Doktori értekezésemben a kalandparkok szabadidő-gazdaságban betöltött gazdasági szerepét vizsgáltam Magyarországon keresleti és kínálati oldalról. Célom annak feltárása volt, hogy miért növekszik ilyen dinamikusan a kalandparkok rekreációban, turizmusban és a gazdaságban betöltött szerepe. Eredményeim igazolására szekunder és primer kutatást végeztem. A primer vizsgálat keretein belül kvantitatív és kvalitatív kutatást készítettem, melyeket összevetettem a szekunder részben feltártakkal. A kereslet vizsgálata kérdőíves felmérés keretében valósult meg, melyet papír alapon és online formában gyűjtöttem. Összesen 1282 darab értékelhető kérdőívet kaptam vissza (papír alapú n=313, online n=969). Az elemzés során alapstatisztikát számítottam, kereszttábla elemzés során Chi2-próbával kerestem a szignifikáns összefüggéseket és különbségeket, melyeket a Gamma együttható vizsgálatával egészítettem ki, végeztem párosított T-próbát, variancia-analízist, valamint feltáró faktor-elemzést főkomponens vizsgálattal. A főkomponens elemzéssel zajló feltáró faktorelemzésnek köszönhetően a látogatókat négy különböző csoportba sikerült sorolni a szabadidő-eltöltési szokásaik alapján. Ezek: a „természetben aktívak”, az „élménykeresők”, a „magányra-vágyók”, és a „passzív, kulturálódók” kategóriái. Szignifikáns eltérést tapasztaltam a nemek tekintetében a szabadidejüket inkább aktívan (férfiakra jellemzőbb) és a turizmushoz köthető tevékenységekkel töltők (a nőkre jellemzőbb) között, azoknál, akik saját magukra inkább a passzív pihenést és az otthoni tevékenységek végzését jelölték jellemzőnek (a nőkre jellemzőbb), valamint a napi szinten sportolást priorizálók, a hétvégi futóversenyen és teljesítménytúrákon szívesen résztvevők (mind a férfiakra jellemzőbb) és a kulturális tevékenységeket kedvelők között (a nőkre jellemzőbb). A kínálatot három szempontból elemeztem:

1. Honlap- és Google Trends kulcsszó keresési adatok elemzése.
2. A kalandparkok működését vizsgáló kérdőív.
3. Szakértői interjúk a humánerőforrásról. A működéssel kapcsolatban elmondható, hogy a parkok nyitvatartási szezonjára leginkább a szezonalitás, a dolgozói apparátus tekintetében 48 fő alatti létszám a jellemző. A vizsgálatba bevont kalandparkok létesítését a természeti környezet és a rendelkezésre álló anyagi források, míg legkevésbé a versenytársak szolgáltatás kínálatának alakulása befolyásolja. Az üzemeltetés legnagyobb kihívásainak az időjárás kiszámíthatatlansága, az innováció / a fejlesztés-, valamint a megfelelő szakértelemmel és személyiséggel rendelkező alkalmazottak hiánya tekinthetők. A látogatói célcsoportok kapcsán a családok, iskolás, valamint a munkahelyi csoportok jellemzik a megkérdezett szolgáltatókat. Játékelemek tekintetében kötelező elemnek mondható a kalandpálya/kötélpálya megléte a kalandpark szolgáltatás kínálati elemei között. A jövőt vizsgálva pedig az új szórakozató/élmény elemek létesítése és a régiek felújítása jelenti a fejlesztést a parkok elképzelései szerint. A humánerőforrás-ellátással kapcsolatban elmondható, hogy a leggyakoribb toborzási mód az online felületeken keresztül történő toborzás és a dolgozói ajánlás. A kalandparkok esetében általában a munkahely megtartó erejét főleg nem anyagi természetű tényezők biztosítják úgy, mint a változatos, lendületes, fiatalos munkakörnyezet. Csupán a hozzátartozói kedvezmények nyújtásában jelenik meg némi anyagi motiváció. A kiválasztás szempont-rendszerében az alábbi kompetenciák a legfontosabbak: kommunikáció, csapatszellem, személyiség, önállóság és a nagy terhelhetőség. Új eredménynek tartom: A Magyarországon működő kalandparkok keresletének és kínálatának komplex elemzését. A kalandparkok munkaerő-ellátási folyamatának feltérképezését. A kalandparkokat látogató fogyasztók négy típusba történő sorolását. A fogyasztók szokásainak nemek szerinti vizsgálatát. Abstract In my doctoral dissertation I examined the economic role of adventure parks in leisure economy in Hungary focusing on demand and supply side aspects. I aimed to explore why the role of adventure parks in recreation, tourism and the economy is growing so dynamically. Secondary and primary research was performed to confirm my hypotheses. The primary research was divided into a quantitative and qualitative part and the results were compared to those found in the secondary research. The demand was examined in the framework of a questionnaire survey, which I collected on paper-based and online. I received a total of 1282 valid questionnaires (paper-based n = 313, online n = 969). Basic statistics were calculated and during the cross-table analysis I searched for significant correlations and differences with the help of Chi square tests. This latter was supplemented with the Gamma coefficient analysis. I performed paired T-test, analysis of variance and exploratory factor analysis with principal component analysis. Through the exploratory factor analysis carried out in the form of principal component analysis, visitors were categorized into four different groups based on their leisure time habits. These categories are: "active in nature", "experience-seekers", "solitude-seekers", and "passive culture consumers". I was looking for similarities and differences in spending free time and visiting adventure parks. There was a significant difference by gender between those who spent their leisure time more actively (typically men) and those engaged in tourism (typically women) among those who identified themselves as preferring passive leisure and homebound activities (typically women) as well as those who prioritize sporting activities on a daily basis, those who enjoy weekend running competitions and performance tours (both male-dominated) and those who prefer cultural activities (female-specific). Supply was analysed from three aspects:
4. Analysis of website and Google Trends keyword data.
5. Questionnaire about the operation of adventure parks.
6. Expert interviews about human resources. In terms of operation, it can be said that it can be stated that the opening hours of the parks are characterized by seasonality and the number of employees ranges under 48 persons. The establishment of the adventure parks involved in the study is influenced most by the natural environment and the financial resources available, while competitors' services supply is least influential factor. The biggest challenges in operation are the unpredictability of the weather, the lack of innovation / development and the shortage of staff with the appropriate expertise and personality. Families, schoolchildren and workplace groups are typical target groups of the service providers surveyed. Adventure /rope courses were found to be mandatory elements among the game elements of adventure parks. Looking to the future, the creation of new entertainment / experience elements and the renovation of the old ones will characterize development according to the plans of the parks. Regarding the expert interviews, the most common recruitment methods are online recruitment and employee referral. In the case of adventure parks, the job retention power is usually mainly provided by non-material factors, such as a varied, vibrant, youthful work environment the only financial extra being the discounts given to employee relatives. The following competencies are the most important in the selection criteria: communication, team spirit, personality, independence and tolerance for high workload. Results considered new: The complex analysis of demand and supply of adventure parks operating in Hungary. Mapping of the workforce supply of adventure parks. Classifying consumers visiting adventure parks into four types. Examining consumer habits by gender.