated with both types of schools in both regions: it influenced the career choice in a positive direction and encouraged the interviewees to settle down in their workplaces, but at the same time it did not affect the willingness to innovate. The strong bonds of local society are decisive for life paths, but at the same time, this area has no effect on the willingness to innovate. The passive behavior experienced in the community life associated with primary and secondary school does not mean that someone will be less proactive in the field of educational innovations later on in the teaching career, but at the same time, we identified innovative behavior in the teaching career in several cases among the interviewees with rich relationship capital in higher education. The strong or weak bonds of the workplace relationship system have a decisive influence on the development of the career. The new scientific result of the dissertation is that the teacher's activity clearly cannot be limited to the delivery of the curriculum, but consists of a chain of continuously creative activities that require critical thinking, a series of cooperations within and beyond communities. Innovative teachers are significant driving forces of the complex system of the educational process. Their support and assistance at the system and institutional level is essential in dealing with regional and local problems and increasing student achievement.
dc.description.corrector	hbk
dc.format.extent	234
dc.identifier.uri	https://hdl.handle.net/2437/350485
dc.language.iso	hu
dc.language.iso	en
dc.subject	oktatási innováció
dc.subject	humán tőke
dc.subject	szociális tőke
dc.subject	döntési tőke
dc.subject	educational innovation
dc.subject	human capital
dc.subject	social capital
dc.subject	decision capital
dc.subject.discipline	Neveléstudományok
dc.subject.sciencefield	Bölcsészettudományok
dc.title	Újító pedagógusok szakmai tőkéje és eredményessége hátrányos helyzetű régiók középfokú oktatási intézményeiben
dc.title.translated	Professional capital and effectiveness of innovative teachers in secondary educational institutions of disadvantaged regions