Személyiségjellemzők alakulása differenciált oktatásban részesülő felső tagozatos tanulóknál

Absztrakt
Értekezésünkben a differenciált oktatás hatásait kívánjuk vizsgálni, de nem a tanulmányi eredményesség oldaláról, hanem annak pszichológiai hatását kívánjuk megragadni, egészen pontosan azt, milyen hatást gyakorol a differenciált oktatás bizonyos személyiségváltozókra (önértékelés, az énkép, a közösség iránti beállítódás és a szorongás). Kutatásunk longitudinális jellegű volt, ami azt jelenti, hogy ugyanazokat a tanulókat követtük nyomon négy éven át az általános iskola ötödik osztályától a nyolcadik osztályáig. Számolva a fluktuációval, csak azoknak a tanulóknak az eredményei kerültek végső rögzítésre az adatbázisunkban, akik az elejétől a végéig az összes felmérésben részt vettek. A két vizsgálati csoport kiválasztása teljesen véletlenszerű volt. Arra törekedtünk, hogy az ország különböző kis és nagyobb városaiban legyenek kísérleti és kontrollosztályok egyaránt. Kísérleti csoportban résztvevők száma: 177 fő (lány: 91 fiú: 86), kontrollcsoportban résztvevők száma: 177 fő (lány: 94 fiú: 83). Kísérleti csoportnak nevezzük ebben az értekezésben azon tanulócsoportok összességét, akik esetében a tanítás három tantárgyban (magyar, matematika, történelem) differenciált módon történt mind a négy évben, kontrollcsoportnak pedig azon csoportok összességét, amelyeknél differenciált oktatás esetlegesen, alkalomszerűen fordult elő. Mindehhez egy, a sajátunknál nagyobb volumenű kutatás adta a keretet, ami azt jelentette, hogy a differenciált oktatás óraterveit a munkahelyünk illetékes szaktanszékei mindhárom tantárgy minden egyes órájához differenciálást is tartalmazó óratervet dolgoztak ki, egy-egy ilyen csomagot havonta elküldve a kutatásban részt vett iskolák kísérleti csoportjai számára. A négy év kutatása során a tervezett differenciálás a kísérleti és a kontrollcsoport eredményei között szignifikáns különbséget tapasztaltunk az önértékelés általunk vizsgált területeiben (a gyermek önértékelése, az iskolai önértékelés, az otthoni hatásokra vonatkozó önértékelés, a társakkal kialakított kapcsolatra vonatkozó önértékelés, a szociális konformizmusra vonatkozó önértékelés). Az énkép a kutatásánál során egy olyan vizsgálati módszert választottunk, amely több szempont alapján mutat rá az énkép változására. A tizenhárom énkép terület közül mindenhol találtunk kisebb vagy nagyobb eltéréseket a kísérleti és a kontrollcsoport eredményeit elemezve. A felső tagozatos tanulók közösség iránti beállítódása a differenciálás hatására pozitívabban fejlődik a kísérleti csoportnál, mint a kontrollcsoportnál (az iskolaközösség, a társadalom, az osztály kohéziós ereje, az önkormányzat szerepe és jogköre, a közvélemény funkciója, az osztályon belüli lehetséges szociometrikus kapcsolat, a közösségi tevékenységek). A kutatás során érdeklődve figyeltük, hogy hogyan változik a közösség iránti beállítódás a felső tagozatos tanulóknál. Azt tapasztaltuk, hogy a tágabb közösséghez fűződő viszony, a közösségi tevékenység és az osztálykohézió fejlődése a tervezett és tudatos differenciálás hatására pozitívabb változást eredményezett a kísérleti csoportban. A szorongási szint változását összehasonlítva a két csoportnál azt tapasztaltuk, hogy a kísérleti csoportnál alacsonyabb szorongási szint alakul ki. A szorongási szint meghatározó az élet különböző területein, érdekes megfigyelni, hogy a hatodik osztályt követően mind a két csoportnál csökkenést tapasztalhatunk, ami előnyös az iskolai feladatok elvégzésére nézve. Kutatómunkánk értékét éppen az adja, hogy a differenciálás többé-kevésbé alaposan körüljárt kutatási terület a pedagógiában, viszont a pszichológiai hatását eddig nem vizsgálták. Ebből adódóan újszerűnek tekinthető minden olyan próbálkozás, amely e területről kíván adatokat szolgáltatni. In our study we aim to investigate the effects of differentiated development but not from the aspect of efficiency but from that of its psychological effect. To be more precise, our goal is to know what effect differentiated development has on certain personality characteristics (self-esteem, self-image, attitude towards the community and anxiety). Our research was longitudinal which indicates that we followed the same students during the course of four years from 5th grade to 8th grade in primary school. Taking fluctuation into account, only the results of those students were recorded in our database who participated in all studies from the beginning to the end. The selection of the two study groups was completely random. We sought to have study and control groups in different smaller and bigger towns. The experimental group included 177 students (male: 86; female: 91), whereas the control group also consisted of 177 students (male: 83; female:94). In this study an experimental group is summative term for all the groups of students who participated in differentiated development in three subjects (Hungarian language and Literature, mathematics, History) during the course of four years whereas in the control group, all groups are included who took part in differentiated development only occasionally or incidentally. The framework for all the above was provided by a study of a much larger volume than our own which meant the designated faculties at our workplace developed lesson plans of differentiated development as well for each and every lesson, sending one of such packages to the study groups of the schools participating in the research. During the four years, a significant difference was found in the fields of self – esteem examined by our research (self-esteem of the child, the self-assessment of the school, self- esteem related to domestic impacts, to interpersonal relationships and to social conformity) between the results of the study groups and those of the control group. To study self -image, a multi-aspect research method was chosen to examine the change in self -image. While analysing the results of the study group and those of the control group, smaller or bigger differences were detected in all thirteen fields of self-image. Due to the effect of the differentiation, the attitude of students aged 10-14 towards the community (school community, society, the cohesive strength of the class, the role and rights of the local government, the function of public opinion, the possible sociometric relationships within the class, common activities) developed more positively than that of the control group. We were intrigued to observe how the attitude of students aged 10-14 towards the community developed during the study. In our experience, due to the planned and conscious differentiation, the relationship towards the broader community, the development of common activities and class cohesion resulted in a more positive development in the study group. When comparing the development of the level of anxiety in the two groups it was found that a lower level of anxiety was developed in the study group. The level of anxiety is decisive, it is intriguing to observe that after the 6th grade a decrease may be observed in the case of both groups which is advantageous with regard to school performance. The value of our research lies in the fact that differentiation is a more or less researched field in pedagogy, however, its psychological effects have not yet been studied. Concluding from the above, all efforts that attempt to provide data from this field may be regarded as novel.
Leírás
Kulcsszavak
differenciált oktatás, longitudinális vizsgálat, önértékelés, énkép, közösség iránti beállítódás, szorongás, differentiated development, longitudinal study, self-esteem, self-image, attitude towards the community, anxiety
Forrás