Az államháztartási fegyelem és a növekedés néhány összfüggése az EU-ban

Vass, Kitti

Az államháztartási fegyelem és a növekedés néhány összfüggése az EU-ban

dc.contributor.advisor	Csaba, László
dc.contributor.author	Vass, Kitti
dc.contributor.department	Közgazdaságtudományok doktori iskola	hu
dc.date.accessioned	2011-05-19T10:57:35Z
dc.date.available	2011-05-19T10:57:35Z
dc.date.created	2008	hu_HU
dc.date.defended	2008-10-31
dc.description.abstract	Az 1980-as évek elején a nagy költségvetési deficit és a növekvő kormányzati adósság/GDP arány következtében a fenntarthatóan kiegyensúlyozott államháztartás (fiscal sustainability) kérdése lett a közgazdaságtan legégetőbb problémája. Annak a meghatározása, hogy a fiskális politika fenntartható-e, rendkívüli fontossággal bírt a közgazdasági szakemberek és a politikusok számára egyaránt. Nem véletlen, hogy a kérdés megválaszolásával szakértő közgazdászok hada foglalkozik ma is. A második világháború után létrejött jóléti államról azt tartották, hogy felelős az emberek jólétéért. Ennek az elképzelésnek az egyik következménye az állami szektor felelősségének, funkcióinak és feladatainak növekedése lett egészen a hetvenes évek kezdetéig. A hetvenes évek kezdetétől – nem csak a pénzügyi források csökkenésének oka miatt, hanem a „gondoskodó állam” jelentős hátrányainak megjelenése miatt is – a kormányzat alapvető feladatairól és kötelezettségeiről szóló viták mind-mind változásokat szorgalmaznak az állami szektor feladatainak területén. Másrészt, azonban az állampolgárok és a társadalom elvárásai nem csökkennek ugyanabban az arányban. Tehát nem csak az a kormányzat célja, hogy több feladatot lásson el kevesebb ráfordítással, hanem arra is megoldást kell találnia, hogy az állami feladatokat hogyan lehetne kevesebb ráfordítással még jobban ellátni. Nem beszélhetünk tehát általánosan a jóléti állam válságáról, csak újonnan jelentkező gondokról, melyek a jóléti kiadások átalakításának szükségességére hívják fel a figyelmet. Az évtizedek alatt a gazdaságban és a társadalomban bekövetkező változások a jóléti intézmények számos elemének újragondolását és reformját követelik meg, azonban ez nem jelenti az intézmények életképtelenségét vagy merevségét. A jóléti államokra a XXI. században az átstrukturálódás jellemző, ahol célként fogalmazódik meg – többek közt – az állami kiadások GDP-hez viszonyított aránya növekedésének megállítása, esetlegesen csökkentése. At the beginning of the 1980-s, the substantial budgetary deficit and the growing indebtedness of the government in proportion to the GDP made fiscal sustainability the most pressing question of the economy of the country. It became extremely important both for economists and politicians to determine whether the fiscal policy is sustainable or not. It is not without any reason that a host of expert economists are dealing with this issue even in our days. So, welfare states after the World War II. were thought to be responsible for the citizens’ well-being. This idea led to an increased amount of responsibility, functions and tasks on the part of the public sector until the beginning of 70’s. From the beginning of 70’s (not only due to decreasing financial sources but also due to the appearance of the welfare state’s significant disadvantages) the disputes about the government’s basic tasks and liabilities urged changes in the field of public sector’s tasks. On the other hand, the expectation of the citizens and the whole society have not decreased at the same rate. Consequently, the aim of the government is not only to complete more tasks with less expenditure, but solutions have to be found to complete the public tasks on a higher level with less expenditure. We cannot speak therefore of the crisis of the welfare state in general, just only of new problems, which draw attention to the necessity of reforms of welfare expenditures. The changes of the past decades in the field of the economy and the society require the reconsideration and reform of several elements of the welfare institutions, but it does not mean that welfare institutions are inflexible or are not viable. Welfare states in the 21st century are characterised by restructuring. The aim is, among other things, to stop the rise of the rate of public expenditures compared to the GDP or perhaps to cut them.	hu_HU
dc.format.extent	220	hu_HU
dc.identifier.uri	http://hdl.handle.net/2437/108534
dc.language.iso	hu	hu_HU
dc.language.iso	en	hu_HU
dc.subject	államháztartás	hu_HU
dc.subject.discipline	Közgazdaságtudományok	hu
dc.subject.sciencefield	Társadalomtudományok	hu
dc.title	Az államháztartási fegyelem és a növekedés néhány összfüggése az EU-ban	hu_HU
dc.title.translated	Some connections between discipline of state budget and growth in the EU	hu_HU