Magyarországon három szintre tagolódik a zenei oktatás: alapfokra, középfokra és felsőfokra. Vizsgálatunk során a középső szakaszra fókuszáltunk, mely az ISCED 3 szintbe tartozik, és 2016 óta a zeneművészeti szakgimnázium nevet viseli. Az iskolatípus célja a zenészek sokrétű nevelése és pályára való felkészítése, különösen a felsőoktatás irányába, ugyanis az iskolatípus nem ad a munkaerőpiacon használható végzettséget. A disszertáció céljaként a zeneművészeti szakgimnazisták pályaalakulásával kapcsolatos tényezők más iskolatípusban tanulókkal való összehasonlítását tűztük ki. A zeneművészeti szakgimnazista fiatalok neveléstudományi és pszichológiai szempontú vizsgálatát 2015-ben kezdtük el. A kérdőíves felmérések során a fiatalok énképébe, a családi miliőbe, iskolaválasztási motivációiba, továbbtanulási mutatóiba és egészségmagatartásába nyertünk bepillantást, ezeket összevetve a demográfiai és szociökonómiai státusz szempontjaival. A disszertáció alapját képező kérdőív összeállításához, melyet 2019-2020-ban vettünk fel összesen 22 intézményben, 2019-ben fókuszcsoportos interjúkat készítettünk. Kettő a fókuszban álló zenészek között, másik kettő képző- és iparművészeti tagozaton tanulókkal készült. A kontrollcsoportok kiválasztásánál szándékunkban állt egy hasonló képzési formával működő iskolatípust bevonni, így esett választásunk a képző- és iparművészeti tagozatra, míg a másik kontrollcsoport tagjai, az általános tantervű gimnazisták nem speciális tagozaton tanulnak. A minta kiválasztásánál a nagy múlttal rendelkező zeneművészeti szakgimnáziumokat találtuk legalkalmasabbnak. Az így létrejött Szociál Kognitív Pályamodell 2019-2020 adatbázis 345 fő zeneművészeti szakgimnazista, 205 fő képző- és iparművészetis, valamint 310 fő gimnazista 9. és 11. évfolyamos tanuló adatait tartalmazza. A pályafejlődés, pályaválasztás témaköre minden ember életében meghatározó jelentőségű, de a serdülők, középiskolások életében különösen aktuális. A pályaalakulás egy összetett folyamat, mely során a személyes tényezők mellett kiemelet szerepet kap az elsődleges szocializációs közeg, továbbá az iskolai környezet, a tanárok és barátok. A pályafejlődés koncepcióba helyezéséhez a szociál-kognitív pályamodellt válaszottuk (Lent, Brown & Hackett, 1994), mely a személyes inputokon túl magában foglalja a disztális és proximális környezeti tényezőket, fő komponensének az én-hatékonyságot fogalmazza meg. A modellbe helyezve öt fő összetevőt vizsgáltunk meg. Az első témakör a pályaalakulás faktorait tartalmazza, melybe a pályadöntési idő, okok és befolyásoló személyek, továbbá a továbbtanulási szándék tartoztak. A pályaválasztás faktorai szerint a zeneművészeti szakgimnazisták korábban döntenek a pályájukról, akár már óvodás korukban, a pályaválasztási motivációik közül az érdeklődés, valamint az átadás iránti vágy emelkednek ki, továbbá szüleik mellett tanáraik befolyásoló szerepe igen jelentős. A továbbtanulási szándék mind a három vizsgált iskolatípusban jellemző, viszont a képző- és iparművészek között a pályaelhagyás aránya magasabb, mint a zenészek körében. A következő témakörbe a hosszútávú célok kerültek, továbbá ide kapcsoltuk a kívánatosnak vélt emberi tulajdonságokat is, mely során azt mértük fel, hogy az egyes iskolatípusokban milyen emberi és részben szakmai tulajdonságokat tartanak a fiataloknak fontosnak. A zenészek között a legmagasabb az intrinzik célok aránya, míg a gimnazisták között inkább extrinzik célok emelkedtek ki. A kívánatosnak vélt emberi tulajdonságok közül a kitartás mind a három iskolatípusban a legfontosabb, a zenészek között a második a szorgalom, a harmadik pedig az alázat volt, eltárően a kontrollcsoportoktól . A harmadik témakör az egészségmagatartást foglalja magában, melyet a pályamodellen belül a viselkedésekhez soroltunk. Tíz alpont szerint figyeltük meg az egészségmagatartáshoz kapcsolódó attitűdöket. A zenészek a táplálkozás, a szerhasználat, a szubjektív egészség, valamint az érzelmi egyensúly szerint mutatkoztak tudatosnak a mintán belül. A szociál-kognitív pályamodell fő komponense az én-hatékonyság. Vizsgálatunkban az általános és az életvezetési kompetenciákhoz kapcsolódó észlelt én-hatékonyságot vettük górcső alá. Az általános én-hatékonyság tekintetében az iskolatípusok nem mutattak eltérést, míg az életvezetési kompetenciák terén a zenészek emelkednek ki. A legmagasabb szintű önértékelést a gimnazisták esetében mértük. Az én-hatékonyság és az önértékelés erősen hatnak egymásra. Az önértékelést a család támogatása, az iskolatípus, a szubjektív anyagi helyzet, az évfolyam, valamint az apák iskolai végzettsége is meghatározza, míg az én-hatékonyságot az intrinzik és extrinzik célok, továbbá az előzőhöz hasonlóan a szubjektív anyagi helyzet és az apák iskolai végzettsége befolyásolja. Kutatási eredményeink a zenészek mellett a másik két iskolatípus tanulóinak pályafejlődésével kapcsolatban is hasznos információkkal szolgálnak a szakemberek és laikusok számára egyaránt.

In Hungary, music education is divided into three levels: primary, secondary and higher education. Our study focused on intermediate education, termed ’secondary school specialized in music’ and falls into ISCED 3 category. This school type aims to educate and prepare musicians for a variety of careers, especially in higher education, as this type of school does not provide a degree that can be used in the labor market. The aim of the dissertation was to compare the factors related to the career development of students attending secondary schools specialized in music with students attending other types of education. We began gathering data from young people in music education from an educational and psychological point of view in 2015. The surveys provided insight into young people's self-image, family milieu, school choice motivations, indicators for further education, and health behaviors, comparing them with aspects of demographic and socioeconomic status. A total of 22 institutions were included in the focus group interviews in 2019-2020, among which two schools were specialized in music, two in fine arts and applied arts. In the selection of the control groups, we intended to include a type of school with a similar form of education, so we chose the department of fine and applied arts, while the members of the other control group, general grammar school students, do not study in any special faculty. We found secondary schools specialized in music with a long history as the most suitable source of samples. The Social-Cognitive Career Theory 2019-2020 Database created in this way contains the data of 345 students in music, 205 students in fine and applied arts, and 310 students attending 9th and 11th grades. The matter of career development and career choice is of tremendous importance to all, especially in for adolescents and student in secondary education. Career development is a complex process in which, in addition to personal factors, the primary millieu of socialization, as well as the educational environment, teachers and friends are given prominent role. To conceptualize career development, we chose the Social-Cognitive Career Theory (Lent, Brown & Hackett, 1994), which includes distal and proximal environmental factors in addition to personal inputs, and formulates self-efficacy as its main component. Five main components were observed in the model. The first topic contains the factors of career development including the time for career decision, motivations and social influence, as well as the intention to further education. According to our collected data in career choice, students attending secondary schools specialized in music decide on their career earlier, even in pre-school age, their motivation for career choice is to stand out and express themselves. Additionally, their teachers have a significant role in influencing their choices. The intention to continue theri education is typical in all three types of schools examined, but the drop-out rate is higher among fine and applied artists than among musicians. The second topic focused on long-term goals as well as the human characteristics that were considered desirable. We assessed what soft and professional traits are considered important for young people in each type of school. Among musicians, the proportion of intrinsic goals was the highest, while among other students in secondary education, extrinsic goals stood out. Of the human qualities, perseverance was the most prominent in all three school types, the second being diligence among musicians and the third being humility which was uncharacteristic of the control groups. The third topic includes health behaviors, which we have included into behaviors within the career model. Attitudes related to health behaviors were categorized into ten subsections. Musicians appeared to be conscious in terms of nutrition, substance use, subjective health, and emotional balance. The main component of the Social-Cognitive Career Theory is self-efficacy. In our study, we examined the perceived self-efficacy related to general and life management competencies. In terms of overall self-efficacy, school types showed no difference, while musicians stand out in terms of life management competencies. The highest level of self-esteem was measured in grammar school students. Self-efficacy and self-esteem are strongly correlated. Self-esteem is determined by family support, school type, subjective financial situation, the current grade students attend, and their father’s educational background. Self-efficacy, on he other hand is influenced by intrinsic and extrinsic goals, as well as subjective financial status and the father’s educational background. In addition to providing information about students in music, our research results provide revelant data for both professionals and lay people about the career development of students in the other two school types.