A sport szerepe vitathatatlan a társadalomban a sajátos műveltség tartalmával és hatásrendszerével (Borbély & Müller, 2008; Müller 2015). Az egyetemes kultúra része, mind tehermentesítő szerepe, mind társadalmi jelentősége kiemelkedő a XXI. században. Mára megkerülhetetlenné vált egy olyan minőségi képzési rendszer kidolgozása, ami igazodik a hatályos oktatáspolitikai szabályokhoz, mintegy konzisztens szemléletben választja és fejleszti a szakembereket, az inkluzív elemeket tartalmazó minőségi testnevelés oktatásához. Szükséges volt elkészíteni egy fejlesztési tervet, amely jól strukturált stratégiákon nyugvó, az oktatás és képzés teljes egészét átfogó, konstruktív és korszerű rendszer, ami a megvalósításhoz elengedhetetlenné vált a 2013/2014. tanévben. Feladatként fogalmazták meg a minőségi testnevelés célját, ami hozzájárul a részt vevő tanulók egészségtudatos, jövőorientált életvezetési kulcskompetenciájának kialakításához, valamint mérhető, így tervezhető és ellenőrizhető szakpedagógiai hatásrendszerhez, biztosítva ehhez a módszertani, tartalmi keret hatásrendszerét, a köznevelési szakasz végére (TESI 2020). Az értekezés azt a célt hivatott szolgálni, hogy a mindennapos testnevelés bevezetését követően elindult Nemzeti Egységes Tanulói Fittségmérés (NETFIT) eredményei mennyire tükrözik a valójában teljesített fittségi szinteket. Górcső alá került a mérések végrehajtását befolyásoló motivációs tényezők és a tanulók megítélése a mérések hasznosságáról. A disszertáció a központi kérdések megválaszolása előtt három előkutatással járja körül a témát. Az első előkutatásban két reprezentatív (Magyar Ifjúság Kutatás 2016 és a NETFIT 2015/2016. tanévi országos jelentés) minta alapján térképezi fel a vizsgált korosztály (15- 18 évesek) sportolási szokását és fittségi állapotát. A második előkutatásban a NETFIT helyes mérési metódusának beépítésére kérdez rá a sportszakemberképzésben részt vevő egyetemek oktatóinál. A harmadik előkutatás teszi le a primer kutatás alapkövét a COVID-19 járvány alatt felmért tanulói tapasztalatok feldolgozásával, amiben már megjelenik a végrehajtási motivációt és a mérés hasznosságának megítélését befolyásoló háttértényezők szerepe. A három előkutatás a fundamentum a disszertáció empirikus részéhez, aminek vizsgálatában a világjárvány előtti és utáni első NETFIT eredmények alapján került meghatározásra a háttértényezők befolyása a NETFIT próbák végrehajtási motivációjára és a mérések hasznosságának megítélésére. Eredményként tűnik fel, hogy a végrehajtási motivációt pozitív irányba befolyásolja a NETFIT applikációt használók az adott mérési időszakban, ha a hosszabb méréseket nem végzik el (hosszabb mérésnek számíthat az ingafutás vagy az ütemezett hasizom teszt), illetve, ha az iskolai méréseket pontosnak ítélik meg, a testnevelés, mint óra fontos a válaszadónak. A motiváció során azok, akik a testösszetétel és tápláltsági profil mérését fontosnak találják, motiváltabbak lesznek a végrehajtásban is ugyanúgy, mint akik jegyet kapnak egyes próbákra. A végrehajtás során motiválatlanná válnak azok a tanulók, akik a testnevelésórán más mérést is használnak, akik nem tudják az eredményüket és így azt sem tudják, hogy a testnevelő tanáruk ez alapján fejleszti-e őket, illetve azokra sem jellemző a motiváltság, akik mindig más próbát mérnek fel (vagyis a NETFIT mérés során nem az összes próba kerül felmérésre). Három tényezőt találtam, ami a hasznosság és a motiváltság kialakulásában is szerepet játszik, akik szerint a NETFIT mérés jó indulási alap a sportoláshoz, akik fontosnak tartják az elsődleges méréseket (korábban létrehozott faktor beletartozik az állóképességi ingafutás, ütemezett fekvőtámasz, ütemezett hasizom) és fontosnak tartják a másodlagos méréseket (korábban létrehozott faktor beletartozik a kézi szorítóerő mérése, hajlékonyság, helyből távolugrás, törzsemelés). A mérések hasznosságának megítélésében szerepet játszik a mérés ideje (év végén és év közben), az édesanya iskolai végzettsége (szakmunkásképző, egyetem/főiskola), ha szülőknek fontos a testnevelés, illetve a tanulónak a testnevelés, mint tantárgy, ha a tanár nem ez alapján differenciál. A testnevelésórán kívül is sportolók, a mérések pontosságát megkérdőjelezők és az összetettebb méréseket használó tanulók negatívan ítélték meg a NETFIT hasznosságát. Az eredmények tükrében javaslatként megfogalmazódott, hogy még általános iskolában a tesztek végrehajtásával lehet motiválni a tanulókat, ez már a középiskolában megszűnni látszik ezért szükségessé válhat egy új mérési módszer alkalmazása, ilyen lehet egy másfajta jelzőrendszer (fény, digitális számláló) a tempóváltásokhoz, a tesztet szükséges lenne kiegészíteni pulzusméréssel is, A legfőbb küldetése a NETFIT rendszernek a fittség ellenőrzése és a javulás indukálása, azonban ezt a már említett eredmények hozzáférhetetlensége nem teszi lehetővé. Ahhoz, hogy a motiváltság fent maradjon vagy kialakuljon a középiskolai korosztálynál azonos területek mérését más mérésekkel történő kiváltás nagyban segítené, vagy az applikáció fejlesztése rangsor felállítással vagy egyénre szabott edzéstervekkel. A kutatási eredmények alapján képessé válhatunk motiváltabbá tenni a tanulókat a mérések végrehajtásában és az eredmények hasznosságának megítélésében.

The role of sport in society is indisputable, with its specific cultural content and impact (Borbély & Müller, 2008; Müller, 2015). It is part of universal culture, and its role in relieving burdens and its social significance are outstanding in the 21st century. It is now essential to develop a quality training system that is in line with the existing education policy rules and that selects and develops professionals with a consistent approach to quality physical education teaching with inclusive elements. It was necessary to draw up a development plan based on well- structured strategies, and a constructive and modern system covering the whole of education and training, which was essential for its implementation in the 2013/2014 school year. The objective of quality physical education was set as a task which contributes to the development of health- conscious, future- oriented key competencies for life management for the pupils involved, as well as to a measurable, thus plannable, and verifiable system of effects in vocational education providing the methodological and content framework for this, by the end of the public education phase (TESI 2020). This thesis aims to assess the extent to which the results of the Hungarian National Student Fitness Test (NETFIT), launched after the introduction of daily physical education, reflect the actual fitness levels achieved. It looked at the motivational factors influencing the implementation of the measurements and pupils' perceptions of the usefulness of the measurements. Before answering the central questions, the dissertation explores the topic through three preliminary studies. In the first preliminary study, two representative samples (the Youth Study Hungary 2016 and the NETFIT national report for the school year 2015/2016) are used to map the sporting habits and fitness status of the age group under study (15- 18- year- olds). In the second preliminary study, we asked the instructors of the universities involved in sports education to incorporate the correct measurement methodology of NETFIT. The third preliminary study lays the foundation for the primary research by processing the student experiences assessed during the COVID-19 epidemic, which already shows the role of background factors influencing the motivation for implementation and the perception of the usefulness of the measurement. The three preliminary studies are the foundation for the empirical part of the dissertation, which examines the influence of background factors on the motivation to implement NETFIT trials and the perception of the usefulness of the measurements based on the first NETFIT results before and after the pandemic. The results show that implementation motivation is positively influenced by NETFIT app users during the measurement period if longer measurements are not taken (a longer measurement could be a shuttle run or a timed abdominal muscle test) and if school measurements are perceived as accurate, physical education as a class is important to the respondent. In terms of motivation, those who find the measurement of body composition and nutritional profile important will be more motivated to perform the same way as those who receive a grade for some tests. Students who use other measurements in PE lessons, who do not know their scores and therefore do not know whether their PE teacher is improving them based on it, and students who always measure a different trial (i.e. not all trials are measured in the NETFIT assessment) will be unmotivated in implementation. I found three factors that also play a role in the development of usefulness and motivation: those who consider the NETFIT measurement a good starting point for sport, those who consider the primary measurements important (previously established factor includes endurance shuttle, timed push- up, timed abdominal) and those who consider the secondary measurements important (previously established factor includes measuring hand grip strength, flexibility, stationary long jump, deadlift). The time of measurement (at the end of the year and during the year), the mother's education (vocational, university/college) if parents value physical education, and the student's education as a subject if the teacher does not differentiate on this basis, play a role in the perception of the usefulness of the measurements. Students who also played sports outside of PE class questioned the accuracy of measurements, used more complex measurements, and had a negative perception of the usefulness of NETFIT. In the light of the results, it was suggested that even in primary school, pupils' motivation can be achieved by performing tests, but this seems to be disappearing in secondary school. Therefore, a new measurement method may be needed, such as a different kind of indicator (light, digital counter) for pace changes. The test should be complemented by heart rate measurement. In order to maintain or develop motivation, it would be very helpful to replace the measurement of the same areas as in secondary school with other measurements or to improve the app by setting a ranking or individualised training plan. The research results can be used to motivate students to take measurements and judge the usefulness of the results.