Implementáció és tanulói attitűdök

Absztrakt
Az általános iskolai tanulók testi, lelki, szellemi egészségében a rendszeres, így a mennyiségileg és minőségileg is megfelelő testmozgás elengedhetetlen fontosággal bír (Csányi – Révész, 2015). Ugyanakkor az általános- és középiskolai évek alatt a sportolás egyre inkább háttérbe szorul (Sallis és mtsai, 2000; Viciana és mtsai, 2014). Számos kutatás pedig azt igazolja, hogy a gyermekkorban szerzett értékek nagyban meghatározzák a felnőttkori életvitelt (Barnett és mtsai, 2008; Shepard és mtsai, 2013). A sporttal történő szocializáció a köznevelésben csaknem kizárólag az iskolai testnevelés és sport révén valósul meg (Rétsági, 2015), melynek rangja a mindennapos testnevelés bevezetésével felértékelődött (Hamar, 2016). Disszertációnk elméleti alapját a sportszocializáció (Földesiné, 2008), az implementációs kutatások (Halász – Fazekas, 2012; Fullan, 2015) és a tantervelméleti kérdések vizsgálatai jelentik (Hamar – Petrovic, 2008; Rétsági–Csányi, 2014). Kutatásunk célja a Nat 2012, valamint a mindennapos testnevelés (2012) bevezetését követően a Testnevelés és sport műveltségi terület vizsgálata az Észak- alföld felső tagozatos tanulói körében. A rizikó magatartásformák közül a korcsoporthoz igazítva a dohányzást és az alkoholfogyasztást vizsgáljuk Az úgynevezett egészségvédő magatartásformák között a táplálkozás, valamint a rendszeres fizikai aktivitás kap kiemelt szerepet. Célunk, hogy rávilágítsunk azokra a szocializációs tényezőkre, melyek befolyásolják a fizikai aktivitás gyakoriságát. Vizsgáljuk a testnevelés tantárgy szerepét is. Az eredmények alapján megállapítható, hogy azok a tanulók, akik nagyon szeretik a testnevelés órákat, az egészségüket is jóval magasabb arányban reprezentálják felül. A fiúk magasabb arányban jellemzik magukat kitűnő egészségi állapotúnak a lányokkal szemben. Akik nagyobb településen élnek, jobb egészségi állapotúnak ítélik meg magukat. Az egészségügy leggyakoribb problémájaként az idegesség, fáradékonyság jelentkezik körükben, ugyanakkor a lányok minden területen jelentősebb problémákat tapasztalnak állapotukról. Az évfolyam emelkedésével mindkét nem esetében nőnek ezeknek a problémáknak az előfordulási gyakoriságai. Megállapítható, a fiúk elégedettebbek magukkal, jobban elfogadják külső megjelenésüket. A tanulók a rizikó magatartási tényezők tekintetében a dohányzást illetően „jól állnak”, és a nemek között, valamint az évfolyamnál sincs jelentős eltérés. A fiúk több energiaitalt isznak, ráadásul ez, csakúgy, mint az alkoholfogyasztás, az évfolyam emelkedésével növekszik. Az egészségvédő magatartási tényezők közül a reggelizésre vonatkozóan hétvégén magas, hétköznap igen alacsony értékeket kaptunk. A szabadidő eltöltésüket nagymértékben a média alakítja, kiemelten hétvégeken. Fontos eredménynek tulajdonítjuk a rendszeres fizikai aktivitást, mint védőfaktort a korcsoport körében, hisz magas a rendszeresen iskolán kívüli sportolók aránya. Befolyásoló tényezőként a településtípus nagysága, a szülői szerep emelkedik ki. Nemek tekintetében a fiúknál a média hatása megjelenik, ugyanakkor az is fontos tényező, hogy az iskolában ingyen sportolhatnak délutánonként. A sportolási kedv az évfolyam növekedésével sem csökken jelentős mértékben. A mintánkban szereplő tanulók 91%-ának van heti öt testnevelés órája. Eredményeink szerint a tanulók jelentős része kedveli a testnevelés tantárgyat. A testnevelés a fiúk körében népszerűbb. A szülők gyermekkorukban végzett sportolási gyakorisága összefüggést mutat a tantárgyi kedveltséggel. A tanulók egyértelműen besorolják a testnevelést fontosság szerint más tárgyakhoz viszonyítva a készségtárgyak fölé, azonban az elméleti tárgyak alá helyezik azt. A mindennapos testneveléssel kapcsolatos attitűdvizsgálat eredményeképpen (ahol a NAT-ban meghatározott célokat vizsgáltuk) a nemek tekintetében a fiúknál a tanórán kívüli eredmények, a fizikai aktivitás iránti elköteleződés, míg a lányoknál a tanórán kívüli kevesebb sportolás és a fáradékonyság jelenik meg, ugyanakkor elismerik a mindennapos testnevelés jótékony hatásait. Azok a tanulók, akiknél a testnevelés órán megjelenő nehézségek magasabb értékkel vannak jelen, azok kevésbé aktívak az iskolán kívüli sportolásukat tekintve, illetve egészségi állapotukat is rosszabbnak ítélik meg. Azoknál, akik fizikailag aktívabbak és elégedettek saját testképükkel, azoknál a testnevelés órai hatások és a testnevelő által közvetített értékek magasabb arányban jelennek meg. Összességében, a tanulók állítására támaszkodva inkább pozitív eredményekről számolhatunk be, noha ezt nem tekinthetjük a mindennapos testnevelés bevezetés eredményének, hisz nem hatásfelmérést, nem változást vizsgáltunk (nincs viszonyítási alapunk!), hanem a változások utáni „állapotfelmérést” mutattunk be. Kutatásunk alapján azt mondhatjuk, hogy a mindennapos testnevelésben rejlő lehetőségek hasznosítása fontos az egészséges társadalom működéséhez. Regular, that is, quantitatively and qualitatively adequate physical exercise plays an essential role in the physical, spiritual and mental health of primary school students (Csányi – Révész, 2015). During primary and high school years, however, sports are neglected (Sallis et al, 2000; Viciana et al, 2014). Research shows that values acquired in childhood have significant impact on lifestyles in adult years (Barnett et al, 2008; Shepard et al, 2013). Enculturation into sports in public education happens only through Physical Education and sports (Rétsági, 2015), whose rank is now higher with the introduction of everyday Physical Education classes (Hamar 2016). The theoretical basis of our dissertation is made up of sport socialization (Földesiné, 2008), implementation studies (Halász – Fazekas, 2012; Fullan, 2015) and the analysis of curriculum theoretical questions (Hamar – Petrovic, 2008; Rétsági – Csányi, 2014). The aim of our research is the scrutiny of the Hungarian National Core Curriculum of 2012 and the educational field of Physical Education and Sports after the introduction of everyday Physical Education (2012) in the northern region of the Great Plain among primary school students of years 5-8. From among harmful behaviors, we test smoking and consumption of alcohol adjusted to the age group. Among the so-called health preserving behaviors diet and regular physical activity are highlighted. Our goal is to bring light to socializing factors that influence the frequency of physical activity. We also study that role of the subject of Physical Education. Based on the results we can say that students who especially like Physical Education classes over-represent their health to a much higher extent. Boys characterize themselves as being in good health more than girls. Those who live in bigger settlements consider themselves to be in better health, too. Nervousness and fatigue are the most common and recurring among them, although girls seem to experience more significant problems in all of these cases. The higher year a students is in, the more frequent these problems are. We can also conclude that boys are more satisfied with themselves; they are more likely to accept their bodies as they are. In terms of harmful behaviors, students produced promising results in the case of smoking and there is no remarkable difference between genders or years. Boys drink more energy drinks and the numbers increase further along with those of alcohol consumption as they go on to higher years. When looking at health preserving behaviors, more students have breakfast during the weekends and fewer of them do so on weekdays. The way they spend their free time is most often shaped by the media, especially during the weekends. We consider regular physical activity an important achievement as a health preserving factor in the age group since the proportion of those doing sports regularly outside of school is high. The size of the settlement and parental role are the most influential aspects. Looking at the genders separately, boys are influenced by the media but it is also important to note that they can do sports for free at school in the afternoons. Inclination to do sports does not decrease either in higher years to a significant extent. 91% of our sample have five Physical Education classes per week. According to our results, a notable proportion of students like PE classes. It is, however, more popular with boys. Whether the parents did sports in their childhood or not is in strong connection with who likes the subject. Students obviously categorize Physical Education as being above skill subjects but below theoretical subjects. The result of the testing of attitude toward everyday Physical Education (where we tested the goals stated in the Hungarian National Core Curriculum) also demonstrates that boys have achievements even outside of school and are devoted to being physically active, whereas girls do less sports outside of class and experience fatigue more often, although they all admit that PE has beneficial effects. Students who have difficulties in Physical Education classes to a higher extent are less active when it comes to doing sports outside of school, and they also consider themselves to be in poorer health. PE classes and the values mediated by the teacher have more positive effects on those who are more physically active and are satisfied with their own bodies. All in all, based on the opinions of students, we can say that our results are mostly positive even though we cannot think of this as the result of the introduction of everyday Physical Education classes since we did not measure the impacts or changes (we do not have a benchmark) but we conducted a survey of conditions after the changes. Our research also proves that the exploitation of the potential hidden in everyday Physical Education is crucial for the sake of a healthy society.
Leírás
Kulcsszavak
egészség, sportolás, mindennapos testnevelés, általános iskolások, NAT 2012, health, doing sports, everyday Physical Education, primary school students, Hungarian National Core Curriculum 2012
Forrás